1.034.855

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A büntetőjog általános tanai

Szerző
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 945 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Amikor a büntetőjog általános tanai című kézikönyvünket útjára bocsátjuk, mindenekelőtt azt kell világossá tennünk az olvasó előtt, milyen célt tűztünk magunk elé a könyv megírásával, milyen igényeket kívánunk ezzel kielégíteni. A cél meghatározása egyben magyarázatul szolgálhat a könyv kétségtelenül sajátos műfajában.
A könyv célja, hogy a büntetőjog általános részének - a jogszabálytan, a törvényi tényállástan, a büntetéstan - immár klasszikusnak mondható és a szocialista büntetőjogtudományban is általánosan elfogadott rendszerezésében megismertessük az olvasóval mindazokat a tudományos nézeteket, állásfoglalásokat, amelyek - a könyv terjedelmét is figyelembe véve - megemlítésre igényt tarthatnak, elsősorban természetesen a büntetőjogtudomány szocialista irodalmának és e körben is elsősorban a magyar irodalom állásfoglalásait. Célunk továbbá, hogy mindezeknek az irodalmi állásfoglalásoknak tükrében elemezzük a hatályos magyar jog megoldásait, a jogalkalmazás alapvető, illetőleg... Tovább

Fülszöveg

Amikor a büntetőjog általános tanai című kézikönyvünket útjára bocsátjuk, mindenekelőtt azt kell világossá tennünk az olvasó előtt, milyen célt tűztünk magunk elé a könyv megírásával, milyen igényeket kívánunk ezzel kielégíteni. A cél meghatározása egyben magyarázatul szolgálhat a könyv kétségtelenül sajátos műfajában.
A könyv célja, hogy a büntetőjog általános részének - a jogszabálytan, a törvényi tényállástan, a büntetéstan - immár klasszikusnak mondható és a szocialista büntetőjogtudományban is általánosan elfogadott rendszerezésében megismertessük az olvasóval mindazokat a tudományos nézeteket, állásfoglalásokat, amelyek - a könyv terjedelmét is figyelembe véve - megemlítésre igényt tarthatnak, elsősorban természetesen a büntetőjogtudomány szocialista irodalmának és e körben is elsősorban a magyar irodalom állásfoglalásait. Célunk továbbá, hogy mindezeknek az irodalmi állásfoglalásoknak tükrében elemezzük a hatályos magyar jog megoldásait, a jogalkalmazás alapvető, illetőleg elvi jelentőségű tételeit. Egyszóval olyan könyvet kívántunk a büntetőjog iránt elméletileg is érdeklődő gyakorló jogász kezébe adni, amely átfogóan és rendszerbe foglaltan, - s elsősorban a burzsoá irodalom vonatkozásában, - kritikusan is feldolgozza a témára vonatkozó büntetőjogi irodalmat és ugyane nézőpontból foglalkozik a joggyakorlattal is. Vissza

Tartalom

Előszó11
A büntetőjog
A büntetőjog fogalma17
A büntetőjog tagozódása23
A büntetőjog, mint jogázat25
A büntetőjogi jogviszonyok28
A büntetőjogi felelősség29
Jegyzetek az I. fejezethez36
Történeti áttekintés
A büntetőjog osztálytartalmáról37
A büntetőjog és az állami igazságszolgáltatás kialakulása39
A bosszú és a magánháború korszaka39
A magánigazságszolgáltatás korszaka41
A magánbosszúról az állami (közhatalmi) igazságszolgáltatásra való átmenet jellegzetes intézményei43
A közhatalmi igazságszolgáltatás kialakulása45
Az egyes társadalmi formák jellegzetes büntetőjogi intézményei47
A büntetőjog a rabszolgatársadalomban47
A büntetőjog a hűbéri társadalomban52
A burzsoá államok büntetőjoga56
Hazai büntetőjogunk fejlődése61
Jegyzetek a II. fejezethez73
A büntetőjogtudomány fogalma
A büntetőjogtudomány kialakulása75
A burzsoá büntetőjogi iskola77
A klasszikus büntetőjogi iskola77
Az antropológiai és szociológiai büntetőjogi iskola81
A modern burzsoá irányzatok85
A szocialista büntetőjogtudomány91
A büntetőjogtudomány melléktudományai97
A magyar büntetőjog felszabadulás előtti irodalma97
Jegyzetek a III. fejezethez100
A bűnözés okai
A kriminológiai feladata102
A burzsoá kriminológia103
A szocialista kriminológia112
Kriminológia és kriminálpszichológia127
Jegyzetek a IV. fejezethez131
A büntetőpolitika
A büntetőpolitika fogalma135
Büntetőpolitika és büntetőtörvényhozás144
Büntetőpolitika és jogalkalmazás147
A büntetőpolitika egyes elemei149
Jegyzetek az V. fejezethez155
A büntetőjogszabály szerkezete
A büntetőjog forrásai159
Büntetőjogszabály és törvényesség162
A büntetőjogszabály szerkezete165
A törvények szerkezete és nyelvezete. A büntetőjogszabályok értelmezése169
A magyar büntetőnormarendszer a felszabaduláskor178
Jegyzetek a VI. fejezethez182
A büntetőjogszabály hatálya
Az időbeli hatály183
A területi és a személyi hatály188
A büntetőjog személyi hatályának nemzetközi vonatkozásai194
Kiadatás196
Jegyzetek a VII. fejezethez200
A bűntett
A bűntett fogalma a burzsoá jogtudományban207
A fogalommeghatározás a szocialista büntetőjogtudományban214
A bűntett fogalma216
A társadalomraveszélyesség217
Az általános törvényi tényállás225
A bűntett egyes fogalmi elemei229
A törvényi tényállás szerkezete233
A törvényi tényállás alakzatai238
A kisebb súlyú bűntett241
A bűncselekmény osztálytartalma243
A bűncselekmények osztályozása247
Jegyzetek a VIII. fejezethez252
A bűntetett jogi és elkövetési tárgya
A jogi tárgy254
Az elkövetési tárgy260
A jogi tárgy és a törvényi tényállás262
Jegyzetek a IX. fejezethez265
A cselekmény tana
A cselekmény jelentősége266
A burzsoá jogtudomány cselekménytana268
A kauzális cselekménytan268
A természetes cselekményfogalom268
A szociális cselekményfogalom270
A finális cselekménytan271
A cselekmény fogalma276
Az elkövetési magatartás (cselekvés és mulasztás) módozatai281
A cselekmény elkövetésének helye és ideje286
A cselekmény eszköze288
Az eredmény 288
Jegyzetek a X. fejezethez292
Az okozati összefüggés
Az okozatosság294
Okozatossági elméletek a büntetőjogban297
A burzsoá kauzalitási elméletek298
A szocialista kauzalitási elméletek302
A mulasztás okozatossága312
Jegyzetek a XI. fejezethez320
A társadalomraveszélyességet kizáró okok
A jogos védelem324
A végszükség333
A hivatásból eredő jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése336
A fenyítőjog gyakorlása339
A parancs és az engedély340
A sértett beleegyezése341
Jegyzetek a XII. fejezethez345
A bűncselekmény alanya
A bűncselekmény alanya, speciális alanyok349
Az alanyok osztályozása352
A beszámítási képesség361
A beszámítási képességet kizáró okok361
Az életkor361
Elmebetegség, gyengeelméjűség367
A tudatzavar385
A kényszer396
A fenyegetés396
Az elkövető társadalomraveszélyessége398
A visszaesés400
Jegyzetek a XIII. fejezethez404
A bűntetett alanyi oldala
Akarat-szabadság és bűnösségfogalom410
A szándék fogalma418
A szándék tartalma421
A szándék fajai426
A gondatlanság433
A gondatlan elkövetés megbüntetésének indoka442
A veszélyeztetés444
A bűnösségi elméletek447
A tévedés457
A motívum és a célzat469
A bűnösség bizonyítása474
Jegyzetek a XIV. fejezethez478
A megbüntetést kizáró egyéb okok
Büntetőjogi felelősség és tényállásszerűség482
Az elkövető halála484
A magánindítvány (felhatalmazás), kívánat hiánya489
Az elévülés490
