| Előszó - Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke | 17 |
| Bevezető | 19 |
| Az Európai Unió fejlődése, felépítése és működésének alapjai | |
| Az európai integráció története és fejlődése | 25 |
| Az integráció kérdése Európában a második világháború után | 25 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása | 30 |
| Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 32 |
| Az EGK első tizenöt éve | 35 |
| Az Egyesülési Szerződés és intézményi hatásai | 37 |
| Hatokból Tizenkettek - Az Európai Közösségek bővülései | 38 |
| Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 40 |
| Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 42 |
| Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése | 45 |
| Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés | 49 |
| A bővülés előfeltétele: a Nizzai Szerződés | 52 |
| Az Európai Unió a XXI. század elején: A bővítés és mélyítés párhuzamos folyamata | 56 |
| A bővítés folyama | |
| Az alapítű szerződések átfogó reformja: Az Alkotmányszerződés kidolgozásától a reformszerződésig | 58 |
| A gazdasági és politikai unió építése | 69 |
| A keleti bővítés története és folyamata | 78 |
| A kapcsolatok felvétele és intézményesülése az Európai Közösségek és Közép- és Kelet-Európa országai között | 78 |
| A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 83 |
| A koppenhágai kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig | 86 |
| A csatlakozási tárgyalások menete | 93 |
| A keleti bővítés csatlakozási tárgyalásai | 107 |
| A 2004. május 1-jei bővítés megvalósítása | 107 |
| A 2007. január 1-jei bővítés megvalósítása | 109 |
| A keleti irányú bővítés folytatása | 111 |
| Az Európai Unió intézményrendszere | 121 |
| Az intézményrendszer jellege | 121 |
| A Bizottság | 123 |
| A Bizottság tagjai | 123 |
| A Bizottság hivatali struktúrája | 129 |
| A Bizottság hatásköre | 131 |
| A Tanács | 132 |
| Az Európai Unió Tanácsa | 132 |
| A COREPER és a tanácsi munkacsoportok | 134 |
| Az Európai Tanács | 137 |
| A soros elnökség intézménye | 139 |
| A Tanács szavazási formái | 140 |
| Az Európai Parlament | 144 |
| Az Európai Parlament intézményi szerepének fejlődése | 146 |
| Az Európai Parlament választása és politikai összetétele | 148 |
| Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei | 152 |
| Az Európai Parlament munkarendje | 158 |
| A Bíróság | 159 |
| A Bíróság feladata | 159 |
| A Bíróság összetétele | 160 |
| A Bíróság eljárása | 161 |
| A Számvevőszék | 164 |
| A Számvevőszék összetétele | 164 |
| A Számvevőszék munkája | 164 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 164 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele | 165 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége | 166 |
| A Régiók Bizottsága | 167 |
| A Régiók Bizottsága összetétele | 167 |
| A Régiók Bizottsága tevékenysége | 168 |
| Az Európai Beruházási Bank | 169 |
| Az Európai Beruházási Bank intézményi felépítése | 169 |
| Az Európai Beruházási Bank feladata | 170 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 171 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere | 172 |
| Az Európai Központi Bank intézményei | 173 |
| Az európai ombudsman | 174 |
| Az Unió hatáskörei - A három pillérre épülő Unió | 175 |
| A három pillér kialakulása | 175 |
| A három pillér tagozódása | 178 |
| A három pillér és az Unió hatáskörei meghatározásnak problematikája | 181 |
| Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban | 184 |
| A közösségi döntéshozatal | 185 |
| A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 185 |
| Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint | 198 |
| A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése | 216 |
| A második pillér döntéshozatala | 216 |
| A harmadik pillér döntéshozatala | 218 |
| Az Európai Unió joga | 219 |
| Az uniós jogrend létrehozásának okai | 219 |
| Az Európai Unió jogforrásai | 221 |
| Az elsődleges jogforrások: a Szerződések | 222 |
| A másodlagos jogforrások | 226 |
| Az egyéb jogforrások | 230 |
| Az acquis communautaire fogalma | 230 |
| A közösségi jogrendszer jellemzői | 232 |
| A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz | 232 |
| A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai | 232 |
| Jogharmonizáció az EU-ban | 235 |
| Az Alapjogi Charta | 238 |
| Az egységes piac és a négy alapszabadság | 241 |
| Az áruk szabad mozgása | 242 |
| A vámunió létrehozása | 242 |
| A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása | 244 |
| A személyek szabad mozgása | 247 |
| A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása | 247 |
| A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása | 251 |
| A szolgáltatásnyújtás szabadsága | 254 |
| A szolgáltatások értelmezése a közösségi jogban | 254 |
| A diszkrimináció tilalma, a képesítések kérdése és a szabad mozgás alóli kivételek a szolgáltatásoknál | 255 |
| A szolgáltatásnyújtás liberalizuálása a gyakorlatban | 256 |
| A tőke szabad mozgása | 256 |
| A tőke szabad mozgásának megvalósulása | 259 |
| A tőke szabad mozgása alóli kivételek | 261 |
| Az egységes piac és az adózás | 261 |
