1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Statisztika

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 253 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Néhány fekete-fehér ábrával. 3. változatlan utánnyomás. Tankönyvi száma: J1-62.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"A statisztikai tudománynak négy alapvető forrása van. Ezek: az összeírási tevékenység, az államtudomány, a politikai aritmetika és a valószínűségszámítás.
A statisztikai... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"A statisztikai tudománynak négy alapvető forrása van. Ezek: az összeírási tevékenység, az államtudomány, a politikai aritmetika és a valószínűségszámítás.
A statisztikai tevékenység végigkíséri az emberiség történetét, lényegében az emberi művelődés velejárója. Az egyes népek kultúrájának fokmérője az a számszerű összeírási tevékenység is, mely az összeírás tárgyának, az adatgyűjtés módozatainak megfelelően bepillantást enged az elmúlt századok társadalmi és gazdasági viszonyaiba. A statisztika hasznos segítőtársa lett az embernek a történelem folyamán az állam irányításában, a társadalmi és gazdasági viszonyok megismerésére szolgáló munkájában.
Az összeírási tevékenység kifejlődését hathatósan befolyásolta az erős központi hatalom kialakulása, melyben a katona, rendőr és a bíró mellett hamarosan megjelenik a statisztikus is. Az erős központi hatalom éppúgy feltételezi a szervezett statisztikai apparátust, mint ahogy a katonai, rendőri, igazságügyi szervezetet.
Az újkor első századaiban a feudális állam gyakorlati szükségleteihez alkalmazkodva alakulnak ki a feudális közigazgatás-tudományok. Ezek nem egyebek kezdeti szakaszukban, mint az adóterhek kivetésére, az udvartartásra, a háborúk finanszírozására vonatkozó ismeretek egybefoglalása. Az új tudományt - amely Németországban a fejedelmi abszolutizmus hatása alatt alakul ki - kameralis tudományok néven jelölik meg. Az új tudomány elemeinek egységes összefoglalása, népszerűsítése és az egyetemi tantárgyak közé való felvétele Conring Achenwall és Schlözer nevéhez fűződik. A statisztikai tudomány ezen leíró iránya az államok különböző viszonyainak leírásán túl nem megy. Az ország földrajzi fekvését, éghajlatát, terményeit, gazdálkodását, alkotmányát és közigazgatását írja le számok nélkül és főleg anélkül, hogy a vizsgált jelenségek okaira rámutatna." Vissza

