1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I.

I.: A pör története

Szerző
Szerkesztő
Róla szól

Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 658 oldal
Sorozatcím: Magyarország újabbkori történetének forrásai-Hivatalos iratok és levelek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatott a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdában, Budapest. Írta, az iratokat összegyűjtötte és szerkesztette Dr. Károlyi Árpád.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gróf Klebelsberg Kuno volt közoktatásügyi miniszter úr által alapított „Bécsi Magyar Történeti Intézet" kebelében az 1848-iki Batthyány-kabinet történetére vonatkozó okirattár gyűjtésével és... Tovább

Előszó

A gróf Klebelsberg Kuno volt közoktatásügyi miniszter úr által alapított „Bécsi Magyar Történeti Intézet" kebelében az 1848-iki Batthyány-kabinet történetére vonatkozó okirattár gyűjtésével és összeállításával foglalkozván, természetes, hogy gróf Batthyány Lajos főbenjáró nagy politikai pöre iránt is érdeklődnöm kellett.
Ez a pör 1849 januárjában az akkori III. (magyarországi) csász. kir. hadsereg főparancsnokának rendeletére indíttatott meg s ugyanezen III. hadsereg későbbi főparancsnokának, báró Haynau táborszernagynak jurisdictiója alatt ért gyászos véget. Mivel ezen III. hadseregnek s a kebelében lefolytatott katonai-politikai pöröknek az iratai a bécsi Hadi Levéltárból a Magyar Hadtörténelmi Levéltárba kerültek, Batthyány pöre irományait elsősorban itt kellett keresnem. Meg is találtam, persze nem magukat a keresett iratokat, hanem az egykorú hivatalos följegyzést, amely szerint ezek az iratok a főhadparancsnok számára 1849 novemberében kiemeltettek. Igazolta e följegyzés helyességét a bécsi Udvari és Állami Levéltárban herceg Schwarzenberg (1852) miniszterelnök és külügyminiszter irathagyatékában található rövid levélváltás, mely a herceg és Haynau közt eme pöriratok Bécsbe küldése dolgában folyt. A herceg ugyanis 1849 december 13-án tudatja a táborszernagygyal, hogy a pöriratokat kézhez vette.
Dacára e világos ujjmutatásnak, a pöriratok sehol sem voltak föltalálhatók, hiába kerestem őket ernyedetlen szívóssággal és sok időveszteséggel. Gyanakodni kezdettem, hogy ezeket az iratokat is, mint sok mást, vagy úgy elrejtették, hogy csak a véletlen hozza majd őket napvilágra, vagy tán éppenséggel megsemmisítették. Nem egy efféle eset lőn kutatás közben ismeretessé előttem. Vissza

