1.029.839

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A M. Kir. Szőlő és Borgazdasági Központi Kisérleti Állomás (Ampelologiai intézet) Évkönyve 1921-1925. I-IV.

VIII. évfolyam I-IV. füzet

Szerző

Kiadó: M. Kir. Ampelologiai Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 411 oldal
Sorozatcím: A M. Kir. Szőlő és Borgazdasági Központi Kisérleti Állomás (Ampelologiai intézet) Évkönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható mellékletekkel. A M. Kir. Földmivelésügyi minister megbízásából szerkeszti Dicenty Dezső M. Kir. kisérletügyi igazgató, a M. Kir. Ampeologiai Intézet és a M. Kir. felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyam igazgatója. May János nyomdai műintézet R.-T. nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a IV. füzetből:
"Talajgazdagság, termőerő és termékenység.

A talaj gazdagsága a növényzet tenyészetében jut kifejezésre. A talajgazdagság tehát tulajdonképen erős vagy buja növényi... Tovább

Előszó

Részlet a IV. füzetből:
"Talajgazdagság, termőerő és termékenység.

A talaj gazdagsága a növényzet tenyészetében jut kifejezésre. A talajgazdagság tehát tulajdonképen erős vagy buja növényi fejlődést és ezzel kapcsolatban rendszerint jótermést jelent, miért is a talajgazdagság fogalmát a mezőgazdálkodásban (a tenyészet mértékét a termés mennyiségével helyettesítve) a talaj termőerejének, majd a termékenységnek fogalmával cserélik fel.
A növényi tenyészet de még inkább az ezzel kapcsolatos termésmennyiség sok növényfejlődési faktornak eredője. Ezen faktorok között olyanok is szerepelnek, amelyeknek a talajjal sokszor igen kevés kapcsolatuk van, pl. az endogen termékenység a szőlőnél, a természetes ellenálló képesség a betegségek és fiziologiai zavarokkal szemben stb.
A fejlődés faktorai végeredményben tulajdonképen mind egyenértékűek és jórészben a kultura által nem befolyásolhatók, legfeljebb némileg utánozhatók és részben pótolhatók. A növénynek, de különösen a gazdasági növényeknek a nedvesség, a meleg és a fény épen olyan fontos, mint az ásványi anyagok, azoknak hiányára vagy bőségére épen úgy reagál, mint a táplálkozásához (fejlődéséhez) szükséges anyagoknak hiányára vagy bőségére.
A tápanyagok kellő mennyiségű jelenléte tehát csak egyik nélkülözhetetlen faktora a sikeres termelésnek, de nem egyedüli és nem már eleve döntő tényezője.
Nem szenved kétséget, hogy a tenyészet faktorai bizonyos mértékig helyettesíteni képesek egymást (a talaj szegénységét a megfelelő csapadék, a hő a fényt stb). Ebből viszont logikusan következik, hogy egymás hatását elősegítik, illetve fokozzák is (pl. a tápsóbőség, a bő nedvesség és a fokozott meleg együtthatása).
A vegetáció faktorait általában két, illetve gyakorlati és a szabadföldi gazdálkodás szempontjából, három nagy csoportra oszthatjuk.
Az első csoportba sorozhatjuk azokat a tényezőket, amelyeket az ember munkája nagymértékben tud befolyásolni, (pl. a tápsótartalom.)
A második csoportba tartoznak azok, amelyeket némileg fokozhatunk vagy pótolhatunk, (pl. a talaj nedvességtartalma).
A harmadik csoport faktorai pedig azok, a melyek gyakorlati szempontból tőlünk függetlenek (pl. a hő és a fény). Ezen pozitív irányban érvényesülő tényezőkkel szemben vannak még olyan faktorok is, amelyeknek hatása a tenyészetre káros és pedig annál inkább, minél nagyobb mértékben vannak jelen. Ezeket gátló vagy negativ irányban érvényesülő tényezőknek tekinthetjük. Ilyen például a hibás talajmilieu." Vissza

Tartalom

I. Füzet:
Dicenty Dezső: előszó 3
Dr. kerekes Lajos: Csonkamagyarország szőlősgazdasága 5
Dr. Sántha László: A szőlőorbánc és az ellene való védekezési kísérletek 15
Dr. Sántha László- Dr. Andrasovszky József: Peronosra elleni védekezési kísérletek az 1923. évben 21
Dr. Sántha László- Dr. Andrasovszky József: Peronosra elleni védekezési kísérletek az 1924. évben 24
Dr. Sántha László- Dr. Andrasovszky József: Peronosra elleni védekezési kísérletek az 1925. évben 28
Dr. Sántha László: Szőlőmoly elleni védekezési kísérletek 32
Reinl Sándor: Szőlővédekező szervek vizsgálata (1915-1922) 35
Reinl Sándor: Ujabb szőlővédelmi szerek chemiai vizsgálata (1923-24) 62
Reinl Sándor: Legújabb szőlővédekező szerek chemiai vizsgálata (1925)
Reinl Sándor: Rézkénporok készitése- és azok ellenőrző vizsgálata (1921-1924) 80
Osztrovszkyné Dr. E. Németh Ágnes: Vesszőérés, keményítőtartalom s a termőrügyek fejlődése 97
Dr. anddrasovszky József: ampeolographiai tanulmányok 107

