Mélyfúrás-kutatás

Tartalom

Bevezetés 3
I. rész
MÉLYFÚRÁSI ISMERETEK 7
A) Forgatva működő fúrásmód 7
1, A mélyfúrások osztályozása, csoportosítása 8
2. Hajtó erőgépek 10
3, Gépi berendezések 12
a) Az emelőmű 13
b) A fúrótorony 15
c) A fúrószár 16
d) A fúrókötél 21
e) A csigasor 24
f) A forgatóasztal 27
4. Fúrók 29
5. Az öblítés, öblítőkör 35
6, Az iszap tulajdonságai 37
a) Fajsúly 37
b) Viszkozitás 39
c) Tixotrópia (kocsonyásodás) 41
d) Víztartóképesség, iszaplepény-képződés 41
e) Egyéb vizsgálandó tulajdonságok 41
7, Különleges iszapok 42
8. Turbinafúrás 43
Összefoglaló kérdések 46
B) A mélyfúrások üzeme 47
1. A béléscsövezés fogalma és feladata 47
2. Béléscsövezési módok, béléscsőterv 47
3. Béléscsövek igénybevétele, csőoszlop összeállítása 50
C) Cementezési műveletek 52
1. Béléscsőcementezések 52
2. Különleges cementezések 55
D) Mentések 56
1, Megszorulások 59
2, Rudazattörések 60
3, Egyéb mentések 60
Összefoglaló kérdések 62
E) A lyuklefejezés fogalma és munkamenete 63
1. Rétegmegnyitási módszerek 63
a) Golyós perforálás 64
b) Jet-perforálás 65
c) Eróziós perforálás 69
2. Hidraulikus rétegrepesztés 72
3. Rétegsavazás 73
4. Lyukbefejezés 74
5. A lyukbefejezés berendezései 74
a) Termelőcső 75
b) A lyukbefejezés munkamenete 75
c) Rétegmegnyitás 76
d) Folyadékkiemelés 76
e) Rétegelzárás 79
6. Kútteljesítmény- és nyomásváltozás-mérések 82
Összefoglaló kérdések 83
OLAJBÁNYÁSZATI ISMERETEK 84
A) Szénhidrogénmigráció és akkumuláció 84
1. A kőolaj keletkezésének rövid ismertetése 84
2. A migráció lényege. Elsődleges és másodlagos vándorlás. A vándorlás ideje és távolsága. Vertikális és horizontális vándorlás 86
3. A vándorlás elméletei 88
4. A felhalmozódás elmélete 94
B) A csapdák osztályozása és ismertetése 95
1. Gyűrt és töréses szerkezetek 96
2. Rétegtani csapdák 98
3. Sódómmal kapcsolatos szerkezetek 100
Összefoglaló kérdések 104
C) Tárolókőzetek jellemzői 104
1. Porozitás 104
2. Áteresztőképesség 105
3. Hőmérséklet, nyomás 106
D) A kőolaj kitermelése 107
1. Tárolórendszer 107
2. Leművelési rendszer 107
3. Leművelési mód 108
4. Termelési mód 108
5. Típuspéldák 108
E) Másodlagos olajtermelési módszerek 111
1. Nyomásfenntartás 111
2. Olajkiszorítás nem elegyedő közeggel 112
3, Olajkiszorítás elegyedő közeggel 114
4. Termikus módszerek 114
F) A folyadék felszínre emelésének módjai 115
1. Felszálló termelési mód 116
2. Segédgázas termelési mód 121
3. Mélyszivattyús termelési mód 124
a) A mélyszivattyú működése, teljesítőképessége 126
b) Különleges mély szivattyús berendezések 130
Összefoglaló kérdések 131
G) Szénhidrogénkészletek osztályozása, készletbecslési módok 131
VÍZBÁNYÁSZATI ISMERETEK 135
A) A víz mint nyersanyag, a víztermelés, a beszerzés lehetőségei 135
1. Források, forrásfoglalás 136
2. Vízkutak (vagy aknakutak) 139
3. Fúrt vízkutak 141
B) A vízkutatásnál alkalmazott korszerű technológia néhány kérdése 142
1. A vízfeltárásnál alkalmazott korszerű technológia 142
2. Mélyfúrási kutak szerkezete 143
3. Középmélységű vízkutató fúrások szerkezete 143
4. Termálvízkutató fúrások szerkezete 144
5. A vízkutatásnál alkalmazott fúróberendezések 144
6. Mintavételi eljárások 144
C) Vízbelépési helyek kialakítása, szűrőszerkezetek 146
1. Egyszűrőfelületű szűrők 148
2. Kétszűrőfelületű szűrők 149
3. Különleges szerkezetű szűrők 151
4. Kavicsszűrők 151
D) Tisztítószivattyúzás, próbaszivattyúzás 153
E) Vízkutak elöregedése 154
1. A homokolódás 154
2. A korrózió 154
3. A kérgesedés 155
F) Védőzónák 156
G) Kutak regenerálása 157
H) Magyarország mélységi vízkészletei és számítási problémák 160
Összefoglaló kérdések 162
II. rész
VÍZFÖLDTAN
A) A víz keletkezése; a vizek osztályozása (olvasmány) 165
B) A víz elhelyezkedése a Földön 166
C) Felszínalatti vizek 167
1. A kőzetek vízraktározási jellemzői 167
2. A felszínalatti vizek gyakorlati osztályozása 168
D) A felszínalatti vizek fizikai és kémiai sajátosságai 178
E) A felszínalatti vizek mozgás jelenségei 182
F) A karsztvizek és a rétegvizek nyomásviszonyai 192
G) A felszínalatti vizeket megcsapoló elemek 194
1. Források 195
2. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban (olvasmány) 196
H) Vízföldtani kutatás és térképezés 198
1. Vízföldtani megfigyelések és vizsgálatok vízkutató fúrásoknál 198
2. Vízföldtani térkép, vízföldtani térképezés 200
I) Területi vízföldtani ismeretek 203
1. Dunántúl 203
a) Nyugati határhegységek 203
b) A Dunántúli-Középhegység 204
c) Baranyai Szigethegységek 208
d) Kisalföld 209
e) Dunántúli (Pannóniai) medence 210
f) Északi Középhegység 211
g) Nagyalföld 214
Összefoglaló kérdések 218
KŐSZÉNFÖLDTAN 220
A) A kőszén fogalma, felhasználása (olvasmány) 221
B) A kőszén összetétele 222
1. A kőszén szerves eredetű, éghető anyaga 222
2. A kőszén gáztartalma 223
3. A kőszén víztartalma 223
4. A kőszén hamutartalma 223
C) A kőszén kőzettani jellegei 224
D) A kőszén fizikai sajátságai 226
1. Optikai tulajdonságok 226
2. Hőtani tulajdonságok 227
E) Kőszénfajták és rendszerezésük 228
1. Barnakőszéncsoport 229
2. Feketekőszéncsoport 230
F) A kőszén keletkezése 230
1. A kőszén keletkezésének helye 231
2. A kőszéntelepek alaki, megjelenési viszonyai 232
3. A szénülés folyamata 234
4. A kőszén és a kőszéntelepek változásai 235
G) A kőszénképződés idő- és térbeli megjelenése-, a világ jelentős kőszénelőfordulásai 236
H) Hazai kőszéntelepeink 238
1. A mecseki alsóliász korú feketekőszénterület 239
2. Ajka környéki felsőkréta barnakőszénterület 240
3. Eocénoligocén korú kőszénterületeink 241
4. Miocén korú kőszénterületeink 244
5. Felsőpannóniai földes, fás barnakőszéntelepeink 247
6. Hazai tőzegterületeink 248
Összefoglaló kérdések 248
ÉRCFÖLDTAN
A) Ércföldtani alapfogalmak 249
B) A telepek származás szerinti beosztása 250
C) Magmás érctelepek 252
1. A folyós-(likvid-) magmás érctelepek 252
2, A magmamaradékok kristályosodása és teleptípusai 257
D) Üledékes érctelepek 269
1. Mechanikai mállásból keletkezett törmeléktelepek (torlatok) 270
2. Szárazföldi vegyi mállási telepek 273
3. Belvizek és tengerek kiválási telepei 275
E) Metamorf érctelepek 280
1. Kontaktmetamorf érctelepek 280
2. Metamorf telepek kristályos palákon 281
3. Polimetamorf telepek 281
Összefoglaló kérdések 282
BAUXITFÖLDTAN
A) A bauxit összetétele, fizikai tulajdonságai 283
B) A bauxit földtani jellemzői, keletkezési körülményei 285
C) A bauxit idő- és térbeli elterjedése 287
1. A Föld lateritbauxit területei 287
2. Karsztbauxit területek 288
3. A magyarországi bauxittelepek 289
Összefoglaló kérdések 299
NEMÉRCES (SZILÁRD) ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK FÖLDTANA 300
A) Építőanyagok 300
1. Hasítással és faragással alakítható kőzetek 300
2. Zúzottkövek 301
3. Természetes állapotú törmelékes kőzetek 301
4. Építészeti kötőanyagok 302
5. Mesterséges építőkövek és műkövek 303
6. Magyarország építészeti nyersanyagai 304
B) Mechanikai és vegyi átalakítással hasznosítható ásványi nyersanyagok 307
1. Kova anyagú ásványi nyersanyagok 307
2. Nemes anyagok 312
3. Egyéb szilikátos kőzetek 314
4. Sókőzetek (evaporitok) 317
5. Foszfáttelepek 318
6. Festékföldek 318
Összefoglaló kérdések 319

Témakörök