| Előszó az "EU jog és jogharmonizáció" című új könyvhöz (2003) | 11 |
| Előszó az "EK-jog és jogharmonizáció" című korábbi könyv első kiadásához (1995) | 12 |
| Ez Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése | 15 |
| Az európai egységgondolatok jelentkezése | 15 |
| Az egységgondolatok konkrétabbá válása | 24 |
| Robert Schuman és Jean Monet | 29 |
| Az EGK szerveződése | 42 |
| Az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése (A Római Szerződés) | 46 |
| A Közösségi szervezeti intézményrendszer korai alakulása | 50 |
| Az Európai Parlament | 51 |
| A Tanács | 52 |
| A Bizottság | 55 |
| Az Európai Bíróság | 57 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 60 |
| A Számvevőszék | 60 |
| Az Európai Tanács | 61 |
| Nehézségek: Anglia, De Gaulle, Luxemburgi Kompremisszum | 62 |
| "Közösségek" vagy "Közösség"? Vagy már "Unió"? Szerződés vagy Szerződések? - avagy a könyv módszertani kulcsa | 65 |
| Válságok és reformok | 69 |
| Reformokra pedig szükség van | 72 |
| A Fehér Könyv | 77 |
| Az Egységes Európai Okmány | 80 |
| A Delors-terv és a Cecchini Jelentés | 84 |
| A Maastrichti Szerződés | 85 |
| A három EFTA ország csatlakozása | 97 |
| Az Amszterdami Szerződés | 99 |
| A maastrichti pillérek gyengéi | 99 |
| Az Amszterdamhoz vezető folyamat | 100 |
| Intézményi reformok az Amszterdami Szerződésban | 104 |
| Közös kül- és biztonságpolitika Amszterdam után (az Európai Unió második pillére) | 104 |
| Az Amszterdami Szerződés hatása a bel- és igazságügyi együttműködésre, az EU harmadik pillére | 107 |
| Az Európai Unió amszterdami alapelvei | 109 |
| Az Uniós állampolgárság | 110 |
| Az Európai Unió szervezeti-intézményi szabályai Amszterdam után | 111 |
| Az Európai Parlament | 111 |
| A Tanács | 114 |
| A Bizottság | 116 |
| A Bíróság | 118 |
| A Számvevőszék | 123 |
| Több intézményre vonatkozó közös rendelkezések | 125 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 128 |
| A Régiók Bizottsága | 130 |
| Az Európai Beruházási Bank | 131 |
| A Nizzai Szerződés | 132 |
| Előzmények: a három bölcs jelentése | 132 |
| Az intézményi reformok | 135 |
| A Tanács | 135 |
| Az Európai Parlament | 139 |
| A Bizottság összetétele és szervezete | 143 |
| További módosítások | 144 |
| Egyéb intézmények és szervek | 144 |
| Az együttdöntési eljárás | 146 |
| Szorosabb együttműködés | 146 |
| Az EU Szerződés 7. cikkének módosítása | 147 |
| Közös védelem | 148 |
| Nizza tanulságai | 149 |
| Ír ellenkezés és intézményi reform Nizza után | 150 |
| A Nizzai Szerveződés által hozott fontosabb változások az EU szervezeti-intézményi szabályaiban | 151 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Parlamentre vonatkozóan | 151 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Tanácsra vonatkozóan | 151 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Bizottságra vonatkozóan | 152 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Számvevőszékre vonatkozóan | 152 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Gazdasági és Szociális Bizottságra vonatkozóan | 153 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Régiók Bizottságára vonatkozóan | 154 |
| A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Beruházási Bankra vonatkozóan | 155 |
| Az Európai Konvent | 156 |
| Az Európai Konvent létrejötte | 156 |
| A konvent felépítése | 158 |
| A Konvent tevékenysége és elképzelései | 159 |
| A szubszidiaritás munkacsoport | 161 |
| A jogi személyiség munkacsoport | 162 |
| A külső kapcsolatok munkacsoport | 166 |
| A védelem munkacsoport | 168 |
| A gazdasági kormányzással foglalkozó munkacsoport | 170 |
| Az alapjogi munkacsoport | 171 |
| A Konvent belső konfliktusai | 172 |
| Az Európai Alkotmányos Szerződés előzetes tervezete | 174 |
| A Konvent vitáinak lezárása | 186 |
