1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A településfejlesztés elmélete és gyakorlata

Magyar településfejlesztési kézikönyv és adattár I.

Szerkesztő

Kiadó: CEBA Kiadó
Kiadás helye: Hatvan
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 238 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 963-04-5147-6
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Területfejlesztési politikának olyan kormányzati beavatkozásokat nevezünk, amelyek a területi fejlődési folyamatok spontán menetébe kívánnak módosulásokat elérni. Ebből a meghatározásból... Tovább

Előszó

Területfejlesztési politikának olyan kormányzati beavatkozásokat nevezünk, amelyek a területi fejlődési folyamatok spontán menetébe kívánnak módosulásokat elérni. Ebből a meghatározásból következik, hogy a regionális folyamatokat nem a kormányzat szabja meg, legfeljebb módosítja; ezért az ország gazdasági-földrajzi képéért, kiemelkedő és hanyatló körzetekért nem a kormányzat viseli a teljes felelősséget. A területfejlesztési politika megfelelő kidolgozásához és alkalmazásához ismerni kell, hogy mi a kormányzat tényleges szerepe (és ezen belül milyen az egyes kormányzati szervek munkamegosztása); ismerni kell azokat a regionális folyamatokat, amelyekbe beavatkozni kívánnak; meg kell határozni azokat a célokat, amelyeket e beavatkozás követ; végül meg kell határozni e beavatkozások legjobb eszközeit, idejét és helyét.
A területfejlesztési politika azért kerül új feltételek közé, mert most már világos, hogy az elmúlt négy évben új regionális folyamatok indultak meg és az is feltehető, hogy a területfejlesztési politikában eddig követett modell, a hagyományos, költségvetési újraelosztáson alapuló jóléti modell, nem lesz követhető.
Az ország földrajzi képe jelentősen változik. Megjelentek a tartós munkanélküliség és gyors elszegényedés régiói, még olyan nehézipari vidéken is, amelyek évtizedekig előnyös helyzetet élvezhettek; és megjelent a gyors modernizálódás, a gyors megújulás olyan övezetekben is, amelyeket évtizedekig a pangás vagy visszafejlődés jellemzett - mint a nyugati határmenti övezetek.
Az ország gazdasági-földrajzi képének átalakulása részben a rendszerváltozás politikai és gazdasági következménye, részben pedig - ugyancsak ennek köszönhetően - a Nyugat-Európában már másfél évtizede kialakult új területi szerkezetek magyarországi megjelenése. A területi különbségek részben abból adódnak, hogy kiépül a piacgazdaság, amelyen belül az egyes települések és térségek versengenek a tőkebefektetésekért, a gazdaság fejlesztési tényezőiért. Hirtelen felszínre bukkantak azok a már régen meglévő nagy különbségek, amelyeket az állami paternalizmus és az állami ipar költségek iránti érzéketlensége eltakart. Kiderült, hogy a magántőke működéséhez és különösen a jelentős külföldi tőke vonzásához csak viszonylag kevés településen és régióban vannak kedvező feltételek. Így bontakozott ki az ország általános gazdasági hanyatlása mellett is egy igen dinamikus, gyorsan modernizálódó régió, amelynek motorja a budapesti agglomeráció és amelyhez csatlakozik Észak-, és Nyugat-Dunántúl, egyszerűen szólva a Budapest-Bécs tengely.
Az államszocialista rendszerben a földrajzi különbségek elsősorban a lakosság életkörülményeiben, a közszolgáltatások elérhetőségében mutatkoztak, jelenleg pedig mindenekelőtt a piacgazdasági alkalmazkodás, a válságból való kivezető út megtalálásának képessége differenciál, amely nemcsak az infrastruktúra állapotától, de a település (régió) társadalmának összetételétől, iskolázottságától, a polgári fejlődésre való képességétől is függ.
Új folyamatokat indított el a határok megnyílása, az a tény, hogy a vállalati kapcsolatok átlépik az országhatárokat, ily módon az egyes települések közvetlenül a nemzetközi versenyben kell hogy részt vegyenek, a világgazdaság különféle hálózataihoz kapcsolódhatnak. Egy-egy régió fejlődése tehát nemcsak az országon belüli, hanem a világgazdaságban (gyakorlatilag az európai gazdaságban) betöltött pozíciójától is függ.
Újak a területfejlesztési döntéshozatal szereplői. A legfontosabb szereplő a gazdasági szereplők köre: a családi kisvállalkozótól a transznacionális nagyvállalatig, akiknek a döntései szabják meg végülis egy régió szerkezeti módosulásait, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyait. Nagyon fontos szereplővé lépett elő 1990 óta a helyi önkormányzat, amely nagy döntési szabadsággal rendelkezik, jóllehet anyagi eszközeit tekintve erőteljes a költségvetéstől való függése. A múlthoz képest rendkívüli mértékben megnőtt egy-egy település vagy térség életeben a helyben hozott döntések szerepe, nemcsak a gazdaságban, hanem a várospolitikában vagy településszövetségek létrejöttében is. Az önkormányzatok működése 1990 óta sokat javult, hibáiból is tanulva és nagyon fontos feltételét teremti meg annak, hogy egy-egy régió fejlődése ne központi elhatározás alapján, hanem alulról felfelé építkezve, helyi kezdeményezésekre támaszkodva valósuljon meg. Új szereplői a területi fejlődésnek a különféle civil társadalmi szövetségek, társaságok, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, amelyek a települések és régiók belső társadalmi szövetét hozzák létre.
Régi szereplő, de új szerepet kapott a kormányzati területfejlesztési politika. Alkalmazkodnia kell a helyi önkormányzatok működtetéséhez, a piacgazdasági feltételekhez, jóllehet a legfontosabb eszköze továbbra is a költségvetési újraelosztás - hiszen ez az állami gazdasági befolyásolás legfontosabb (bár nem kizárólagos) eszköze. Vissza

