Rádiótelefon a gyakorlatban

Előszó

A rádiómozgalom, amely már nyugaton három éves, Magyarországra csak az idén jutott el és ma még csak a legelső stádiumban van, amikor még láz a neve. - A közönség mohó kíváncsisággal veti reá magát e pompás technikai alkotás megismerésére. A rádiótelefon az ismeretlenség homályából egyszerre a napi kérdések közé emelkedett. Erről írnak az ujságok, erről beszél mindenki. Még annak is illik tudni róla, akit a láz még nem lepett meg. A művelt embernek erre is ki kell terjeszteni ismereteit.
A kiadó segítségére akart sietni a közönségnek, mikor ezt a kis füzetet megíratta. Népszerűen, mindenki számára érthetően kellett megvilágítani ezt a kérdést. Nem volt könnyű feladat, már csak azért sem, mivel két hét állott rendelkezésemre. Mégis elvállaltam, mivel sok izgató örömet ígért e kis munka megírása. De elvállaltam még másért is. Ugyanis nyugaton járva, a rádiótelefont, mint a mindennapi élet eszközét ismertem meg és nem tagadom, engem is meglepett a láz. A lázzal együtt azonban valami szomoru érzés is elfogott, mikor az ottani és a mi viszonyaink között levő ellentétet megint egyszer megláttam. Örültem tehát, mikor a kiadó cég megbízott a megírással, mivel ezáltal némileg én is hozzájárulhattam ahhoz, hogy ez a nagy ellentét egy árnyalattal közelebb kerüljön a kiegyenlítődés felé. Ebben a vállalkozásban lelkes segítőtársra találtam O. Petrovits Emil barátomban, aki igen nagy türelemmel és odaadással rajzolta meg a könyvet díszítő rajzokat. Vissza