EU-jog és jogharmonizáció

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-9404-63-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az "EU jog és jogharmonizáció" című új könyvhöz (2003)	11
Előszó az "EK-jog és jogharmonizáció" című korábbi könyv első kiadásához (1995)	12
Ez Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése	15
Az európai egységgondolatok jelentkezése	15
Az egységgondolatok konkrétabbá válása	24
Robert Schuman és Jean Monet	29
Az EGK szerveződése	42
Az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése (A Római Szerződés)	46
A Közösségi szervezeti intézményrendszer korai alakulása	50
Az Európai Parlament	51
A Tanács	52
A Bizottság	55
Az Európai Bíróság	57
A Gazdasági és Szociális Bizottság	60
A Számvevőszék	60
Az Európai Tanács	61
Nehézségek: Anglia, De Gaulle, Luxemburgi Kompremisszum	62
"Közösségek" vagy "Közösség"? Vagy már "Unió"? Szerződés vagy Szerződések? - avagy a könyv módszertani kulcsa	65
Válságok és reformok	69
Reformokra pedig szükség van	72
A Fehér Könyv	77
Az Egységes Európai Okmány	80
A Delors-terv és a Cecchini Jelentés	84
A Maastrichti Szerződés	85
A három EFTA ország csatlakozása	97
Az Amszterdami Szerződés	99
A maastrichti pillérek gyengéi	99
Az Amszterdamhoz vezető folyamat	100
Intézményi reformok az Amszterdami Szerződésban	104
Közös kül- és biztonságpolitika Amszterdam után (az Európai Unió második pillére)	104
Az Amszterdami Szerződés hatása a bel- és igazságügyi együttműködésre, az EU harmadik pillére	107
Az Európai Unió amszterdami alapelvei	109
Az Uniós állampolgárság	110
Az Európai Unió szervezeti-intézményi szabályai Amszterdam után	111
Az Európai Parlament	111
A Tanács	114
A Bizottság	116
A Bíróság	118
A Számvevőszék	123
Több intézményre vonatkozó közös rendelkezések	125
A Gazdasági és Szociális Bizottság	128
A Régiók Bizottsága	130
Az Európai Beruházási Bank	131
A Nizzai Szerződés	132
Előzmények: a három bölcs jelentése	132
Az intézményi reformok	135
A Tanács	135
Az Európai Parlament	139
A Bizottság összetétele és szervezete	143
További módosítások	144
Egyéb intézmények és szervek	144
Az együttdöntési eljárás	146
Szorosabb együttműködés	146
Az EU Szerződés 7. cikkének módosítása	147
Közös védelem	148
Nizza tanulságai	149
Ír ellenkezés és intézményi reform Nizza után	150
A Nizzai Szerveződés által hozott fontosabb változások az EU szervezeti-intézményi szabályaiban	151
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Parlamentre vonatkozóan	151
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Tanácsra vonatkozóan	151
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Bizottságra vonatkozóan	152
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Számvevőszékre vonatkozóan	152
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Gazdasági és Szociális Bizottságra vonatkozóan	153
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Régiók Bizottságára vonatkozóan	154
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Beruházási Bankra vonatkozóan	155
Az Európai Konvent	156
Az Európai Konvent létrejötte	156
A konvent felépítése	158
A Konvent tevékenysége és elképzelései	159
A szubszidiaritás munkacsoport	161
A jogi személyiség munkacsoport	162
A külső kapcsolatok munkacsoport	166
A védelem munkacsoport	168
A gazdasági kormányzással foglalkozó munkacsoport	170
Az alapjogi munkacsoport	171
A Konvent belső konfliktusai	172
Az Európai Alkotmányos Szerződés előzetes tervezete	174
A Konvent vitáinak lezárása	186
Az európai alkotmány tervezete	201
Szerződés egy európai alkotmány létrehozásáról	203
Az Európai Közösség jogáról	245
Jogösszehasonlítás, jogközelítés és jogegységesítés	245
Az Európai Közösségek - sajátos nemzetközi szervezet, sajátos jogrendszer	252
Az EK jogi jellegének erősödése	254
Nemzetközi jog - EK-jog	255
Az EK jogforrásai	258
Az EK másodlagos jogalkotása	260
Az EK másodlagos jogának jellege	263
Az Európai Bíróság joggyakorlata	265
Az Európai Bíróság jogértelmezésének módjai	268
Szó szerinti és történeti értelmezés	268
Rendszertani és célkutató értelmezés	271
Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe	272
A precedens szerepe az Európai Bíróság ítélkezésében	276
Az Európai Bíróság felépítése és működése 1953-tól 1994-ig	277
Az Európai Bíróság adminisztrációs tevékenysége	285
Az Európai Bíróság hatásköre	286
Az Európai Bíróság eljárásának rendje	288
A Nizzai Szerződés rendelkezései az Európai Bíróságról	306
Az Európai Bíróság statútuma a Nizzai Szerződést követően	309
Az Európai Bíróság előzetes határozathozatali eljárásáról	321
Az előzetes határozathozatali eljárás funkciójáról	321
Az Európai Bíróság és a nemzeti bíróságok kapcsolata	323
Az értelmezhető joganyag	329
A "tagállam bírósága" fogalom értelmezése az Európai Bíróság joggyakorlatában	330
Az előzetes határozat szükségességének kérdése	333
Az előzetes határozat kérdésének kötelező esetkörei	338
Az előzetes határozatokra vonatkozó statisztika	339
Az EK-jog közvetlen hatálya	344
Doktrínák összefüggése	344
A "Szerződések" közvetlen hatálya	346
A rendeletek közvetlen hatálya	352
A határozatok közvetlen hatálya	356
Az Európai Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya	357
Az irányelv közvetlen alkalmazhatósága	358
Az értelmezési kötelezettség doktrínája	362
Az irányelvek és a "záróhatás"	366
Az EK-jog elsődlegessége (szupremácia, primátus)	368
A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között	374
A közösségi jog, mint "jog" és "jogi folyamat"	374
A hatáskörök átszármaztatása és a hatalmi ágak megosztása	375
Kizárólagos jogalkotási hatáskörök	379
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök	382
Jogalkotási hatáskörök "visszaszármaztatása" közösségi szintről nemzeti szintre ("retransfer")	385
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagossá tétele a Közösség által	388
Pre-emption záradékok a közösségi rendeletekben és irányelvekben	389
A közösségi jogalkotás és a tagállami jogalkotás "elsődlegeségi" és "elsőbbségi" problémák differenciálódása az Európai Bíróság gyakorlatában	390
A szabályozási terület elfoglalásán alapuló közösségi elsőbbség	394
A pre-emption gondolatának jelentkezése a közösségi jog elméletében	396
A Cross-féle pre-emption analízis	398
A "konfliktus elsőbbség"	401
Az EK jogharmonizációjáról	406
Fogalmak, terminológiák, eszközök	406
A jogharmonizáció két stílusa	409
A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének tartalma	410
Az EK jogharmonizációs programjának indulása	411
"Cassis de Dijon", kölcsönös elismerés	412
A jogharmonizáció intenzívebbé válása az Egységes Európai Okmány hatására	415
Az Egységes Európai Okmány másik hatása: a nemzeti jogrendszerek "védelme" a közösségi joggal szemben	419
Milyen jogforrási szinten történjen a harmonizálás?	421
Az EK tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai	422
A jogharmonizációs kötelezettségszegések a tagállamok nemzeti jogalkotási tevékenysége során	422
Az EK Szerződés megsértése a tagállam közigazgatási szerveinek tevékenységével	429
Az EK Szerződés megsértése a tagállam bíróságainak tevékenysége során	430
Magánszervezetek tevékenysége is megalapozhatja a tagállam felelősségét	430
Az Európai Bíróság törekvése a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének kikényszerítésére	431
A 1969-es levéltől a Francovich jelenségig	431
Az állami kárfelelősség megjelenése az Európai Bíróság gondolkodásában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége teljesítésének javításáért	442
A jogalkotásért és a jogharmonizációért való kárfelelősség összekapcsolódása	442
Az állami kárfelelősség megalapozása a nemzetközi jogban, az Európai Tanács és az Európai Közösség jogában	443
Az Európai Bíróság kiindulási pontja: a Schöppenstedt formula	445
A Közösség és a tagállamok konkurens felelőssége - szétválasztás és összekapcsolás. Az 1970-es évek közepéig csak a fórum kérdése tisztázódott	450
Az Európa Tanács 1984. évi ajánlása az állami kárfelelősségről	453
Az Európai Bíróság látványos doktrinája a tagállamok jogharmonizációs fegyelmének szigorításáért: az "egyéni közösségi jogok védelmének" elve	454
A Shöppenstedt formula meghaladása az Európai Bíróság által: a Francovich-ítélet	455
A Post-Francovich jelenség	460
A Post-Francovich jelenség kialakulása az Európai Bíróság joggyakorlatában	460
A Brasserie ügyben felvetett kérdések	461
A Brasserie közvetlen előzménye: a Debus ügy ítélete (1992) - a Cassis de Dijon és a Simmenthal II. ítéletek főbb tételeinek megerősítése	464
A Factortame III. ügyben hozott ítélet (1996)	468
A Factortame I. ügy ítélete (1989)	469
Az Európai Bíróság ítélete az egyesített Brasserie és Factortame III. ügyekben (1996)	473
A jogharmonizációért való állami kárfelelősség kritériumainak differenciálódása	474
A British Telecommunications ügyben hozott ítélet (1996)	474
A Hedley Lomas ügyben hozott ítélet (1996)	475
A Dillenkofer ügyben hozott ítélet (1996)	477
Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás	481
A Maastrichti Európai Uniós Szerződés a szubszidiaritásról	481
A szubszidiaritást nem Maastrichtban találták ki	485
Szubszidiaritás az EK Maastricht előtti történetében	486
Szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében	488
Miként hat a szubszidiaritás az Európai Közösség magatartására?	493
Már magyar szemmel is	499
Az EK - magyar kapcsolatok alakulása	499
EK - magyar jogharmonizáció	510
A csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódó magyar jogharmonizációs fejlemények	522
A csatlakozási szerződésben érvényesített magyar derogációs kérelmek	546
A jogalkalmazás is része a jogharmonizációs folyamatban	552
Integrációs szempontú jogszabály-előkészítés (jogalkotási folyamat)	567
Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata	572
Megkésetten reagált a magyar közjogi gondolkodás	572
Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata	575
Az Alkotmánybíróság 30/1998. (Vi. 25.) AB határozata	579
Az Alkotmánybíróság dogmát teremtett	584
Az EU-csatlakozás miatti alkotmánymódostás gondolata már 2000-ben felvetődött az Igazságügyi Minisztériumban	588
Az alkotmánymódosítás előkészítésének politikai felgyorsítása versus szakmai fékpróbák	590
Felvetések, amelyek végül nem kerültek be az alkotmánymódosításba	596
A csatlakozási klauzula metamorfózisa	599
Az alkotmánymódosítás elfogadásáról és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény szabályairól	601
A felhasznált fontosabb művek jegyzéke	607
Melléklet	621