Tartalom

A településfejlesztés elmélete és gyakorlata I. 7
BEVEZETŐ: A területfejlesztési politika új feltételeiről 8
1.1. A Magyar Köztársaság közigazgatási rendszere, a közigazgatás szervezeti felépítése 10
1.2 A területi politika koncepciója 14
1.3. A településirányítás és eszközei 22
1.4. Településrendezés 27
1.5. Az állami alaptérképek, mint az információs rendszerek geometriai alapjai 32
1.6. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása 39
1.7. Az önkormányzati költségvetési források, valamint a terület- és településfejlesztés összefüggései 45
1.8. Az önkormányzati intézmények fejlesztési és üzemeltetési kérdései 55
1.9. A települések gazdasági viszonyainak fejlesztése, az önkormányzatok gazdaságfejlesztő, élénkítő tevékenysége 61
1.10. Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és kidolgozásához 65
1.11 .Területfejlesztést elősegítő támogatási rendszerek 71
1.12. Regionális Fejlesztési Társaságok: Új elem a regionális szintű tőkehiány enyhítésében 81
1.13. A települési infrastruktúra-fejlesztés és az Európai Közösség 85
FÜGGELÉK 89
A településfejlesztés elmélete és gyakorlata II. 109
2.1. A lakásállomány kezelése 110
2.2. Vízellátás, csapadék, szennyvízelvezetés és kezelés 114
2.3. Települési hulladékkezelés 118
2.4. Települések zöldfelület-gazdálkodása 123
2.5. Temetkezési szolgáltatások 126
2.6. A települések környezetvédelme 130
2.7. A települések energiaellátása 134
2.8. Települések belső úthálózata, az önkormányzatok közlekedéstervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatai 146
2.9. Távközlésfejlesztés 152
2.10. A helyi tömegkommunikáció fejlesztési kérdései 155
2.11. Az önkormányzatok építésügyi hatósági hatásköre és feladatai 162
2.12. Az építészeti örökség védelmének aktuális feladatai 165
2.13. Önkormányzati térinformatikai fejlesztések módszertana 173
2.14. A polgármesteri hivatalok számítástechnikai fejlesztése 178
2.15. Településfejlesztés és a megújuló energiaforrások 181
2.16. A településfejlesztés és- üzemeltetés szakemberképzése 185
FÜGGELÉK 189
Településfejlesztés címszavakban 205
Környezetvédelem - gazdaság címszavakban 223
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A településfejlesztés elmélete és gyakorlata
Állapot:
2.440 Ft
1.220 ,-Ft 50
18 pont kapható
Kosárba
konyv