II. Füzet:
Requinyi Géza: a magyar borélesztőkről 133
Requinyi Géza: Az 1915-1925. évi fajélesztőküldés eredményei 156
Requinyi Géza: Kysérlet a bor párolgás által okozott apadásának és alkoholveszteségének megállapítására 159
S. Pálinkás Gyula: Kísérletek a hamisitott borok denaturálására 162
S. Pálinkás Gyula:A füstízű borok vizsgálata 171
S. Pálinkás Gyula: A Malligand-rendszerű szeszmeghatározó készülékek gyakorlati használhatósága 181
S. Pálinkás Gyula: A nádcukor inverziója a borban 223
S. Pálinkás Gyula: A Rothenfusser-féle nádcukorreakció tanulmányozása 227
S. Pálinkás Gyula: A borok fagyasztásánál mutatkozó összetételbeli elváltozások 230
S. Pálinkás Gyula: A tejsavas és seprrőrrothadásos borok magas hamutartalma 238
S. Pálinkás Gyula: Törkölyborok elemzési adatai 239
S. Pálinkás Gyula: Gyakorlati kénezési kísérletek és a kénsav viselkedése a borokban 240
S. Pálinkás Gyula: A kénsav lekötődése a mustban 246
S. Pálinkás Gyula: Korrekció a borok és mustok kénessav tartalmának meghatározásánál 249
S. Pálinkás Gyula: Az illósav meghatározási-módszerének ellenőrző vizsgálata 251
S. Pálinkás Gyula: a Tillmans-féle nitrát- reagens tanulmányozása 252
S. Pálinkás Gyula: Az éretlen szőlők borának salétromos-reakciója 254
S. Pálinkás Gyula: A szalicilsav mennyiségi meghatározása a borban és mustban 255
S. Pálinkás Gyula: A védekezőszerekkel a mustba és a borba jutó réz-sók
tanulmányozása 256
S. Pálinkás Gyula: Deritési kisérletek bázikus aluminiumkarbonáttal 261

III. Füzet:
S. Pálinkás Gyula: Uj alkoholtáblázat a must cukorfokából a bor szeszfokának kiszámítására 269
S. Pálinkás Gyula: a mustmérők egyszerű ellenőrzése 271
S. Pálinkás Gyula: Pasztörözési kisérletek 273
S. Pálinkás Gyula:Gyakorlati kisérletek "Oenocarbon"-nal 275
S. Pálinkás Gyula: Kaolinos-gelatinos derités 279
S. Pálinkás Gyula: a borok habzása lepárláskor 281
S. Pálinkás Gyula: A túlkénezett borok lepárlása és a kénessav párlat megjavítása 281
S. Pálinkás Gyula: Az ecetes borok lepárlása 283
Dr. Kárpáti Jenő: Kisérletek a Dr. Kárpáti Jenő-rendszerű , 2-ik számú lepárló-oszloppal 285
Dr. Kárpáti Jenő: Uj lepárló-oszlop a borseprőből kinyert alkohol tisztítására 286
Requinyi Géza: A hazai borseprők vizsgálata 290
S. Pálinkás Gyula: A folyékony és sajtolt borseprők fajsúlya és nedvességtartalma 292
S. Pálinkás Gyula: az esőcseppek okozta vizszaporulat szüretkor 295
S. Pálinkás Gyula: Tapasztalatok a lenyálkázott mustok erjesztése körül a nagy pincegazdaságokban 296
S. Pálinkás Gyula: Szőlőeltartási kisérletek 298
Dr. Sántha László:A Weiss-Manfréd-féle W. M. jelzésű permetezőgép vizsgálata 316

IV. füzet:
Dicenty Dezső: Talajgazdagság, termőerő és termékenység 325
Dr. Salacz László - Dr. Szalay Edith: A talaj természetbeni nedvességtartalmának változásairól 353
Gerő Zoltán: A talajnedvesség mennyiségének és tápsókoncentrációjának befolyása a tenyészetre 367
Dr. Salacz László - Dr. Szalay Edith: Trágyázási kísérletek 380
Gerő Zoltán: A talaj kötöttségének befolyása az alkalmazandó szénkéneg mennyiségre 401
Ulicsny Károly: Üzemi megtakarítások a szőlőmunkálatoknál 408
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv