Krimináltaktika

Tankönyv a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére

Szerző

Lektor

'Dr. Illár Sándor: Krimináltaktika ' összes példány

Kiadó:	BM Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	462 oldal
Sorozatcím:	Kriminalisztika
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-031-557-2
Megjegyzés:	További szerzők a kötetben. Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Két évtizeddel ezelőtt, 1961-ben jelent meg a Kriminalisztika c. tankönyv, amely a kriminalisztika általános részét, a krimináltechnikát és a krimináltaktikát foglalta össze. E tankönyv... Tovább

Tartalom

Előszó	3
A krimináltaktika fogalma és helye a kriminalisztika rendszerében	5
A krimináltaktika tárgya	6
A bizonyítási eszközök keletkezésével és felhasználásával kapcsolatos kérdések jelentősége	6
A bűncselekmények felderítésének szervezése és tervezése	7
Magatartási szabályok a felderítést és bizonyítást végző állomány részére	8
A bűncselekmények elkövetését és eltitkolását lehetővé tevő okok feltárása	8
A krimináltaktika belső rendszere	9
A krimináltaktikával szemben támasztott követelmények	10
A krimináltaktika jellege, kapcsolatai	11
A helyszíni szemle	14
A szemle mint bizonyítási eszköz	14
A szemle büntetőeljárás-jogi szabályai	14
A szemle elhatárolása más nyomozati cselekményektől	15
A helyszíni szemle fogalma, célja és jelentősége	16
A helyszín fajtái és szerepük a verzió kialakításában	20
A helyszíni szemlét megelőző feladatok	24
Az elsődleges adatok alapján teendő intézkedések	25
A helyszínbiztosítási feladatai	26
A helyszíni szemle feladatai	29
A szemlebizottság feladatai a szemle megkezdése előtt	29
A helyszíni szemle végrehajtása	33
Az általános összképrögzítő szakasz feladatai	35
A részletes nyomkereső szakasz feladatai	49
A halottszemle speciális feladatai	52
A helyszíni szemle rögzítése	55
A helyszíni szemle eredményeinek értékelése	58
A bizonyítási kísérlet	62
A bizonyítási kísérlet fogalma, célja	62
A bizonyítási kísérletek fajtái	65
Jelenségek észlelésének lehetőségét (lehetetlenségét) megállapító kísérletek	66
Cselekvés elkövetési lehetőségének tisztázása	66
Az esemény vagy egy fázisa megtörténtének, lefolyásának tisztázása	66
Időtartam tisztázása	66
Az ingerküszöb tisztázása	67
Nyomcsoport keletkezési folyamatának tisztázása	67
A kísérletben részt vevő személy	68
A bizonyítási kísérlet elhatárolása egyes bizonyítási eszközöktől	68
Helyszíni szemlétől való elhatárolás	69
A felismerésre bemutatástól való elhatárolás	69
A helyszíneléstől való elhatárolás	70
Feladatok a bizonyítási kísérletre történő felkészülés során	71
A bizonyítási kísérlet taktikája	74
A bizonyítási kísérlet tárgyi feltételei	74
A bizonyítási kísérletben résztvevők	76
A bizonyítási kísérlet szakaszai	76
A bizonyítási kísérlet ismételtsége	77
A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése	78
A bizonyítási kísérlet értékelése	82
A kihallgatás	85
A vallomás mint bizonyítási eszköz	85
A tanú vallomása	86
A sértett vallomása	87
A gyanúsított vallomása	88
A kihallgatás általános szabályai	89
Felkészülés a kihallgatásra	90
Az iratok tanulmányozása	90
A kihallgatás helyének meghatározása	90
A kihallgatás időpontjának meghatározása	91
A kihallgatáson résztvevők	91
A kihallgatandó személy tanulmányozása	92
A kihallgatás tervezése	93
A pszichológiai kontaktus megteremtése	93
Az előzetes kötetlen beszélgetés	93
A személyi adatok felvétele	95
A kihallgatott jogainak és kötelességeinek ismertetése	95
A kihallgatás teljesítése	96
A vallomás összefüggő előadása	96
A kérdések feltevése	98
A bizonyítékok bemutatása a kihallgatáson	100
A vallomások értékelése és menetközbeni ellenőrzése	102
A vallomás rögzítése	103
A jegyzőkönyv	103
A hangfelvétellel történő rögzítés	104
A kriminálpszichológia eredményeinek felhasználása	106
Az érzékelés	107
Az észlelés és a figyelem	110
Az emlékezés	115
A gondoskodás	120
A személyiség	124
A kihallgatási szituációnak megfelelő taktikai módszerek	133
A konfliktusmentes helyzet	134
A konfliktushelyzet	135
Bizonytalan, az adott pillanatban még meg nem határozható szituáció	147
A szembesítés	149
Felkészülés a szembesítésre	151
A szembesítés teljesítése	152
A szembesítés rögzítése	154
