Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszínközeli üledékeiben/Melléklet

Előszó

A mérnökgeológia nem korunk találmánya. Az ókori kultúrák ismertebb és szerencsésebb területein olyan, a természeti környezetbe beleillő épületekkel, műtárgyakkal - várak, városok, akvadukt és viadukt, vagy éppen műút - maradványokkal találkozunk, melyek láttán jogosan csodálkozhatunk, milyen földtani és műszaki ismeretekre alapozva építették fel ezeket így, hogy még ma - több száz év, esetleg évezred után - is állnak, sőt, vannak építmények, melyeket ma is használnak. Természetesen mai építményeink karcsúbbak, anyagtakarékosabb szerkezeti elemekből épülnek és térségükben a kőzetekről pontosabb fizikai-mechanikai és szilárdságtani ismereteink vannak. Építményeink gazdaságos és biztonságos tervezéséhez, kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges a földtani-környezeti tényezők részletes átfogó ismerete, melyet a mérnökgeológiai, építésföldtani vizsgálatok biztosítanak. A mérnöki létesítmények tervezési és beruházási rendjében többlépcsős tervezés vált gyakorlattá. A mérnökgeológiai vizsgálatoknak és így a térképezésnek is - méretarány tekintetében - célszerű az egyes tervezési fázisokhoz alkalmazkodnia.
A hazai rendszeres mérnökgeológiai térképezés alig két évtizedes múltra tekinthet vissza.
A kezdeti igényeknek és helyzetnek megfelelően városainkban az 1:10 000 méretarányú építésföldtani térképezés terjedt el. A térképek tematikus csoportosításban atlaszba kerülnek. A térképváltozatok számát és tartalmát elsősorban a földtani felépítés, az építésföldtani viszonyok, a feltárások mennyisége és minősége, valamint a tervezett (vagy ismert) területfelhasználási követelmények határozzák meg. Szeged építésföldtani térképezésekor ezeket az információkat 40 térképváltozaton foglalták össze.
A jelen kiadvány formai kiállítása, terjedelme, rutinosan szerkesztett és igényesen kivitelezett ábra és melléklet anyaga - összességében megjelenése - hatalmas munkát tükröz. A tanulmány elérte kitűzött célját, vagyis az elvégzett építésföldtani térképezés során rendszerezett óriási adatmennyiségből feltárni a felszínközeli képződményekre és a talajvízre vonatkozó összefüggéseket és törvényszerűségeket. Helyesnek és jelentősnek tartom azt a törekvést, hogy a komplex vizsgálat eredményeit a gyakorlati igényekhez kívánja igazítani.
A korábbi, hazai építésföldtani térképezések mindegyike változatos domborzati és földtani környezetben folyt. Szeged térsége az első, ahol kizárólag síkvidékre, pleisztocén és holocén laza üledékes kőzetekre, a vele összefüggő regionális talajvíz problémára kellett felvételi módszert kidolgozni.
A tanulmány 120 km2-re kiterjedő számtalan helyszíni megfigyelés, mérés, valamint a hozzá kapcsolódó igen széles körű laboratóriumi vizsgálat eredményeit, súlyuknak megfelelő arányban, három fejezetre tagolva foglalja össze, és az eredményeket térképeken megfogalmazott szintézisben tálja a szakmai nyilvánosság elé.
Bízom benne, hogy a gyakorlati felhasználás terén is megállja helyét e tanulmány, és sokoldalú hasznos segítséget tud nyújtani a városrendező, településfejlesztő, környezet- és városvédő, beruházó, tervező és kivitelező feladatok megoldásán fáradozó szakembereknek. Vissza