| Az európai alkotmány tervezete | 201 |
| Szerződés egy európai alkotmány létrehozásáról | 203 |
| Az Európai Közösség jogáról | 245 |
| Jogösszehasonlítás, jogközelítés és jogegységesítés | 245 |
| Az Európai Közösségek - sajátos nemzetközi szervezet, sajátos jogrendszer | 252 |
| Az EK jogi jellegének erősödése | 254 |
| Nemzetközi jog - EK-jog | 255 |
| Az EK jogforrásai | 258 |
| Az EK másodlagos jogalkotása | 260 |
| Az EK másodlagos jogának jellege | 263 |
| Az Európai Bíróság joggyakorlata | 265 |
| Az Európai Bíróság jogértelmezésének módjai | 268 |
| Szó szerinti és történeti értelmezés | 268 |
| Rendszertani és célkutató értelmezés | 271 |
| Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe | 272 |
| A precedens szerepe az Európai Bíróság ítélkezésében | 276 |
| Az Európai Bíróság felépítése és működése 1953-tól 1994-ig | 277 |
| Az Európai Bíróság adminisztrációs tevékenysége | 285 |
| Az Európai Bíróság hatásköre | 286 |
| Az Európai Bíróság eljárásának rendje | 288 |
| A Nizzai Szerződés rendelkezései az Európai Bíróságról | 306 |
| Az Európai Bíróság statútuma a Nizzai Szerződést követően | 309 |
| Az Európai Bíróság előzetes határozathozatali eljárásáról | 321 |
| Az előzetes határozathozatali eljárás funkciójáról | 321 |
| Az Európai Bíróság és a nemzeti bíróságok kapcsolata | 323 |
| Az értelmezhető joganyag | 329 |
| A "tagállam bírósága" fogalom értelmezése az Európai Bíróság joggyakorlatában | 330 |
| Az előzetes határozat szükségességének kérdése | 333 |
| Az előzetes határozat kérdésének kötelező esetkörei | 338 |
| Az előzetes határozatokra vonatkozó statisztika | 339 |
| Az EK-jog közvetlen hatálya | 344 |
| Doktrínák összefüggése | 344 |
| A "Szerződések" közvetlen hatálya | 346 |
| A rendeletek közvetlen hatálya | 352 |
| A határozatok közvetlen hatálya | 356 |
| Az Európai Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya | 357 |
| Az irányelv közvetlen alkalmazhatósága | 358 |
| Az értelmezési kötelezettség doktrínája | 362 |
| Az irányelvek és a "záróhatás" | 366 |
| Az EK-jog elsődlegessége (szupremácia, primátus) | 368 |
| A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között | 374 |
| A közösségi jog, mint "jog" és "jogi folyamat" | 374 |
| A hatáskörök átszármaztatása és a hatalmi ágak megosztása | 375 |
| Kizárólagos jogalkotási hatáskörök | 379 |
| Párhuzamos jogalkotási hatáskörök | 382 |
| Jogalkotási hatáskörök "visszaszármaztatása" közösségi szintről nemzeti szintre ("retransfer") | 385 |
| Párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagossá tétele a Közösség által | 388 |
| Pre-emption záradékok a közösségi rendeletekben és irányelvekben | 389 |
| A közösségi jogalkotás és a tagállami jogalkotás "elsődlegeségi" és "elsőbbségi" problémák differenciálódása az Európai Bíróság gyakorlatában | 390 |
| A szabályozási terület elfoglalásán alapuló közösségi elsőbbség | 394 |
| A pre-emption gondolatának jelentkezése a közösségi jog elméletében | 396 |
| A Cross-féle pre-emption analízis | 398 |
| A "konfliktus elsőbbség" | 401 |
| Az EK jogharmonizációjáról | 406 |
| Fogalmak, terminológiák, eszközök | 406 |
| A jogharmonizáció két stílusa | 409 |
| A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének tartalma | 410 |
| Az EK jogharmonizációs programjának indulása | 411 |
| "Cassis de Dijon", kölcsönös elismerés | 412 |
| A jogharmonizáció intenzívebbé válása az Egységes Európai Okmány hatására | 415 |
| Az Egységes Európai Okmány másik hatása: a nemzeti jogrendszerek "védelme" a közösségi joggal szemben | 419 |
| Milyen jogforrási szinten történjen a harmonizálás? | 421 |
| Az EK tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai | 422 |
| A jogharmonizációs kötelezettségszegések a tagállamok nemzeti jogalkotási tevékenysége során | 422 |