Felismerésre bemutatás	156
A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, szerepe a nyomozásban	156
A felismerésre bemutatás alanya és tárgya	160
A felismerésre bemutatás fajtái	162
A felismerésre bemutatás feltételeinek biztosítása, tervezése	163
A felismerés lefolytatásának taktikája	169
Személy felismertetése	169
Holttest felismertetése	173
Tárgy, irat felismertetése	174
Állat felismertetése	175
Adathordozók alapján történő felismertetés	175
A helyszínelés	177
A helyszínelés fogalma és szerepe a nyomozásban	177
A helyszínelés változatai	184
Felkészülés a helyszínelésre	178
A helyszínelés előtti feladatok összeállításának főbb szempontjai	188
A helyszínelés megkezdésével összefüggő feladatok	190
A helyszínelés lefolytatásának taktikája	191
A helyszínelés rögzítésének módszerei	194
A helyszínelés eredményeinek értékelése	198
A szakértő és a szaktanácsadó igénybevétele	200
A különleges szakértelem fogalma	200
A szakértő	201
A szaktanácsadó	203
Az eljáró hatóság különleges szakértelme	204
A szakértő kirendelésének elrendelése	205
A kirendelendő szakértő kiválasztása	205
A szakértő kirendelésének időpontja	207
Anyagok beszerzése a szakértői vizsgálat céljára	208
A vizsgálati anyagok rögzítése	210
A szakértő kirendelése	211
Kérdések a szakértőhöz	212
Vizsgálati anyagok átadása, a szakértő tájékoztatása	213
A szakértői vizsgálat lefolytatásának alapvető szabályai	216
A szakértői vizsgálat fajtái	216
A szakértői vizsgálat tagozódása	217
A szakvélemény	219
A szakvélemény tagozódása	219
A szakvélemény tartalma	220
A szakvélemény értékelése	221
Szaktanácsadó igénybevétele	224
A kényszerintézkedések	227
A kényszerintézkedések fogalma és jelentősége a nyomozásban	227
Az őrizetbe vétel	229
Az előzetes letartóztatás	232
A lakhelyelhagyási tilalom	235
Az ideiglenes kényszergyógykezelés	237
A zár alá vétel	239
A lefoglalás	242
A kutatás	246
A kutatás fogalma	246
A házkutatás	248
Felkészülés a házkutatásra	251
A házkutatás tervezése	253
A házkutatást megelőző eligazítás	258
A házkutatás végrehajtása	260
A házkutatás eredményeinek rögzítése	267
Nyilvános helyek, többek által lakott és más helyek átkutatása	269
Járművek átkutatása	270
Kutatás nyílt terepen	271
A személymotozás	272
A körözés	275
A körözés fogalma és fajtái	275
A személykörözés	278
Körözés a személyi adatok alapján	279
Az ismeretlen elkövetők körözése	282
Az eltűnt személyek körözése	283
A személykörözés módszerei	287
A nyomon üldözés	289
A személykörözési adatok közzététele és nyilvántartása	290
Az adatgyűjtés	292
A körözött személyek egyetemes és szervezett kutatása	293
A körözött személy elfogása, előállítása és átadása	295
A tárgykörözés	298
A verziók alkalmazása a nyomozásban, a nyomozás tervezése	305
A verzió fogalma	305
A verziók felépítése	310
A verziók ellenőrzése	218
A nyomozási terv fogalma, alapelvei	322
A tervezés elemei, a tipizálás lehetőségei	326
Több nyomozó munkáját igénylő és átfogó nyomozási terv	330
A nyomozás tervezésének formái	333
Adatgyűjtés	337
Az információszerzés taktikája	337
Egyszerű megkeresések	338
A puhatolás	340
Környezettanulmány	342
A megfigyelés	342
A megfigyelés tárgyai	343
A megfigyelés módjai	345
A megyfigyelés előkészítése	347
A megfigyelés taktikája	348
A csapda	350
A lakosság bevonása az adatgyűjtésbe	351
A tömegtájékoztató eszközök felhasználásának lehetőségei	353
A forró nyomon üldözés	355
A forró nyomon üldözés fogalma és jelentősége	355
A forró nyomon üldözés feladatai és alapelvei	356
A forró nyomon üldözés szervezésének alapelvei	357
A forró nyomon üldözés szervezeti modellje	359
Szervezeti modell	359
A forró nyomon üldözés előfeltételei	361
Alkalmazásának esetei	361
A forró nyomon üldözés végrehajtásának taktikája	362
A sértett szerepe a forró nyomon üldözésben	364
A szemle szerepe és helye a forró nyomon üldözésben	386
A nyomozásbrigád és a járőrök tevékenysége	369
A bűncselekmények megelőzésével kapcsolatos krimináltaktikai feladatok	374
A megelőzésre irányuló krimináltaktikai módszerekből	375
Bűnmegelőzési követelmények érvényesülése a nyomozás tervezésénél	376
Megelőzési követelmények egyes nyomozási cselekmények foganatosítása során	377
Melléklet	381
Tárgymutató	449
Tartalomjegyzék	457