Tartalom

Dr. Kovacsics József:
I. A statisztika tárgya, módszere és felosztása 3
1. A statisztikai tudomány kialakulása 3
2. A szocialista statisztika 5
3. A statisztikai tudomány kapcsolata a politikai gazdaságtannal és a dialektikus materializmussal 6
4. Statisztika és a matematika 7
5. Statisztika és a logika 7
6. Statisztika és az állam- és jogtudományok 8
7. A statisztika kapcsolata egyéb tudományokkal 9
8. Ágazati statisztikák 11
Dr. Kovacsics József:
II. A szocialista statisztika feladatai 12
Dr. Kovacsics József:
III. A statisztikai adatgyűjtés megszervezése 14
1. A statisztikai sokaság, statisztikai számok 14
2. A statisztikai felvétel előkészítése 16
3. A statisztikai adatgyűjtés pontosságának biztosítása 20
Dr. Horváth Róbert:
IV. A statisztikai adatok csoportosítása és feldolgozása 22
1. A statisztikai csoportosítás fogalma és jelentősége 22
2. A csoportosítás elméletének alapjai és feladatai 24
3. A csoportosítás fajai és módszertani elvei 32
4. A minőségi csoportosítás 33
5. Mennyiségi csoportosítás 38
6. Területi és időbeli csoportosítás 44
7. A statisztikai adatok feldolgozása 45
Dr. Horváth Róbert:
V. Statisztikai sorok és statisztikai táblák 49
1. A statisztikai sorok fogalma 49
2. A statisztikai sorok osztályozása 51
3. A minőségi sorok 53
4. A mennyiségi sorok 55
5. A területi sorok 58
6. Az idősorok 60
7. A statisztikai táblákról általában 66
8. A statisztikai táblák szerkezete 67
9. A statisztikai táblák felosztása és fajai 69
Dr. Horváth Róbert:
VI. A statisztikai grafikus ábrázolás 77
1. A grafikus ábrázolásról általában 77
2. A grafikus ábrázolás technikájának általános szabályai 78
A/ Diagrammok 82
B/ Kartogrammok 85
C/ Piktogrammok 87
D/ Sztereogrammok 87
3. Az egyes statisztikai ábrázolásokról részletesebben 82
4. A grafikus ábrázolás elméletének további kérdései 88
Dr. Kovacsics Jóssef:
VII. Viszonyszámok 95
A viszonyszámokról általában 95
1. Dinamikus viszonyszámok 96
2. Terv-viszonyszámok 100
3. Megoszlási viszonyszámok 102
4. Intenzitás! viszonyszámok 106
5. Koordinációs viszonyszámok 108
6. A viszonyszámok értékelése és pontossága 10S
Dr. Kovacsics József:
VIII. A Közértékek 111
A középértékekről általában 111
1. A számtani átlag 112
2. A harmonikus átlag 117
3. A mértani átlag 118
4. A négyzetes átlag 120
5. Medián, quartilisok 121
6. A modus 123
7. A számtani átlag, médián és modus közti különbségek 124
8. Átlagok és csoportosítás 124
9. Átlagok és viszonyszámok 125
Dr. Kovacsics József:
IX. A szóródás 126
A szóródásról általában 126
1. A range 127
2. A quartilis eltérés 127
3. A közép eltérés 129
4. A standard eltérés /szórás/ 130
5. Abszolút és relatív szóródás 133
6. A szóródási együttható 133
7. Az aszimmetria 134
Dr. Kovacsics József:
X. Az idősorok elemzése 138
1. A hullámzás mérésének jelentősége 138
2. Idősorok összetevői139
3. A trend megállapítása grafikus módszerrel 141
4. Mozgó átlagolás 141
5. A trend egyenletének meghatározása analitikus módszerrel 143
6. A szezonindex 145
Dr. Kovacsics József:
XI. A korreláció-számítás 146
A korrelációról általában 146
1. A regressziós vonal meghatározása 148
2. A korrelációs együttható értelmezése és kiszámítása 154
3. Kangkorreláció 155
Dr. Horváth Róbert:
XII. A nagy számok törvénye 157
1. A szükségszerűség és véletlen 157
2. A nagy számok törvénye és a valószínűségszámítás 159
3. A normális eloszlás 163
4. A nagy számok törvényének alkalmazása a társadalmi statisztikában 167
Dr. Horváth Róbert:
XIII. Reprezentatív módszer 171
1. A reprezentatív módszer, mint a statisztikai becslés faja 171
2. A reprezentatív módszer valószínűségszámítási alapjai 173
3. A reprezentatív kiválasztás módszerei 177
4. A reprezentatív felvétel megtervezésének fontosabb kérdései 179
Dr. Horváth Róbert:
XIV. Az indexszámok 183
Az indexszámítás főbb elvei 183
1. Az értékindex 186
2. Az árindex 190
3. Az indexszámok és a dinamikus viszonyszámok 194
4. Az index-sorok 196
5. A változó és változatlan állományú index 200
6. A fogyasztói árindex 202
Dr. Horváth Róbert:
XV. A statisztika története 206
1. A polgári statisztikai tudomány kifejlődése 206
2. A polgári aritmetikai irány 208
3. A polgári hivatalos statisztikai szolgálat kifejlődése 210
4. A polgári statisztikai tudomány végleges kialakulása Quetelet tanai 214
5. A polgári statisztikai tudomány újabb fejlődése az utolsó száz év folyamán 216
6. A szocialista statisztikai tudomány kifejlődése 219
7. A magyar statisztikai tudomány fejlődésének rövid áttekintése 223
Dr. Kovacsics József
XVI. A statisztikai szervezet 227
1. Az osztrák-magyar statisztikai szervezet kialakulása 227
2. Az 1848-as magyar statisztikai hivatal 228
3. A Magyar Tudományos Akadémia és a statisztikai tudomány 229
4. A Központi Statisztikai Hivatal 231
5. A Tanácsköztársaság statisztikai munkájáról 234
6. A statisztika szervezete a felszabadulás után 237
7. Nemzetközi statisztikai szervek 240
8. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai 242
Irodalom 247
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv