Nemzetközi gazdaság- és konjunktúrapolitika

Tartalom

I. FEJEZET
A GAZDASÁGPOLITIKA ALAPJAI
1. A gazdaságpolitika és a nemzetközi gazdaságpolitika tartalma 1
1.1. Hazai és a nemzetközi szükségletkielégítés 2
1.2. A racionális gazdasági cselekvés szükségessége 3
1.3. A gazdaságpolitika fogalma 5
1.3.1. Az államhatalom 5
1.3.2. A gazdaságpolitikai célok 6
1.3.3. A nemzetközi gazdaságpolitika jellege 8
1.4. A modern állam gazdasági szerepének megítélése, feladatai 9
1.4.1. A műszaki-technológiai színvonal emelése 10
1.5. A gazdaságirányítási rendszer 11
1.5.1. A gazdaság működésének piacgazdasági szabályozása 12
1.5.2. A fejlett ipari országok főbb gazdaságirányítási
jellemzői 13
1.5.3. Gazdasági tervezés /programozás/ a fejlődő
országokban 13
1.6. A gazdaságfejlesztés nemzetközi feltételei 14
1.6.1. A külkereskedelmi kérdések a magyar
gazdaságpolitikában 16
II. FEJEZET
A NÖVEKEDÉSI TÉNYEZŐK, KÖRÜLMÉNYEK ÉS
ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE, KOMPLEX KEZELÉSÜK
FONTOSSÁGA
2. Az átfogó gazdaságfejlesztési koncepció kialakításának
feltételei 18
2.1. A gazdasági diagnózisok 18
2.1.1. Az elemzések tárgya 18
2.1.2. A gazdasági élet bonyolult jelenségeinek
megközelítése 19
2.2. Elemzések a gazdaságpolitika szolgálatában 19
2.2.1. A gazdasági diagnózisok összefüggései 19
2.2.2. A természeti-gazdasági erőforrások hatásainak
vizsgálata 23
2.3. Milyen tényezők összhangját keressük a növekedési stratégia
kialakítása során? 28
2.3.1. Egy gazdaság térbeli sajátosságai 28
2.3.2. A gazdaság időbeli hajlamai 29
2.3.3. A termelési tényezők illeszkedésének, harmonikus
rendszerbe való szerveződésének követelményei 30
2.4. A gazdaságfejlesztés és a külgazdasági környezet általános
összefüggései 32
2.4.1. Külső és belső erőforrások a növekedés szolgálatában 33
2.4.2. A láthatatlan erőforrások 35
2.4.3. A termelés internacionalizálódásának térhódítása 36
2.5. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének
következményei 36
2.5.1. A gazdasági nyitottság 36
2.5.1.1. A nyitottság értelmezése, összetevői, jellemzői 37
2.5.1.2. A gazdasági nyitottság mértékének meghatározása,
mérése 38
2.5.1.3. A gazdasági nyitottság minőségi ismérvei, tartalmi
jellemzői. A gazdasági nyitás indítékai, a nyitottság iránya 41
2.5.1.4. A gazdasági nyitottság és az exportkoncentráció 43
2.5.1.5. Az exportkoncentráció hatása a nyitottságra 44
III. FEJEZET
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK HATÁSA A
KÜLGAZDASÁGFEJLESZTÉSRE
3. A gazdaságnövekedési ütem megközelítő meghatározása 46
3.1. A természeti-anyagi erőforrások 49
3.1.1. A természeti-földrajzi viszonyok 49
3.2. A természeti-földrajzi energiák hatásának országonkénti
érvényesülése 49
3.3. A műszaki fejlesztés, mint a gazdasági növekedés és az
exportképesség fontos feltétele 50
3.3.1. A műszaki fejlettség hatása a gazdaság
termelőerejére 50
3.3.2. A tudomány és a technika megnövekedett szerepe a
gazdasági növekedésben 52
3.3.3. A modern technika alkalmazásának feltételei 53
