Környezetgazdaságtan I-II.

Tartalom

I. kötet:
Bevezetés 7
1. Globális problémák 9
1.1. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK MEGJELENÉSI FORMÁI 9
1.2. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ÉRTELMEZÉSE ÉS FELOSZTÁSA 10
1.3. A LEGFONTOSABB GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 15
1.3.1. A túlnépesedés, a szegénység és az éhezés 15
1.3.2. Az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme 19
1.3.2.1. Az agrártechnológiák csökkenő tartalékai 21
1.3.2.2. A természeti erőforrások romló minősége 22
1.3.3. A termőföld eróziója és a sivatagosodás 23
1.3.4. A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége 24
1.3.5. A biológiai változatosság veszélyeztetettsége 28
1.3.6. A változó légkör és a globális éghajlat módosulása 29
1.3.7. A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése 32
1.3.7.1. A fosszilis energiahordozók készletei 33
1.3.7.2. A fosszilis energiafelhasználás globális környezetkárosítása 35
1.3.8. Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota 37
1.4. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS TÍPUSAI 41
1.4.1. A technológiai kötöttségek 41
1.4.2. A fogyasztói társadalom cs a pazarló fogyasztás 43
1.4.3. A növekedési kényszer 45
1.4.4. A globális változások típusai 46
1.4.5. Az ökológiai lábnyom 47
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 49
AJÁNLOTT IRODALOM 50
2. A környezeti elemeket érő káros hatások 51
2.1. A LÉGKÖR KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 51
2.1.1. A légkör szerkezete, összetétele 51
2.1.1.1. A légkör szerkezete 51
2.1.1.2. A légkör összetétele 53
2.1.2. A légszennyezés folyamatai 55
2.1.3. A légszennyező anyagok rendszerezése 56
2.1.4. A levegő öntisztulása 59
2.1.5. A levegő szennyeződései 60
2.1.5.1. Globális légszennyezések 60
2.1.5.2. Regionális légszennyezések 64
2.1.5.3. A rövid távú légszennyező anyagok egészségkárosító és gazdasági hatásai 65
2.1.6. A légszennyezettség hazai helyzete 67
2.1.7. A levegőszennyezés elleni védekezés 70
2.1.7.1. Aktív módszerek 72
2.1.7.2. Passzív módszerek 74
2.1.8. Nemzetközi légkörvédelmi egyezmények 74
2.1.8.1. Áttekintés a sztratoszférikus ózonfogyasztást csökkentő nemzetközi
egyezményrendszerről 75
2.1.8.2. Egyéb nemzetközi megállapodások az éghajlatváltozás területén 75
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 77
AJÁNLOTT IRODALOM 77
2.2. A HIDROSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 78
2.2.1. Vízigények és vízgazdálkodás 78
2.2.2. Vízforrások 81
2.2.2.1. Felszíni vizek 83
2.2.2.2. Felszín alatti vizek 83
2.2.2.3. Csapadékvíz 84
2.2.3. A víz minőségét meghatározó tényezők 84
2.2.4. Vízszennyeződések 86
2.2.5. A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 90
2.2.5.1. Aktív módszerek 90
2.2.5.2. Passzív módszerek 91
2.2.5.3. A szennyvizek kezelése 92
2.2.5.4. A hazai szabályozás rendszere 93
2.2.6. Nemzetközi egyezmények 95
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 96
AJÁNLOTT IRODALOM 96
2.3. A LITOSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 97
2.3.1. A talaj legfontosabb jellemzői 97
2.3.2. A talaj öntisztulása 99
2.3.3. A talajt veszélyeztető tényezők 99
2.3.3.1. Mezőgazdasági eredetű emissziók 101
2.3.3.2. Ipari eredetű emissziók 106
2.3.3.3. Egyéb talajszennyezések 106
2.3.4. A talajszennyezés elleni védekezés lehetőségei 108
2.3.4.1. Vegyszermentes mezőgazdaság - bioélelmiszerek. 108
2.3.4.2. Talajvédelmi tervek 110
2.3.4.3. A Talajszennyezési károk elhárítása 111
ellenőrző kérdések 113
ajánlott irodalom 113
2.4. A HULLADÉKOK KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 114
2.4.1. Hulladékok keletkezése és összetétele 116
2.4.2. Hulladékok fajtái és kezelésük 117
2.4.2.1. Deponálás 122
2.4.2.2. Hulladékégetés 123
2.4.2.3. Komposztálás 124
2.4.2.4. Biogáz előállítás 125
2.4.2.5. Ipari hulladékok 125
2.4.2.6. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 126
2.4.2.7. Veszélyes hulladékok 127
2.4.2.8. Veszélyes hulladékok keletkezési helyei 128
2.4.2.9. Egyéb hulladékok 130
2.4.3. Hulladékgazdálkodás 131
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 134
AJÁNLOTT IRODALOM 134

II. kötet:
BEVEZETÉS 7
1. A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 11
1.1. A KLASSZIKUS KÖZGAZDASÁGTAN FELFOGÁSA 11
1.2. A NEOKLASSZIKUSOK A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRÓL ÉS A
KÖRNYEZETSZENNYEZÉSRŐL 12
1.3. PIGOU ELMÉLETE A NEGATÍV EXTERNÁI-IÁKRÓI 13
1.4. A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN FELADATAI 14
1.5. ERNST SCHUMACHER, HERMÁN DALY ÉS AZ ALTERNATÍV
KÖZGAZDASÁGTAN 16
1.6. KÖRNYEZETI MAKROÖKONÓMIA 19
1.7. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 22
1.7.1. A Föld eltartóképessége 24
1.7.2 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 25
1.7.3. A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái 26
1.8. AZ ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN 29
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 31
AJÁNLOTT IRODALOM 31
2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA 33
2.1 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 33
2.1.1. A természeti erőforrások típusai 33
2.1.2 A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások optimális használata
33
2.1.3. Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 35
2.2. A KÖRNYEZETI PROBLÉMA 39
2.2.1 A környezeti probléma megjelenése 39
2.2.2. „A közjavak tragédiája" 42
2.2.3. Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 43
2.3 A KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE 45
2.3.1. Az élvezeti (hedonic) ár módszer 49
2.3.2 Feltételes értékelés (contingent valuation) 50
2.3.3 Az utazási költség módszer 51
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 53
AJÁNLOTT IRODALOM 53
3. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA 55
3.1. A KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK 55
3.1.1 Az externáliák lényege "
3.1.2 Az externális hatások közgazdasági következményei 56
3.1.3 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 57
3.1.4 Az externália optimális nagysága 59
3.2 A PIGOU-I ADÓ NAGYSÁGA 60
3.3 A COASE-TÉTEL 62
3.4 A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE 66
3.4.1 A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén 66
3.4.2 A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több
szennyező között 68
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 71
AJÁNLOTT IRODALOM 71
4. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZETVÉDELEM
SZABÁLYOZÁSA 73
4.1 A SZABÁLYOZÓRENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK 73
4.2 KÖZVETLEN (VAGY NORMATÍV) SZABÁLYOZÁS 74
4.2.1 A normák rendszere 74
4.2.2 A közvetlen szabályozás eszközei 76
4.2.3 A közvetlen szabályozás hátrányai 79
4.3 KÖZVETETT (VAGY GAZDASAGI) SZABÁLYOZÁS 80
4.3.1 Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék stb 80
4.3.1.1 APigou féle adó fogyatékosságai: 80
4.3.1.2 A kibocsátás egységére kivetett adótípus 81
4.3.1.3 A kibocsátási díj előnyei és hátrányai 83
4.3.2 Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 84
4.3.3 Letét-visszafizetési rendszer 86
4.4 PIACTEREMTÉS (PIACI ÉS HATÓSÁGI ESZKÖZÖK KOMBINÁLÁSA) 87
4.4.1 A „szennyezésijogok" piaca 87
4.4.2 A szennyezési jogok piacának működési tapasztalatai 88
4.4.3 A rugalmas kompenzációs szabályozás 90
4.5 A GAZDASÁGI ESZKÖZÖK ÁTTEKINTÉSE 91
4.5.1 A környezetvédelem gazdasági szabályozásának tapasztalatai 92
4.6 A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁS GYAKORLATA
MAGYARORSZÁGON 93
4.6.1 Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 94
4.6.2 A törvény célja, hatálya, a környezetvédelem alapelvei 94
4.6.3 A környezeti elemek védelmének szabályozása 96
4.6.4 Az állam szerepvállalása a környezet védelmében 96
4.6.5 A környezetvédelem gazdasági alapjainak a meghatározása 98
4.6.6. A környezetvédelmi igazgatás 99
4.6.7 A környezetvédelem szabályozásának követelményei 100
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 103
5. A VÁLLALATOK ÉS A KÖRNYEZETI PROBLÉMA 105
5.1 A VÁLLALATOK ES A KÖRNYEZET KAPCSOLATA 105
5.1.1 A vállalati környezeti menedzsment 107
5.1.2 A környezeti menedzsment korlátai 108
5.2 A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA 109
5.2.1 Környezeti károk és kivédésük a kereskedelmi folyamatban 109
5.2.2 Az „ökomarketing" 110
5.3 A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TURIZMUS 111
5.3.1 Környezetbarát utazók 113
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 116
AJÁNLOTT IRODALOM 116

Témakörök