A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III/2.

Előszó

Midőn a Magyar Földrajzi Társaság választmánya 1891 márczius 7.-én tartott ülésében Lóczy Lajos elnöklete alatt bizottságot alakított hazánk legnagyobb tavának, a Balatonnak tudományos tanulmányozására, tervében csak a fizikai földrajz és a biológia terén megejtendő kutatások szerepeltek, de a Balaton környékének társadalmi és embertani földrajzára a terv nem terjeszkedett ki. A Balaton-Bizottság azonban, mint azt az üléseinek tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvek bizonyítják, már 1892-ben szükségesnek látta, hogy a tó partjain élő magyar nép életviszonyai is belevonassanak a kutatás keretébe, de a kellő fedezet hiányában akkor ilyen irányban még mindig nem terjeszthette ki működését. 1893-ban Lóczy Lajos elnök úr felhívására a bizottság elé terjesztettem a Balatonmellék néprajzi felvételének tervezetét s noha a kutatások költségeire a fedezet még ez évben is hiányzott, a munkálatok megkezdése mégis lehetővé vált, mert semsei Semsey Andor úr, a tudományos törekvések e nagylelkű pártfogója a tanulmányok megindításához szükséges összeget a bizottságnak rendelkezésére bocsátotta s ezzel tulajdonképen az egész munkálat sorsát biztosította.
A Balatonmellék lakossága néprajzának felvételét a Balaton-Bizottság munkálkodásának keretében különösen megokolta az a körülmény, hogy e vidék néprajzáról eddig sem összefoglaló, sem részletes munka nem jelent meg, értvén a nép alatt azt a parasztságot (vagy balatoniasan polgárságot), mely az egész lakosság 94%-át teszi. Hiszen még a mintegy 6%-nyi nemességnek is csak a legutolsó évben (1901-ben) akadt Eötvös Károlyban, ha nem is tudományos monografusa, de legalább aranytollú krónikása (Utazás a Balaton körül). A mit eddig a népről írtak, annak felsorolásával ugyan hamar elkészülünk. Vissza