Tartalom

Előszó
Rövidítések magyarázata
Sajtóhibák
Első könyv : Budán és Laibachban.
I. Fejezet. 1848 utolsó hetei. Windischgrátz Buda előtt. - A szilveszteresti vegyes ülés a nemzetgyűlésen. - Kormány és nemzetgyűlés áthelyezésének ügye. - A terror. -
Batthyány a terror ellen. Javaslata, hogy a nemzetgyűlés küldöttséget menesszen Windischgrätzhez, elfogadtatik 1
II. Fejezet. Windischgrätz egyénisége. Fölfogása Magyarországról
és a konzervatívok. A magyarellenes áramlat. A küldöttség Windischgrätz előtt, aki csak Batthyányt nem fogadja. A bicskei napok. A bécsi katonai kormányzó
zár alá téteti Batthyány javait. Batthyány levele nejéhez, emlékirata Windischgrätzhez. Szabadon megy a küldöttséggel vissza; de Pesten letartóztatják 10
III. Fejezet. Batthyány elfogatásának híre. Találgatások ennek okairól. Osztrák főúri körök és a sugalmazott sajtó vádjai és rágalmazásai Batthyány ellen. - Eötvös föllép e
rágalmak ellen. Szép levele gróf Cziráky Jánoshoz és
gróf Thun-Hohensteinhoz. Schwarzenberg herceg gyalázatos megjegyzése. Zsedényi tiltakozása a rágalmak ellen. Levele Batthyány nejéhez 28
IV. Fejezet. Fogság a budai helytartósági épületben. A grófné fáradozásai férje ügyében. A budai katonai központi vizsgálóbizottság és Windischgrätz konkrét vádak emelésére jogosító adatokat keresnek. Az előnyomozás megkezdődik. Jászai Pál, a hisztorikus és miniszterelnöki titkár és Stoffer udvari tanácsos, nádori igazgató kihallgatásai. Batthyány első kihallgatása és tiltakozása. Kérése, hogy szabadlábon folytassák a pört ellene s
hogy Deák Ferenc segédkezésével védhesse magát 46
V. Fejezet. Leuzendorf Lajos lovag, a Batthyány elleni pör vitelével megbízott hadbíró egyénisége. Állásfoglalása a pörben. Vádak ellene, hogy megvesztegethető. Morális bátorsága. Jóakarata 63
VI. Fejezet. Batthyánynak szabadlábra helyeztetése és Deák Ferenc
segédkezése iránti kérése elutasíttatik. - Az ellene emelt
vádak és első gyanúsítások: Gróf Lamberg szeptemberi
küldetése ügyében. A küldetés és a vele összefüggő ter-
vek igazi története. Gróf Lamberg tiszta szándéka. A
nádor, Wessenberg osztrák miniszterelnök és a magyar
konzervatív urak szerepe e küldetésnél. - Vád Batthyány
második képviselősége s a cs. kir. sorezredek hitszegésre
csábítása miatt 73
VII Fejezet. A haditörvényszék Kossuth „szökési tervei" miatt faggatja Batthyányt. Különösen érdeklődik Batthyánynak
a nádorhoz való viszonyáról. A forradalmi és diktátori
tervek szeptember elején. Kossuth a nádornak kínálja
föl a koronát. A nádor védekezik, Batthyányhoz fordul
támogatásért. - A nádor a magyar sereg élén. Az
udvar visszaparancsolja a nádort a magyar sereg éléről. Éji tanácskozás Batthyánynál. A nádor távozásának története 104
VIII. Fejezet, Batthyány gyalázatos megrágalmazása (mely a külföldi történetíróknál ma is hitelre talál), hogy a Jellachich letételét kimondó, 1848 június 10-i kir. manifesztumokat „kicsalta" V. Ferdinándtól. E rágalom eredete és teljes alaptalansága. A manifesztumok igazi története. - Aztán a vád, hogy Batthyány a szeptember
4-i kir. irattal rehabilitált Jellachichnak ellent mert
állani 122
IX. Fejezet. Vádak és gyanúsítások osztályozása. Előnyomozás lezárása előtt az „illojalitás" kérdése. Batthyány kitűnő
beszéde politikájáról. - A hadbíró jellemzi Batthyányt.
Követeli a nádornak, mint a vádlott fő mentőtanujának
kihallgatását. Windischgrätz föltétlenül helyesli ezt a
követelést, de bukása után az osztrák minisztertanács
megtagadja mert fél a nádornak Batthyányra kedvező
vallomásaitól. - Leuzendorf Bécsbe megy tovább nyomozni a rendes eljárás megkezdése előtt 164