3.3.4. A műszaki fejlesztés és a külgazdaság összefüggései 54
3.4. Beruházás-politika és a külgazdasági feltételek 55
3.4.1. Beruházások és gazdasági növekedés 55
3.4.2. A beruházások volumenének alakulása 57
3.4.2.1. A beruházási volumen növelésének lehetőségei és
módjai külföldi erőforrások bevonásával 58
3.4.2.1.1. A kölcsöntőke bevonás beruházás-növelő
szerepe és problémái 59
3.4.2.1.2. Az idegen működőtőke bevonás forrásnövelő jellege és
hatása a gazdaságfejlesztési folyamatban 60
3.4.3. A beruházási együttható /koefficiens/ alakulását
befolyásoló főbb tényezők 61
3.4.4. Beruházások és külkereskedelem 65
3.4.4.1. A beruházások és az exportlehetőségek 66
3.5. A humán erőforrások 67
3.5.1. A népesség kapcsolata a gazdasági növekedéssel 67
3.5.1.1. A népesség, mint fogyasztó 67
3.5.1.2. A népesség, mint munkaerőforrás 68
3.5.1.3. A népesség munkavégző képességével összefüggő
tényezők 70
3.5.1.4. A munkaerő létszámának és struktúrájának szerepe
a gazdasági növekedésben 71
IV. FEJEZET
EGYES KÜLGAZDASÁG-FEJLESZTÉSI ELVI ÉS
GYAKORLATI MEGHATÁROZÁSOK
4. Célok és realizálási eszközök, javaslatok
4.1. Extenzív és intenzív, ill. technológia-intenzív fejlesztés 72
4.2. Importhelyettesítő és exportorientált gazdaságfejlesztés 72
4.2.1. A külkereskedelmet ösztönző és gátló tényezők
mérése 76
4.3. A később iparosodó, diverzifikálódó országok lehetséges viszonyai
a nemzetközi munkamegosztáshoz 77
4.3.1. A világpiaci hatások érvényesítése
4.4. Az u.n. "fejlődő", vagy később iparosodó országok
gazdaságpolitikáját érintő egyes állásfoglalások 79
4.4.1. A külgazdasági nyitás és a differenciált növekedés
összefüggései 79
V. FEJEZET
NEMZETKÖZI GAZDASÁGPOLITIKA A
GAZDASÁGSZERKEZETI ÁTALAKÍTÁSOK
SZOLGÁLATÁBAN
5. Az egyes termelési tényezők kezelése és szerepe a gyorsuló növekedést
mutató fejlődő, ill. később iparosodó országokban 83
5.1. Az anyagi-termelési folyamatok jellege 84
5.2. A külső impulzusok, mint a növekedés determináns faktorai 85
5.3. Egyes országok gazdaság- és konjunktúrapolitikai jellemzői 87
5.4. Differenciált növekedés - differenciált eladósodás 92
5.5. Az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök főbb
jellemvonásai 93
5.6. Sajátos külkereskedelem-irányítási eszközök
Latin-Amerikában 94
5.6.1. Mexikó, Brazília kifelé-fordulása 94
5.6.2. Az exportösztönzés egy sajátos modellje Mexikóban 96
5.6.2.1. Az Exportőrök Fóruma, Klubja működése 97
5.6.3. Néhány közép-amerikai ország külkereskedelem-irányítási
sajátossága 98
5.7. Külgazdaságfejlesztés és a gazdasági irányítás
jellegzetességei az iparilag fejlett kis országokban 99
5.7.1. A bruttó társadalmi termék és az ipari termelés
alakulása 102
5.7.1.1. Gazdaságpolitikájuk lényege és egyes következtetések 103
5.8. Kifelé-forduló törekvések a világgazdasági folyamatokat
meghatározóan befolyásoló ipari fejlett országokban 104
5.8.1. A nyugat-európai centrum, az EK integrációs stratégiája
főbb összetevői 106
5.8.2. Az USA gazdaságpolitikája "kifelé-fordulása" 107
5.8.3. Japán külgazdasági törekvései 108

Témakörök