Az én ikonjaim I.

Fülszöveg

Az "ikon" görög szó, és képet jelent. Szokássá vált, hogy ezt a szót akkor használjuk, amikor a keleti egyház képeiről beszélünk.
Úgy tűnik, hogy az ikon az utóbbi évtizedekben divatba jött. Évről évre egyre több ikonalbum és könyv jelenik meg, és múzeumok, képtárak büszkén állítják ki ezeket a képeket. Egyben jövedelmező árucikk lett fára ragasztott formában, falinaptárként, karácsonyi és húsvéti lapok díszítéseként.
Mindez hasznos lehet. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy újonnan felfedezett népszerűsége következtében eredeti jelentése elvész. Vannak, akik számára az ikon inkább csak dekoráció, amely persze nagyon tetszetős, de aligha van hittani tartalmuk, ezért az ikonok tiszteletét külsőséges ceremóniának tartják. Mostanában ez a vélemény keleti egyházunkban is elterjedt, és ez az oka vallásos művészetünk fájdalmas hanyatlásának. Gyakran esünk abba a hibába, hogy az ikonokat "vallásos képeknek" tekintjük, és így minden mérlegelés nélkül a legkülönbözőbb képeket ikonként használjuk, még templomainkban is. Nagyon gyakran hiányzik belőlük a szent ikonok teológiai tartalmának ismerete.
Az ikonoskönyv nemcsak kifestő, hanem az oktatás és a tanítás eszköze is. Emellett reméljük, hogy sok boldog perc telik majd el az egyes oldalak kiszínezésével. Sőt ennél többet is remélünk! Azt, hogy elkezdik értékelni az ikonművészetet, amit olyan szépen jelenít meg ez a harminc vonalas rajz. Vissza