X. Fejezet. Báró Récsey, báró Eötvös József, Zsedényi Ede,
Wodianer Móric, Hugó Albert, herceg Esterházy Pál,
báró Wessenberg volt miniszterelnök, gróf Erdődy Sándor
kihallgatása és nyilatkozataik. A hadbíró a Batthyány
miniszterelnöksége idejéből való összes vádak elejtését
javasolja s a katonai törvényszék illetéktelenségét megállapítja. De javaslatát és megállapítását a katonai főtörvényszék és minisztérium visszavetik s a rendes eljárás megkezdését megparancsolják 181
XI. Fejezet. Batthyányt Budáról a laibachi várba viszik. A laibachi
tisztességes fogság. Emiatt Bach miniszter bevádolja a
laibachi várparancsnokot, - Batthyány és családja. -
A laibachi memorandum, melyet a bécsi minisztérium
félretesz. - Batthyány esetleges elítéltetekének mérlegelése. - Haynau beavatkozása. - Batthyányt hirtelen Pozsonyba szállítják, onnan éppoly hirtelen Ol-
mützbe. E helycserék okai 212
Második könyv : Az olmützi hetek.
XII. Fejezet. Olmützben rendes és „teljes" haditörvényszék elé állítják Batthyányt, - A legelső vád: a szeptemberi magyar államjegyek kir. szentesítés ellen történt kibocsátása. - A Batthyány-kormány pénzügyei. - A vád
alaptalansága. Az ezt bizonyító iratok. - Batthyány
a nádor és király beleegyezését bírta: de az erre vonat-
kozó iratokat elrejtik a hadbíró elől, akit, szándékosan
tévesztenek meg 237
XIII. Fejezet. A második súlyos vád: a honvédsereg fölállításáról
szóló törvényjavaslat végrehajtása királyi szentesítés nélkül s a királyi akarat ellen. - A törvényjavaslat és a
miniszterelnök rendeletei. A frankfurti németbirodalmi központi kormány az egységes német haderőről. E rendelkezés természetes befolyása a magyar haderő fölállítására. -
Batthyány teljes joggal várhatta a szentesítést. A hadbíró faggatásai. Batthyány jóhiszeműsége. - Újabb vád:
miért engedte a nádort a magyar sereg élére állani. Batthyány kitűnő válasza 258
XIV. Fejezet. További vád: a királyi fölségjogok vakmerő megsértése
a magyar kormány követküldései által. - Pázmándy és
Szalay küldetése a német nemzetgyűléshez. Osztrák kormány beleegyezése. A nádor magatartása. János főherceg
biztatása; az erre vonatkozó s Batthyányi igazoló iratok
eltüntetése. Szalay működése. Egységes német állam
Ausztria német tartományaival. Egységes német birodalmi külképviselet, mely nem lehet Magyarországé is.
A tisztázatlan helyzet. A magyar kormány teljes jóhiszeműsége. A császári tiltakozás. Szalay és Radowitz különös esete. Szalay Párizsban. Kossuthék utasítása Batthyány háta mögött 282
XV. Fejezet. Gróf Teleki László küldetése Párizsba. - Ennek előzményei. - A Golesco-eset. - Teleki és a francia külügyminiszter. Pascal-Duprat magyarországi küldetése. -
Teleki működése Batthyány lemondása után. - Sűrű
kémjelentések Teleki összeköttetéseiről az európai forradalmárok fejeivel s a bécsi októberi lázadás szökevényeivel. - Tausenau az ultraradikális forradalmár és Teleki
meg Pulszky. - Forradalmasítási tervek. A hadbíró e
kémjelentések befolyása alatt Teleki 1849-i működését
Batthyány nyakába varrja 325
XVI. Fejezet. Újabb súlyos vádak: a pragmatica sanctió tudatos megsértése a királynak a szárd király ellen adandó katonai
erő megtagadása által. Ezen kérdés, az ú. n. „olasz segély" története. Kossuth furcsa magatartása. Batthyány
a pragmatica sanctióból folyó kötelesség teljesítése mellett. - Viharos minisztertanácsok. Kossuth győzelme: a
burkolt megtagadás. Ennek következményei. A képviselőház törvénytelen határozata augusztus 3-án. Ennek története. Viharos minisztertanács. A nádor fölháborodása. . 351
XVII. Fejezet. A Szent-István-napi kihallgatások. - A horvátokkal
