A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Kézikönyv az Európai Unióról

Szerző
Lektor

Kiadó: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 652 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN: 963-7490-10-8
Megjegyzés: Fekete-fehér táblázatokat tartalmaz.

Tartalom

Előszó - Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke17
Bevezető19
Az Európai Unió fejlődése, felépítése és működésének alapjai
Az európai integráció története és fejlődése25
Az integráció kérdése Európában a második világháború után25
Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása30
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig32
Az EGK első tizenöt éve36
Az Egyesülési Szerződés és intézményi hatásai38
Hatokból Tizenkettek - Az Európai Közösségek bővülései 39
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása41
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés43
Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése47
Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés51
A bővülés előfeltétele: a Nizzai Szerződés54
Az Európai Unió a XXI. század elején: A bővítés és mélyítés párhuzamos folyamata59
A bővítés folyama
Az Alkotmányszerződés megszületése, jelentősége és hatályba lépésének kérdései
A gazdasági és politikai unió kiépítése69
A keleti bővítés története és folyamata76
A kapcsolatok felvétele és intézményesülése az Európai Közösségek és Közép- és Kelet-Európa országai között76
A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere82
A koppenhágai kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig85
A csatlakozási tárgyalások menete93
A keleti bővítés csatlakozási tárgyalásai96
Tíz új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása és a bővítés folytatása109
Az Európai Unió intézményrendszere116
Az intézményrendszer jellege116
A Bizottság118
A Bizottság tagjai118
A Bizottság hivatali struktúrája124
A Bizottság hatásköre126
A Tanács128
Az Európai Unió Tanácsa128
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok130
Az Európai Tanács132
A soros elnökség intézménye135
A Tanács szavazási formái136
Az Európai Parlament141
Az Európai Parlament intézményi szerepének fejlődése142
Az Európai Parlament választása és politikai összetétele144
Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei149
Az Európai Parlament munkarendje154
A Bíróság155
A Bíróság feladata155
A Bíróság összetétele156
A Bíróság eljárása157
A Számvevőszék161
A Számvevőszék összetétele161
A Számvevőszék munkája161
A Gazdasági és Szociális Bizottság162
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele162
A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége163
A Régiók Bizottsága164
A Régiók Bizottsága összetétele164
A Régiók Bizottsága tevékenysége165
Az Európai Beruházási Bank166
Az Európai Beruházási Bank intézményi felépítése167
Az Európai Beruházási Bank feladata167
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank168
A Központi Bankok Európai Rendszere169
Az Európai Központi Bank intézményei171
Az európai ombudsman172
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az intézményeket érintő változások173
Az intézményi keret az Alkotmányszerződés alapján173
A Bizottságot érintő változások174
Az Európai Tanácsot érintő változások176
A Miniszterek Tanácsát érintő változások177
Az Európai Parlamentet érintő változások181
A Bíróságot érintő változások182
A többi intézményt érintő változások183
Az Unió hatáskörei - A három pillérre épülő Unió185
A három pillér kialakulása és működése185
Az Európai Unió és a három pillér fogalma185
A három pillér tagozódása189
A hatáskörök meghatározásának kérdése191
Az Unió hatáskörei meghatározásának problémája191
A hatáskörök meghatározása az Alkotmányszerződésben - A hárompilléres rendszer felszámolása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén194
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban202
A közösségi döntéshozatal203
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban203
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint216
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése230
A második pillér döntéshozatala234
A harmadik pillér döntéshozatala236
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az Európai Unió döntéshozatalát érintő változások236
Az új döntéshozatali rend236
A döntéshozatali rend felülvizsgálata241
A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó struktúrált együttműködés244
Az Európai Unió joga247
Az uniós jogrend létrehozásának okai247
Az Európai Unió jogforrásai250
Az elsődleges jogforrások: a Szerződések250
A másodlagos jogforrások255
Az egyéb jogforrások260
Az acquis communautaire fogalma260
A közösségi jogrendszer jellemzői261
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz161
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai262
Jogharmonizáció az EU-ban265
Az EU jogrendjének változása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén268
Az Alkotmányszerződés mint elsődleges jogforrás - Az egységes jogi személyiség, az elsőbbség, a jogutódlás, jogfolytonosság és az Unióból való kilépés kérdései268
Az Alkotmányszerződés felépítése, szerkezete271
A másodlagos jogi aktusok az Alkotmányszerződés alapján272
Az Alapjogi Charta277
Az Alapjogi Charta megszületése, tartalma és státusza277
Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén279
Az egységes piac és a négy alapszabadság281
Az áruk szabad mozgása282
A vámunió létrehozása282
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása283
A személyek szabad mozgása287
A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása287
A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása292
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban202
A közösségi döntéshozatal203
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban203
