Természetismereti tanösvény a Bükk kapujában

Előszó

Eger északkeleti határában csaknem szigetszerűen emelkedik ki környezetéből az 537 m magas Nagy-Eged-hegy. Fekvése, különlegesen kedvező éghajlata, könnyű megközelíthetősége miatt Európa-szerte a sárkányrepülők egyik legjobb gyakorlótereként ismerik. Nemcsak a repülés szerelmesei kedvelik. Tavasztól őszig a környékbeliek mellett az ország legkülönbözőbb vidékeiről Egerbe látogató turisták ezrei másszák meg meredek lejtőit, hogy kilátóval magasított csúcsáról gyönyörködhessenek a panorámában. A természet apróbb csodáira is kíváncsi természetjárók azonban a csúcs helyett a lábuk elé tekintenek, s észreveszik az igen változatos élővilágot is. A biológusok bámulatos érzékkel betelepített "természetes botanikus kert"-nek nevezik, mert kora tavasztól a kemény téli fagyok beálltáig a szivárvány minden színében pompáznak itt a szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb virágok. Különösen a D-DNy-i lankás lejtők formakincse és élővilága rejteget sok izgalmas látnivalót, ezért e terület nagyobb részét 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
A Nagy-Egednek a környezet- és természetvédelmi, valamint tudományos kutatást szolgáló lehetőségei mellett igen nagy az oktatásban és az ismeretterjesztésben betöltendő szerepe is. Ez utóbbi elősegítésére létesült a mintegy 4 km hosszú botanikai-zoológiai-geológiai tanösvény. Az útvonalat végigjárva a kirándulók tájképileg is kiemelkedő szépségű környezetben szerezhetnek ismereteket a nagy növénytani, állattani és földtani értékeiről. Vissza