| Az EK Szerződés megsértése a tagállam közigazgatási szerveinek tevékenységével | 429 |
| Az EK Szerződés megsértése a tagállam bíróságainak tevékenysége során | 430 |
| Magánszervezetek tevékenysége is megalapozhatja a tagállam felelősségét | 430 |
| Az Európai Bíróság törekvése a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének kikényszerítésére | 431 |
| A 1969-es levéltől a Francovich jelenségig | 431 |
| Az állami kárfelelősség megjelenése az Európai Bíróság gondolkodásában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége teljesítésének javításáért | 442 |
| A jogalkotásért és a jogharmonizációért való kárfelelősség összekapcsolódása | 442 |
| Az állami kárfelelősség megalapozása a nemzetközi jogban, az Európai Tanács és az Európai Közösség jogában | 443 |
| Az Európai Bíróság kiindulási pontja: a Schöppenstedt formula | 445 |
| A Közösség és a tagállamok konkurens felelőssége - szétválasztás és összekapcsolás. Az 1970-es évek közepéig csak a fórum kérdése tisztázódott | 450 |
| Az Európa Tanács 1984. évi ajánlása az állami kárfelelősségről | 453 |
| Az Európai Bíróság látványos doktrinája a tagállamok jogharmonizációs fegyelmének szigorításáért: az "egyéni közösségi jogok védelmének" elve | 454 |
| A Shöppenstedt formula meghaladása az Európai Bíróság által: a Francovich-ítélet | 455 |
| A Post-Francovich jelenség | 460 |
| A Post-Francovich jelenség kialakulása az Európai Bíróság joggyakorlatában | 460 |
| A Brasserie ügyben felvetett kérdések | 461 |
| A Brasserie közvetlen előzménye: a Debus ügy ítélete (1992) - a Cassis de Dijon és a Simmenthal II. ítéletek főbb tételeinek megerősítése | 464 |
| A Factortame III. ügyben hozott ítélet (1996) | 468 |
| A Factortame I. ügy ítélete (1989) | 469 |
| Az Európai Bíróság ítélete az egyesített Brasserie és Factortame III. ügyekben (1996) | 473 |
| A jogharmonizációért való állami kárfelelősség kritériumainak differenciálódása | 474 |
| A British Telecommunications ügyben hozott ítélet (1996) | 474 |
| A Hedley Lomas ügyben hozott ítélet (1996) | 475 |
| A Dillenkofer ügyben hozott ítélet (1996) | 477 |
| Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás | 481 |
| A Maastrichti Európai Uniós Szerződés a szubszidiaritásról | 481 |
| A szubszidiaritást nem Maastrichtban találták ki | 485 |
| Szubszidiaritás az EK Maastricht előtti történetében | 486 |
| Szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében | 488 |
| Miként hat a szubszidiaritás az Európai Közösség magatartására? | 493 |
| Már magyar szemmel is | 499 |
| Az EK - magyar kapcsolatok alakulása | 499 |
| EK - magyar jogharmonizáció | 510 |
| A csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódó magyar jogharmonizációs fejlemények | 522 |
| A csatlakozási szerződésben érvényesített magyar derogációs kérelmek | 546 |
| A jogalkalmazás is része a jogharmonizációs folyamatban | 552 |
| Integrációs szempontú jogszabály-előkészítés (jogalkotási folyamat) | 567 |
| Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata | 572 |
| Megkésetten reagált a magyar közjogi gondolkodás | 572 |
| Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata | 575 |
| Az Alkotmánybíróság 30/1998. (Vi. 25.) AB határozata | 579 |
| Az Alkotmánybíróság dogmát teremtett | 584 |
| Az EU-csatlakozás miatti alkotmánymódostás gondolata már 2000-ben felvetődött az Igazságügyi Minisztériumban | 588 |
| Az alkotmánymódosítás előkészítésének politikai felgyorsítása versus szakmai fékpróbák | 590 |
| Felvetések, amelyek végül nem kerültek be az alkotmánymódosításba | 596 |
| A csatlakozási klauzula metamorfózisa | 599 |
| Az alkotmánymódosítás elfogadásáról és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény szabályairól | 601 |
| A felhasznált fontosabb művek jegyzéke | 607 |
| Melléklet | 621 |
Folytatás Microsoft-tal