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint216
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése230
A második pillér döntéshozatala234
A harmadik pillér döntéshozatala236
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az Európai Unió döntéshozatalát érintő változások236
Az új döntéshozatali rend236
A döntéshozatali rend felülvizsgálata241
A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó struktúrált együttműködés244
Az Európai Unió joga247
Az uniós jogrend létrehozásának okai247
Az Európai Unió jogforrásai250
Az elsődleges jogforrások: a Szerződések250
A másodlagos jogforrások255
Az egyéb jogforrások260
Az acquis communautaire fogalma260
A közösségi jogrendszer jellemzői261
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz261
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai262
Jogharmonizáció az EU-ban265
Az EU jogrendjének változása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén268
Az Alkotmányszerződés mint elsődleges jogforrás - Az egységes jogi személyiség, az elsőbbség, a jogutódlás, jogfolytonosság és az Unióból való kilépés kérdései268
Az Alkotmányszerződés felépítése, szerkezete271
A másodlagos jogi aktusok az Alkotmányszerződés alapján272
Az Alapjogi Charta277
Az Alapjogi Charta megszületése, tartalma és státusza277
Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén279
Az egységes piac és a négy alapszabadság281
Az áruk szabad mozgása282
A vámunió létrehozása282
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása284
A személyek szabad mozgása287
A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása287
A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása292
A szolgáltatásnyújtás szabadsága295
A szolgáltatások értelmezése a közösségi jogban295
A diszkrimináció tilalma, a képesítések kérdése és a szabad mozgás alóli kivételek a szolgáltatásoknál297
A szolgáltatásnyújtás liberalizálása a gyakorlatban298
A tőke szabad mozgása300
A tőke szabad mozgásának megvalósulása300
A tőke szabad mozgása alóli kivételek302
Az egységes piac és az adózás302
Az egységes piac működésével kapcsolatos döntéshozatal305
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az egységes piacot érintő rendelkezések306
Az Európai Unió költségvetése308
Az EU költségvetésének jellege308
Az EU költségvetésének szerkezete309
A költségvetés bevételei309
A költségvetés kiadásai311
A költségvetési viták és a többéves pénzügyi tervek315
A költségvetési viták központi kérdései a nyolcvanas-kilencvenes években315
A többéves pénzügyi tervek rendszere317
A Delors I. és a Delors II. költségvetési csomagok318
Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései322
A 2007-2013-as időszak többéves pénzügyi tervének kialakítása329
A költségvetési eljárás336
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az uniós költségvetést érintő rendelkezések338
A többéves pénzügyi keretek intézményesítése338
Az új költségvetési eljárás339
Az Európai Unió szakpolitikái
A gazdasági és monetáris unió 345
A monetáris integráció kialakulása245
Az Európai Monetáris Rendszer346
A Delors-terv348
A közös pénz előnyei349
A Maastricht Szerződés és a GMU350
A GMU Maastricht után - Az euró bevezetése352
Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően352
Döntés az euróról és a bevezetés menetrendjéről353
A harmadik szakasz és a közös pénz bevezetése355
A GMU gazdasági és politikai dimenziói360
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a gazdasági és monetáris uniót érintő rendelkezések367
A monetáris politikát érintő rendelkezések367
A gazdaságpolitikák összehangolását érintő rendelkezések368
A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai370
Az Európai Unió világgazdasági súlya371
A közös kereskedelempolitika működése373
A kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások megkötése376
Az Európai Közösség külkapcsolati rendszere378
Az EK multilaterális külkapcsolatainak jellemzői379
Az EK kétoldalú külkapcsolatai és az azt meghatározó szerződésrendszer380
Az EU fejlesztési együttműködési politikája391
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös kereskedelempolitikát és a nemzetközi megállapodások megkötését érintő rendelkezések394
A közös kereskedelempolitikát érintő rendelkezések394
Az egyéb nemzetközi megállapodásokat érintő rendelkezések395
Versenypolitika396
A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai396
A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok397
A versenykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma398
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma399
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése399
Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok400
Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok401
A közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok402
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a versenyszabályokat érintő rendelkezések403
A közös agrárpolitika és a közös halászati politika404
A közös agrárpolitika létrehozása404
Az agrárpiac szabályozása a közös agrárpolitika első három évtizedében406
A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái407
A közös agrárpolitika 1992-es reformja408
A közös agrárpolitika újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitika rendelkezései413
A keleti bővítés és a közös agrárpolitika417
A 2003-as agrárreform420
A közös agrárpolitika 2007-2013424
A közös halászati politika425
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös agrárpolitikát és a közös halászati politikát érintő rendelkezések428
A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok430
A közös közlekedési politika kiépülése430
A közös közlekedési politika új célkitűzései432
A transzeurópai hálózatok programja434
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közlekedéspolitikát és a transzeurópai hálózatokat érintő rendelkezések437
A regionális támogatások - A gazdasági és társadalmi kohézió politikája438
A gazdasági és társadalmi kohézió politikájának kialakulása, fejlődése438
A struktúrális és kohéziós alapok működése 1999-ig444
A struktúrális és kohéziós alapok 2000-2006 között450
A struktúrális és kohéziós alapok 2007-2013 között458
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a gazdasági és társadalmi kohézió politikáját érintő rendelkezések463
Foglalkoztatás- és szociálpolitika465
A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig465
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása468
A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai 471
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a szociálpolitikát, valamint a foglalkoztatáspolitikák összehangolását érintő rendelkezések476
Az iparpolitika478
Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében478
Iparpolitika a kilencvenes években479
Iparpolitikából vállalkozási politika482
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az iparpolitikát érintő rendelkezések485
Energiapolitika486
Az energiapolitika fejlődése486
Az energiapolitika az ezredfordulón488
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az energiapolitikát érintő rendelkezések491
A kutatási és technológiafejlesztési politika492
A közösségi kutatás és technológiafejlesztés a kezdetekben492
A kutatási keretprogramok rendszere493
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a kutatási és technológiafejlesztési politikát érintő rendelkezések496
Környezetvédelmi politika498
A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése498
A közösségi környezetvédelmi politika összetevői500
A környezetvédelmi jogalkotás500
A környezetvédelmi cselekvési programok502
Az Európai Környezeti Ügynökség504
A pénzügyi eszközök505
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a környezetvédelmi politikát érintő rendelkezések506
Fogyasztóvédelmi politika507
A közösségi fogyasztóvédelmi politika fejlődése507
A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai510
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a fogyasztóvédelmi politikát érintő rendelkezések513
Népegészségügyi politika514
A közösségi népegészségügyi politika fejlődése514
A közösségi népegészségügyi fellépés irányai515
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a népegészségügyi politikát érintő rendelkezések518
Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika519
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika létrejötte519
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika működése520
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport politikáját érintő rendelkezések525
Kulturális és audiovizuális politika526
Az EU kulturális politikája526
Az EU audiovizuális politikája528
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a kulturális és audiovizuális politikát érintő rendelkezések532
A közös kül- és biztonságpolitika és az európai biztonság- és védelempolitika533
A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kialakulása 533
A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte534
Az Amszterdami Szerződés újításai539
A közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere és döntéshozatali rendje541
A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszterdam után545
Az európai biztonság- és védelempolitika megszületése548
A közös kül- és biztonságpolitika aktuális fejleményei, az európai biztonság- és védelempolitika a gyakorlatban555
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös kül- és belpolitikát érintő rendelkezések559
A kül- és biztonságpolitikát érintő rendelkezések559
A közös biztonság- és védelempolitikát érintő rendelkezések561
A bel- és igazságügyek az Európai Unióban563
A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére563
A Schengeni Megállapodás és a schengeni acquis566
Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése568
Az első pillérbe áthelyezett bel- és igazságügyi kérdések569
A schengeni acquis beemelése az Európai Unió keretébe570
A rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben - A harmadik pillér működése az Amszterdami Szerződés után571
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség elindítása Amszterdam utána573
A Nizzai Szerződés bel- és igazságügyeket érintő rendelkezései575
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség érdekében tett legújabb lépések576
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő rendelkezések580
Rövidítések és fogalomgyűjtemény
Idegen nyelvű rövidítések583
Magyar nyelvű rövidítések585
Fogalomgyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata)586
Mellékletek
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések a jelenleg hatályos Szerződések alapján625
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén630
Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a jelenleg hatályos Szerződések alapján634
Törvényalkotási eljárások alkalmazási területei az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén641
Irodalomjegyzék650

Dr. Horváth Zoltán

Dr. Horváth Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Horváth Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról

A borító gerince megtört. A lapélek foltosak.

Állapot:
3.380 Ft
1.690 ,-Ft 50
25 pont kapható
Kosárba
10-40% KEDVEZMÉNY
Állapotfotók
Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról

Néhány oldalon jelölés, színes aláhúzás látható.

Állapot:
3.380 Ft
2.360 ,-Ft 30
35 pont kapható
Kosárba
10-40% KEDVEZMÉNY
Állapotfotók
Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról Kézikönyv az Európai Unióról

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
3.380 ,-Ft
51 pont kapható
Kosárba
10-40% KEDVEZMÉNY