A kegyelem495
A törvényben meghatározott egyéb, a büntethetőséget kizáró okok498
Jegyzetek a XV. fejezethez503
A bűncselekmény kifejlődése
A bűncselekmény stádiumai517
A befejezett bűncselekmény519
A kísérlet520
Az alkalmatlan kísérlet527
A kísérlet fajai530
A kísérlet büntetése532
Az előkészület537
Jegyzetek a XVI. fejezethez544
A bűncselekmény résztvevői
A részvétel fajai553
A tettességi alakzatok556
Az önálló tettesség556
A közvetett tettesség558
A társtettesség560
A részesség566
A részességi elméletek566
A részesség formái569
A bűnszervező, a bűnbanda, a bűnszövetség és a bűncsoport582
Személyes tulajdonságok a részesség körében586
A bűnkapcsolat590
A bűnpártolás590
A feljelentési kötelezettség elmulasztása592
Jegyzetek a XVII. fejezethez594
A bűncselekményi egység, többség, halmazat
Az egység és többség (halmazat) elhatárolása605
Az egység fajai612
A természetes egység612
A folytatólagos (bírói) egység614
A törvényi egység617
A többség (halmazat) fajai620
Az alaki (eszmei) halmazat620
Az anyagi halmazat613
A látszólagos halmazat623
Jegyzetek a XVIII. fejezethez636
A büntetőjogi büntetés
A büntetés jellegéről általában641
Büntetéselméletek643
A büntetés sajátos tulajdonságai656
A büntetés, mint állami kényszerrendszabály656
Az állami kényszerrendszabály specifikus tartalma658
A kriminális büntetés fogalma660
A büntetés céljai666
A büntetések osztályozása670
A büntetési rendszerek676
A büntetési rendszerek fajai676
A büntetésalkalmazás általános szabályai679
Büntetési rendszer fiatalkorúakkal szemben680
Jegyzetek a XIX. fejezethez682
Az egyes büntetési nemek
A büntetések csoportosítása684
A halálbüntetés685
A szabadságvesztés691
A szabadságvesztés története691
Szabadságvesztés és az elítéltek foglalkoztatása693
Börtönrendszerek696
Szabadságvesztés végrehajtása a szocialista büntetőjogban699
A szabadságvesztés-büntetés a hatályos magyar jogban704
A feltételes szabadság712
A javító-nevelő munka716
A vagyoni büntetések724
A vagyoni büntetések kialakulása724
A pénzbüntetés726
A vagyonelkobzás729
Egyes állampolgári jogok korlátozása731
A közügyektől eltiltás731
A foglalkozástól eltiltás733
A kitiltás736
A kiutasítás736
Jegyzetek a XX. fejezethez737
Az intézkedések
Intézkedés a burzsoá és a szocialista büntetőjogban749
Intézkedések a magyar jogban752
A figyelmeztetés752
A gyógyító jellegű intézkedések754
Az elkobzás766
Jegyzetek a XXI. fejezethez770
A büntetés kiszabása
A büntetés céljai774
A büntetés kiszabása777
A büntetéskiszabás anyagi szabályai781
A cselekmény társadalomraveszélyessége, mint a büntetés zsinórmértéke783
Az enyhítő és súlyosbító körülmények787
Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembevétele789
A minősítő és privilegizáló körülmények796
A büntetés enyhítése797
A korlátlan enyhítés800
A büntetéskiszabás egyéb szabályai803
Jegyzetek a XXII. fejezethez805
Halmazati büntetés, összbüntetés
A halmazati büntetés811
Az összbüntetésbefoglalás818
Az összbüntetés mértéke819
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbefoglalása822
A különböző jogerős ítéletekben kiszabott javító-nevelő munka összbüntetésbefoglalása827
Szabadságvesztésnek javító-nevelő munkával való összbüntetésbefoglalása830
Jegyzetek a XXIII. fejezethez831
A kiszabott büntetés végrehajtásának az akadályai
A büntetés végrehajtásának a felfüggesztése836
A büntetés végrehajtását kizáró okok844
Az elítélt halála845
Az elévülés846
A kegyelem849
Egyéb okok856
Jegyzetek a XXIV. fejezethez858
Mentesítés a büntetett előételhez fűződő hátrányok alól (rehabilitáció)
A rehabilitácó történeti kialakulása863
A rehabilitáció a magyar jogrendszerben865
A rehabilitáció társadalmi alapja és tartalma866
A törvényi rehabilitáció871
A bírósági rehabilitáció875
A mentesítés egységessége878
Az együttes mentesítés elve880
A kegyelmi rehabilitáció882
Jegyzetek a XXV. fejezethez885
A társadalmi felelősség
A társadalmi felelősség politikai alapja891
A büntetőjogi felelősség helyettesítése társadalmi felelősséggel895
A társadalmi bíráskodás alá tartozó bűntettek909
A bűntett miatt a társadalmi bíróság által alkalmazható intézkedések913
A társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálata915
Jegyzetek a XXVI. fejezethez919
Irodalomjegyzék923
Név- és tárgymutató930
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv