Közúti balesetek

Fülszöveg

A balesetelemzésre épülő, elsődleges kriminológusi szemléletmódot tükröző munka középpontjában a közlekedő ember és környezete áll. A szerző áttekintést nyújt az elmúlt csaknem 60 év közlekedési baleset-megelőző fáradozásairól, a balesetek és az egyéb deviációs jelenségek kapcsolatáról. Ezen túlmenően - mintegy félezer baleset tudományos elemzése alapján - napjaink legégetőbb kérdéseire kísérel meg választ adni. Az embereknek többé-kevésbé egyenlőek-e az esélyeik arra, hogy balesetbe keveredjenek? Vagy létezik speciális balesetező személyiség? Ha igen, melyek azok az ismérvek, amelyek az ilyet az átlagembertől elválasztják? Aki egyszer balesetet okozott, az emiatt élesen elválik-e a többségtől, vagy sokan közülük továbbra is közlekedésbiztos személynek tekinthetők? Pusztán a véletlen műve-e, hogy valaki mikor válik - esetleg jogilag vétlenül - baleset áldozatává, vagy vannak közöttük jelentős számban olyanok, akik a közlekedés bonyolult szituációiban nem tudnak vagy nem akarnak helyesen cselekedni? Melyek azok a legfontosabb szociológiai és pszichológiai tényezők, amelyek a baleseteknél szerepet játszanak?
A szerző részletesen kifejti és bizonyítja azt az álláspontját, amely szerint a közlekedésbiztos magatartás elsődleges alapja nem a közlekedési szabályok "gépies" betartása.
Az ésszerű viselkedés mellett szükséges a jogszabályismeret, de ez önmagában még nem záloga a közlekedésbiztos viselkedésnek.
Kutatásai eredményeként bizonyítottnak tekinti, hogy az ún. szociális háttér az emberi viselkedés döntő meghatározója. Azok a személyek, akik ebből a szempontból kedvezőtlenebb megítélés alá esnek, a mindenkor változó szituáció támasztotta követelményeknek is kevésbé tudnak eleget tenni, s így nagyobb veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára.
A munka részletesen foglalkozik az ittas vezetés problematikájával. A kutatás alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy míg a "szokványos" balesetező inkább az átlagemberhez, addig az ittasan balesetező inkább a bűnöző személyiségtípushoz áll közelebb.
A prevenció témakörén belül a munka külön foglalkozik az infrastrkturális, valamint az ember felé irányuló lehetőségekkel. A szerző véleménye szerint a megelőzési intézkedéseknek az egész társadalomra kell hatást gyakorolniuk. Ezzel a megközelítéssel foglalkozik a nevelés (oktatás), a tömegtájékoztatás, az ellenőrzés, valamint a büntetés témaköreivel.
A munka - a szakemberek körén messze túlmenően - mindazok érdeklődését kiválthatja, akik többet akarnak megtudni a közlekedésbiztonságról. De elolvasása azoknak sem haszontalan, akik egyszerűen - mint autóvezetők - jobban szeretnék megismerni és megérteni önmagukat. Vissza