| Az egységes piac működésével kapcsolatos döntéshozatal | 264 |
| Az Európai Unió költségvetése | 265 |
| Az EU költségvetésének jellege | 265 |
| Az EU költségvetésének szerkezete | 266 |
| A költésvetés bevételei | 266 |
| A költségvetés kiadásai | 268 |
| A költségvetési viták és a többéves pénzügyi tervek | 272 |
| A költségvetési viták központi kérdései a nyolcvanas-kilencvenes években | 272 |
| A többéves pénzügyi tervek rendszere | 274 |
| A Delors I. és a Delors II. költségvetési csomagok | 276 |
| Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései | 279 |
| A 2007-2013-as időszak többéves pénzügyi terve | 287 |
| A költségvetési eljárás | 297 |
| Az Európai Unió szakpolitikái | |
| A gazdasági és monetáris unió | 303 |
| A monetáris integráció kialakulása | 303 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 304 |
| A Delors-terv | 306 |
| A közös pénz előnyei | 307 |
| A Maastrichti Szerződés és a GMU | 308 |
| A GMU Maastricht után - Az euró bevezetése | 310 |
| Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően | 310 |
| Döntés az euróról és a bevezetés menetrendjéről | 311 |
| A harmadik szakasz és a közös pénz bevezetése | 312 |
| A GMU gazdasági és politikai dimenziói | 318 |
| A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai | 325 |
| Az Európai Unió világgazdasági súlya | 326 |
| A közös kereskedelempolitika működése | 328 |
| A kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások megkötése | 331 |
| Az Európai Közösség külkapcsolati rendszere | 332 |
| Az EK multilaterális külkapcsolatainak jellemzői | 333 |
| Az EK kétoldalú külkapcsolatai és az azt meghatározó szerződésrendszer | 335 |
| Az EU fejlesztési együttműködési politikája | 346 |
| Versenypolitika | 350 |
| A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai | 350 |
| A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 351 |
| A versnykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma | 352 |
| A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma | 353 |
| A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése | 353 |
| Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 354 |
| Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 354 |
| A közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 356 |
| A közös agrárpolitika és a közös halászati politika | 357 |
| A közös agrárpolitiak létrehozása | 357 |
| Az agrárpiac szabályozása a közös agrárpolitika első három évtizedében | 359 |
| A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái | 359 |
| A közös agrárpolitika 1992-es reformja | 361 |
| A közös agrárpolitika újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 365 |
| A keleti bővítés és a közös agrárpolitika | 368 |
| A 2003-as agrárreform | 372 |
| A közös agrárpolitika 2007-2013 között | 376 |
| A közös halászati politika | 379 |
| A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 382 |
| A közös közlekedési politika kiépülése | 382 |
| A közös közlekedési politika új célkitűzései | 384 |
| A transzeurópai hálózatok programja | 386 |
| A regionális támogatások - A gazdasági és társadalmi kohézió politikája | 389 |
| A gazdasági és társadalmi kohézió politikájának kialakulása, fejlődése | 389 |
| A strukturális és kohéziós alapok működése 1999-ig | 395 |
| A strukturális és kohéziós alapok 2000-2006 között | 415 |
| A strukturális és kohéziós alapok 2007-2013 között | 406 |
| Foglalkoztatás- és szociálpolitika | 413 |
| A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig | 413 |
| A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése - Az Amszterdami Szerződés hatása | 415 |
| A közösségi foglalkoztatás - és szociálpolitika új irányai | 419 |
| Iparpolitika | 425 |
| Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében | 425 |
| Iparpolitika a kilencvenes években | 426 |
| Iparpolitikából vállakozási politika | 429 |
| Energiapolitika | 434 |
| Az energiapolitika fejlődése | 434 |
| Az energiapolitika az ezredfordulón | 437 |
| Egy új európai szintű energiapolitika kezdete | 440 |
| A kutatási és technológiafejlesztési politika | 444 |
| A közösségi kutatás és technológiafejlesztés a kezdetekben | 444 |
| A kutatási keretprogramok rendszere | 445 |
| Környezetvédelmi politika | 451 |
| A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 451 |
| A közösségi környezetvédelmi politika összetevői | 453 |
| A krönyezetvédelmi jogalkotás | 453 |
| A környezetvédelmi cselekvési programok | 455 |
| A Európai Környezeti Ügynökség | 457 |
| A pénzügyi eszközök | 457 |
| Integrált fellépés az éghajlatváltozás ellen | 458 |
| Fogyasztóvédelmi politika | 460 |
| A közösségi fogyasztóvédelmi politika fejlődése | 460 |
| A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai | 463 |
| Népegészségügyi politika | 466 |
| A közösségi népegészségügyi politika fejlődése | 460 |
| A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai | 463 |
| Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika | 470 |
| A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika létrejötte | 470 |
| A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika működése | 471 |
| Az oktatási, szakképzési és ifjúsági programok 2007-2013 között | 475 |
| Kulturális és audiovizuális politika | 478 |
| Az EU kulturális politikája | 478 |
| Az EU audiovizuális politikája | 481 |
| A közös kül- és biztonságpolitika és az európai biztonság- és védelempolitika | 486 |
| A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kialakulása | 486 |
| A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte | 487 |
| Az Amszterdami Szerződés újításai | 491 |
| A közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere és döntéshozatali rendje | 493 |
| A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszterdam után | 497 |
| Az európai biztonság- és védelempolitika megszületése | 500 |
| A közös kül- és biztonságpolitika aktuális fejleményei, az európai biztonság- és védelempolitika a gyakorlatban | 506 |
| A bel- és igazságügyek az Európai Unióban | 511 |
| A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére | 511 |
| A Schengeni Megállapodás és a schengeni acquis | 513 |
| Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése | 516 |
| Az első pillérbe áthelyezett bel- és igazságügyi kérdések | 517 |
| A schengeni acquis beemelése az Európai Unió keretébe | 518 |
| A rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben - A harmadik pillér működése az Amszterdami Szerződés után | 519 |
| A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség elindítása Amszterdam után | 521 |
| A Nizzai Szerződés bel- és igazságügyeket érintő rendelkezései | 523 |
| A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség érdekében tett legújabb lépések | 524 |
| Melléklet reformszerződés az alkotmányszerződés alapján - Milyen változások várhatók a reformszerződés hatályba lépése esetén a hatályos szerződéses kerethez képest? | |
| Az új szerződéses keret: Alkotmányszerződés helyett reformszerződés | 533 |
| Az intézményrendszer | 534 |
| A Bizottságot érintő változások | 534 |
| Az Európai Tanácsot érintő változások | 536 |
| A Tanácsot érintő változások | 536 |
| Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője | 540 |
| Az Európai Parlamentet érintő változások | 541 |
| A Bíróságot érintő változások | 542 |
| A hatáskörök meghatározása - A hárompilléres rendszer felszámolása | 542 |
| A hatásörök elhatárolásának és gyakorlásának alapelvei | 543 |
| A hatáskörök típusainak meghatározása | 545 |
| A rugalmasság a hatáskörgyakorlás során | 548 |
| Döntéshozatal és jogalkotás | 548 |
| Döntéshozatali rend | 549 |
| A döntéshozatali rend felülvizsgálata | 549 |
| A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó strukturált együttműködés | 555 |
| Az EU jogrendje | 557 |
| Az egységes jogi személyiség bevezetése és a Szerződések egymáshoz való viszonya | 557 |
| Az elsőbbség kérdése | 559 |
| Az Unióba való be- és kilépés feltételei | 559 |
| A másodlagos jogi aktusok | 560 |
| Az Alapjogi Chartát érintő rendelkezésekl | 562 |
| Az egységes piac működése | 564 |
| A költségvetés | 564 |
| A többéves pénzügyi keretek intézményesítése | 564 |
| Az új költségvetési eljárás | 565 |
| A gazdasági és monetáris unió | 566 |
| A monetáris politikát érintő rendelkezések | 567 |
| A gazdaságpolitikák összehangolását érintő rendelkezések | 567 |
| Az Unió külkapcsolatai - A közös kereskedelempolitika és a nemzetközi megállapodások megkötése | 568 |
| A közös kereskedelempolitikát érintő rendelkezések | 569 |
| Az egyéb nemzetközi megállapodásokat érintő rendelkezések | 569 |
| A versenyszabályok | 570 |
| A közös agrárpolitika és a közös halászati politika | 571 |
| A közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 572 |
| A gazdasági, társadalmi és területi kohézió politikája | 571 |
| A szociálpolitikát érintő rendelkezések | 572 |
| A foglalkoztatáspolitikák összehangolását érintő rendelkezések | 573 |
| Az iparpolitika | 573 |
| Az energiapolitika | 574 |
| A kutatási és technológiafejlesztési politika és az űrpolitika | 574 |
| A környezetvédelmi politika | 575 |
| A fogyasztóvédelmi politika | 575 |
| A népegyészségügyi politika | 575 |
| Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport területére vonatkozó politika | 575 |
| A kulturális és audiovizuális politika | 576 |
| A közös kül- és biztonságpolitika | 576 |
| A kül- és biztonságpolitikát érintő rendelkezések | 576 |
| A biztonság- és védelempolitikát érintő rendelkezések | 577 |
| A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő rendelkezések | 578 |
| Rövidítések és fogalomgyűjtemény | |
| Idegen nyelvű rövidítések | 583 |
| Magyar nyelvű rövidítések | 586 |
| Fogalomgyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata) | 587 |
| Függelék | |
| A Tanács egyhangű döntését igénylő kérdések a jelenleg hatályos Szerződések alapján | 632 |
| A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések a reformszerződés hatályba lépése esetén (az Alkotmányszerződés alapján) | 637 |
| Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a jelenleg hatályos Szerződések alapján | 641 |
| Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a reformszerződés hatályba lépése esetén (az Alkotmányszerződés alapján) | 647 |
| Irodalomjegyzék | 656 |