való akaratos összetűzés vádja. A hadbíró furcsa okoskodásai. - A magyar kormány kész a horvátok minden
horvát kívánságát teljesíteni. De Jellachich ellenáll, mert
Kollowrath titkos javaslata értelmében missziója van a
„magyarizmus" letörésére. - Jósikáék eláltatása. János
főherceg közbenjárása. Batthyány titkos értekezlete a
bánnal ezt megszédíti. A horvátok a legmesszebbmenő engedményeket kapnák - egész az elválásig. Az osztrák
kabinet megijed; Latour fél, hogy Jellachich a magyarok
karjaiba veti magát s megszűnik eszköz lenni. A horvátoknak adandó nagy engedményekbe a király hát nem
egyezik bele, hiába fárad Batthyány és Deák. A magyar
konzervatív urak is ellenzik ezen engedményeket. Kombi-
nációk Jellachich Magyarországba való betörésével. Jellachich rehabilitása. - Kisebb adminisztratív természetű
vádak a magyar és osztrák minisztériumok közti surlodások ügyében. A magyar kabinet kész alkudozni; az
osztrák vonakodik. Brestel javaslata. A hadbíró cinikus
faggatásai. Batthány büszke válasza 369
XVIII. Fejezet Vád bizonyos királyi kéziratok köteles ellenjegyzésének
megtagadása miatt. Batthyány kifejti a kéziratok tendenciájának, pl. az országgyűlés törvényellenes elnapolásának törvényellenes voltát. A hadbíró meghátrál, de Récsey kinevezése ellenjegyzésének megtagadásába kapaszkodik. Récsey kinevezése Jellachich teljhatalmú kir. biztosságával függ össze, mely Wessenberg és Dessewffyék
közös terve, de Batthyány elől eltitkolják. A terv nem
az ország alkotmánya ellen készült, csak a nemzetgyűlés
radikális elemeinek letörésére, de visszafelé sül el; az ország éppúgy fölháborodik ellene, mint Batthyány. - Récsey kinevezésének furcsa története. - Császári csapatok
elleni fegyveres támadás főbenjáró vádja. Batthyány balesete. Széleskörű nyomozások. Móga kihallgatása. Hamis
újsághírek, képviselőházi jelentések. - Batthyány hegyfalvi levelét Bezerédjhez lázítónak minősíti a hadbíró.
E levél megírásának okai: Batthyány elleni gyalázatos
rágalmak Pesten. A levél megírásának története. Königmayer plébános. Széleskörű nyomozások Kozma nyomdájában s egyebütt. Rohonczy vádaskodása. A hadbíró a
vádat fönntartja. - Az új képviselőség elejtett, de felújított vádja 406
XIX. Fejezet. A legsúlyosabb vád: hogy Batthyány részes a bécsi
októberi lázadás előkészítésében. Batthyány megbotránkozása e nemtelen vád miatt. Bécsi terhelő, hamis tanúvallomások Batthyány összeköttetéseiről bécsi demagóg elemekkel, Tausenauval, de különösen Hafnerrel, a vad „Constitution" szerkesztőjével. - Sopronvidéki terhelő tanuk: gróf Széchenyi Pál nyilatkozata, Meszlényi Lajos és gróf
Wallis gyalázatos, de nagysúlyú rágalmai; Rohonczy perfid megjegyzése. Nagytekintélyű mentő és kedvező tanuk (herceg Esterházy, báró Wessenberg) nyilatkozatai s
egyéb kedvező bizonyságok 450
XX. Fejezet. Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazása Pulszky részére bizonyos összeget utal ki, a magyarellenes bécsi
sajtó lehető lekenyerezése céljából. Ezt a hadbíró az októberi lázadás előkészítésére magyarázza. - A bécsi sajtó
magyarellenes és magyarbarát orgánumai. Ez utóbbiak
mind radikálisak és forradalmiak. - Pulszky, Batthyány
intenciója ellenére ezeket támogatja. Pulszky nagy szerepe Bécsben. - Házkutatások a bécsi magyar minisztérium épületében és a tisztviselők (Bartal, Frankenburg,
Henszlmann, Szontágh Pál stb.) vallatása. - A házkutatások Pulszkynak és Kossuth bizalmasa, Wargha
miniszteri titkárának összeköttetéseiről a legradikálisabb
lapokkal és egyénekkel, az aula szélsőséges fiatalságával,
aztán a zendülő gránátosok megvendégeltetéséről stb. fölötte terhelő adatokat hoznak napfényre. - Ez üzelmek
előmozdítását a hadbíró legalább részben, Batthyány említett fölhatalmazásának terhére írja; Batthyány meggyőző okfejtése ellenére is fönntartja vádját s a kihall-
gatásokat egy vehemens támadással fejezi be Batthyány
illojalitása ellen. - A jegyzőkönyvek nevezetes záradéka
Batthyány „tiszteletreméltó" magatartásáról 473
XXI. Fejezet. A hadbíró a katonai törvényszék elé terjeszti följelentését, az úgynevezett „votum informativumot" a Batthyány elleni vádakról s az érvényben levő haditörvények
és rendeletek alapján, kötéláltali halálbüntetést proponál. A haditörvényszék jellemzése. A szavazás. Az ítélet. Erre a hadbíró hatásos kegyelmezési javaslatot tesz.
A törvényszék egyhangúlag elfogadja s annak tekintetbe
vételét nyomatékkal kéri a föllebbviteli főtörvényszéktől,
melyhez a hadbíró azonnal el is küldi Bécsbe az öszszes iratokkal együtt 512
Harmadik könyv: A vértanúság.
XXII. Fejezet. Haynau dühöngése. Ennek okai. Mint teljhatalmú magyarországi főparancsnok, magának követeli a föllebbezhetlen ítélkezés jogát Batthyány ügye fölött is. A minisztérium meg akarja tőle tagadni a halálos büntetések
jogát. De Haynau nem enged. A legfőbb katonai körök
és herceg Schwarzenberg támogatják. Az ifjú császár ellenáll. - Schmerling gyászos szerepe: a minisztertanács
„korrigált" határozata - Haynau győz. Batthyány ügye
a katonai főtörvényszék fönnhatósága alól Haynau korlátlan fönnhatósága alá kerül 539
XXIII. Fejezet. Batthyány az olmützi magyar foglyokkal Pestre küldetik. Találkozás Pozsonyban a családjával. A „Neugebäude". - Remények. - De Haynau elveti a kegyelmi
javaslatot, megerősíti a halálos ítéletet. - Az ítélet kihirdetése. - A siralomházban. - A grófné kétségbeesett kísérletei. - Az utolsó találkozás. - A tőr. -
Batthyány búcsúlevele nejéhez. - Öngyilkossági kísérlete. - Kötél helyett golyó. - Az ítélet végrehajtása. - A temetés. - A vad Haynau embertelensége a kivégzés után 554
XXIV. Fejezet. Általános fölzúdulás Batthyány kivégeztetése miatt. -
Az osztrák közvélemény elítélő megnyilatkozása. - Megbotránkozás Németországban. - A „Leuchtturm". - A közvélemény Franciaországban, és Angliában. - Palmerston lesújtó ítélete. - Ponsonby hitványsága. - Schwarzenberg hazugsága. - Gróf Szécsen küldetése Londonba. - A bécsi minisztérium igazolni kívánja magát
az európai közvélemény előtt. - Schmerling gyalázatos
„igazoló" dolgozata a minisztérium nevében 573
XXV. Fejezet. A „Justizmord" bosszú műve. - Ennek igazi okai. -
Az udvari körök gyűlölete Batthyány ellen lassanként növekszik. - Batthyány ifjúsága. Gondolatvilága. Föllépése
a közéletben. Politikai szereplése és elvei. Kossuthot követté választatja. A titkos rendőri jelentések és bizalmas besúgók. A június 10-i, Jellachich elleni manifesztum
közzététele a gyűlöletet ellene izzó fokra hevíti. De a
legfőbb, az alapok: az 1848 március 17-i királyi kéz-
iratnak, a független magyar minisztérium kényszeredett
engedélyezésének s miniszterelnökké lett kinevezésének az
udvar tervei ellen történt kieszközlése a nádor útján. Ennek „gyűlöletes" históriája 587
Befejezés. A gyermek-császár a. kíméletet nem ismerő Schwarzenberg végzetes befolyása alatt. Egész környezete, katonák
és polgáriak, osztrákok és magyarok, a szigorú büntetés kötelességét hangoztatják. Ezek a felelősek, nem a
gyermekifjú császár, aki később összetöri e lelki és erkölcsi bilincseket. - Batthyány epitaphiuma 618
Név- és tárgymutató 623

Dr. Károlyi Árpád

Dr. Károlyi Árpád műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Károlyi Árpád könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv