Budapest székesfőváros áruforgalma

Güterverkehr der Haupt- und Residenzstadt Budapest

Szerző

'Dr. Illyefalvi I. Lajos: Budapest székesfőváros áruforgalma ' összes példány

Kiadó:	Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1935
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	150 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Német
Méret:	27 cm x 35 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Zsinórral átfűzött kiadói egészvászon kötésben. Színes térkép- és statisztikai táblákkal, 1 kihajtható melléklettel. Budapest székesfőváros házinyomdája nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETŐ
A magyarság gazdasági és szellemi életének központja a székesfőváros, mely milliót meghaladó néptengerével külön kis országot képvisel a csonka haza szívében. A magyar géniusz teremtőereje a fővárosban nyilvánul meg legerőteljesebben s itt halmozódnak fel azok a hatalmas erők, melyek a modern Magyarország közgazdaságának gépezetét mozgatják.
Budapestnek az ország gazdasági életében elfoglalt előkelő helye annál inkább figyelemreméltó, mert modern formájában való kialakulása aránylag rövid múltra tekint vissza. A kiegyezést követő alkotmányos időben, alig hét évtizeddel ezelőtt, indult meg a gigászi építőmunka, mely megteremtette az új Magyarországot és életrehozta fővárosát: Budapestet.
Az ország gazdasági és szellemi életében betöltött fontos szerepét a székesfőváros nagyrészt kedvező földrajzi fekvésének köszönheti. A Duna könyökének közelében elhelyezkedve, a régi Magyarország köröskörül hegységekkel övezett, zárt medencerendszerének csaknem a súlypontjába esett. E kedvező földrajzi helyzet folytán az ország különböző részeiből kiinduló fontosabb közutak már évszázadok óta a fővárost alkotó három testvérvárosba - Pestre, Budára és Óbudára - torkollottak, biztosítva a különböző országrészek közötti kapcsolatot. Ehhez járult, hogy a Duna, mint hatalmas természetes víziút, egyrészt Közép-Európa belsejével, másrészt a Feketetengerrel kötötte és kapcsolta össze a három szomszédos várost.
A kedvező földrajzi fekvés következménye volt az a nagyjelentőségű tény is, hogy a főváros évszázadok óta a kelet-nyugati transzverzális forgalom útjába esett s élvezte annak gazdasági kihatásait. A kedvező földrajzi helyzet mellett a főváros jelentőségének kialakulásában előkelő szerep jutott azoknak a múlt századvégi törekvéseknek is, amelyek azt célozták, hogy Budapest az ország gazdasági és szellemi életének központja legyen. Az alkotmányos élet helyreállta után erőre kapott centralisztikus gazdaságpolitika igen nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a székesfőváros világviszonylatban is jelentékeny tényezővé alakult ki. Ennek a centralisztikus gazdaságpolitikának az volt a célja, hogy az erős Magyarországnak minden téren erős fővárost teremtsen. E végből a magyar anyagi és szellemi művelődés növekvő energiáit lehetőleg a székesfővárosba összpontosította.
A kedvező földrajzi helyzetnek és a múlt századvégi gazdaságpolitika centralisztikus irányzatának együttes hatásában ismerhetők fel leginkább a város nagyarányú fejlődésének rúgói. E két tényező gazdasági kihatása volt végeredményben az a körülmény, hogy a vasútépítések megindultával a vasúti hálózat fővonalai az ország legtávolabbi perifériáiból a fővárosba, mint középpontba futottak be. A sugarasan szétágazó vasúti fővonalak, melyeken keresztül az ország és a székesfőváros gazdasági és szellemi termékei kicserélődhettek, keresztül-kasul járták a régi országtestet, elvezettek annak minden jelentősebb részébe és számos kiágazásukkal, hatalmas érrendszer tagjaiként kapcsolatot biztosítottak az ország szíve és a legtávolabbi vidék között. Vissza

Tartalom

Bevezető
ELSŐ RÉSZ
AZ ÁRUFORGALOM ÁTTEKINTÉSE.
I. Áruforgalom általában.
Az áruforgalom alakulása 3
Az áruforgalom alakulása hónapok szerint 4
Az áruforgalom megoszlása állomások szerint 5
Az áruforgalom alakulása termelési ágak szerint 6
Az áruforgalom alakulása fontosabb árucsoportok szerint. (A statisztikai hivatal régi
csoportosítása alapján) 7
Az áruforgalom alakulása fontosabb árucsoportok szerint. (A statisztikai hivatal új
csoportosítása alapján) 8
Néhány fontosabb árucikk forgalmának alakulása 9
II. Az árufelhozatal alakulása.
Magyarország községei az árufelhozatalban való részvétel szerint 11
A felhozatal megoszlása közlekedési eszközök szerint, vármegyénkint 12
A vasútvonalak belföldi árufelhozatalának intenzitása 13
A közúton felhozott áruk megoszlása járások szerint 14
A felhozatal megoszlása termelési ágak szerint, vármegyénkint 15
Az őstermelési termékek felhozatalának részletezése vármegyék szerint 16
A bányászati és kohászati termékek felhozatalának részletezése vármegyék szerint... 17
Az ipari termékek felhozatalának részletezése vármegyék szerint 18
A felhozatal megoszlása árucsoportok szerint, vármegyénkint 19
A fontosabb áruk felhozatalának áttekintése 20
Külföldi árubehozatal 21
A külföldről behozott árumennyiség területi megoszlása 22
MÁSODIK RÉSZ
A FONTOSABB ÁRUK FORGALMÁNAK RÉSZLETEZÉSE.
I. Élőállatok.
Az élőállatok felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 25
Szárnyas, baromfi 26
Juh, kecske 27
Ló 28
Sertés 29
Szarvasmarha 30
Borjú 31
II. Gabonaneműek.
A gabonaneműek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 33
Árpa 34
Búza 35
Rozs 37
Tengeri 38
Zab 38
III. Hüvelyesek.
A hüvelyesek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 40
Bab 41
Borsó .42
Lencse 43
IV. Húsáruk, halak és rákok.
A húsáruk, halak és rákok felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 45
Leölt baromfi 46
Hús és húsáruk 47
Halak és rákok 48
V. Élelmicikkek.
Az élelmicikkek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 50
Nyers és finomított cukor 51
Liszt és dara 52
Burgonya 53
Tej, tejszín 54
Tojás 55
Sertészsír, háj, szalonna és libazsír 56
Zsiradék: faggyú, vaj, margarin 57
VI. Élvezeti cikkek.
Az élvezeti cikkek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 59
Bor és bormust 60
Szesz és szeszes italok 61
Ásványvíz 62
VII. Zöldség, zöldfőzelék és gyümölcs.
A zöldség, zöldfőzelék és gyümölcs felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 64
Hagyma 65
Egyéb zöldség 66
Zöldbab 67
Zöldborsó 68
Friss káposzta 69
Tök 70
Friss gyümölcs 71
VIII. Dohány, gyapjú és bőrök.
A dohány, gyapjú és bőrök felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 73
Dohány és dohánygyártmány 74
Gyapjú 75
Nyers, friss, sózott és szárított bőrök 76
Cserzett és kidolgozott bőrök 77
IX. Vegyi termékek.
A vegyitermékek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 79
Kátrány 80
Műtrágya 81
Folyékony savak 82
X. Vas- és acéláruk, gépek.
A vas- és acéláruk, gépek felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 84
Vas és acél, vas- és acéláruk 85
Gépek 86
XI. Fonal-, szövet-, kézmű- és rövidáruk.
Fonal-, szövet-, kézmű- és rövidáruk felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 88
Fonal- és szövetáruk 89
Kézmű- és rövidáruk 90
XII. Fűtő- és világítóanyagok.
A fűtő- és világítóanyagok felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 92
Tűzifa 93
Belföldi szén 94
Faszén 95
Ásványolajak 96
XIII. Ásványok, fémek, agyag- és üvegáruk.
Az ásványok, fémek, agyag- és üvegáruk felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 98
Ércek 99
Égetett és oltott mész 100
Cement és hidraulikus mész 101
Aszbeszt- és aszbesztcementáruk 102
Agyagáruk 103
Üveg és üvegáruk 104
XIV. Földek, kövek, tégla.
A földek, kövek és tégla felhozatalának megoszlása vármegyék szerint 106
Földek 107
Kövek 108
Tégla, fedélcserép 109
XV. Különfélék.
Magvak 111
Cukorrépa és répaszelet 112
Széna, szalma, szecska 113
Korpa 114
Szörplé 115
Növényi olajok 116
Nyers és tisztított csontok 117
Nyers és megmunkált fa 118
Papiros és papirosáruk 119
HARMADIK RÉSZ
TÁBLÁZATOK.
Az áruforgalom alakulása 121
Az áruforgalom alakulása hónapok szerint 122
Az áruforgalom havi hullámzása 122
Az áruforgalom megoszlása állomások szerint 125
Az áruforgalom alakulása termelési ágak szerint 126
Az áruforgalom alakulása fontosabb árucsoportok szerint. (A statisztikai hivatal régi
csoportosítása alapján) 126
Az áruforgalom alakulása fontosabb árucsoportok szerint. (A statisztikai hivatal új
csoportosítása alapján) 127
Néhány fontosabb árucikk forgalmának alakulása 127
A felhozatal megoszlása közlekedési eszközök és termelési ágak szerint, vármegyénkint ... 128
A felhozatal megoszlása közlekedési eszközök és járások szerint 129
Külföldi árubehozatal 130
A külföldről behozott árumennyiség területi megoszlása 130
A felhozatal és elszállítás alakulása 131
A felhozatal megoszlása vármegyék szerint 135
A felhozatal megoszlása járások szerint 139
A felhozatal megoszlása a feladóállomásnak Budapesttől való távolsága szerint 147
Helyesbítések és sajtóhibák 149
Csonka-Magyarország közigazgatási beosztásának tájékoztató térképe 150

Témakörök

Dr. Illyefalvi I. Lajos

Dr. Illyefalvi I. Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Illyefalvi I. Lajos könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem