Építőanyagok I.

Tartalom

BEVEZETÉS 3
L ÁLTALÁNOS ANYAGISMERET 5
1. Az építőanyagok fogalma, jelentősége és fejlődése 5
1.1. Az építőanyagok- és az építőanyagipar fogalma 5
1.2. Az építőanyagok jelentősége és fejlődése 6
1.21. A régebbi korok építőanyagai és az építőanyagok származása, fő kémiai alkotói 7
1.22. Az építőanyagok mai helyzete és várható fejlődése 10
2. Az építőanyagok felosztása 17
3. Az építőanyagok általános tulajdonságai és vizsgálatuk 21
3.1. Az építőanyagok anyagszemléletének fő vonásai 21
3.2. Az általános anyagtulajdonságok és az anyagvizsgálatok csoportosítása 23
3.3. Fizikai tulajdonságok és vizsgálatuk 24
3.31. Sűrűség, tömörség, porozitás 24
3.32. Hidrotechnikai anyagtulajdonságok 27
3.33. Keménység, kopási ellenállás, hasíthatóság 31
3.34. Hőtechnikai tulajdonságok 36
3.4. Mechanikai tulajdonságok és vizsgálataik 45
3.41. Mechanikai, illetve szilárdságtani alapfogalmak 46
3.42. Mechanikai anyagmodellek. Törésképek 50
3.43. A mechanikai vizsgálatok felosztása és végrehajtásának elvei 58
3.43.1. A mechanikai anyagjellemzők csoportosítása és a mechanikai vizsgálatok felosztása 58
3.43.2. Az egyes mechanikai vizsgálatok végrehajtásának elvei és általános gyakorlati problémái 59
3.5. Anyagszerkezet (struktúra) és vizsgálatai 70
3.51. A korszerű struktúravizsgálatok előzményei, kialakulása 70
3.52. Az anyagok szerkezete 73
3.53. Az anyagszerkezet (struktúra) korszerű vizsgálatai 90
3.53.1. A mikroszkópos vizsgálat 91
3.53.2. Dilatométeres vizsgálat 92
3.53.3. Differenciális termoanalitikai és termogravimetriai (derivatográfiai) vizsgálatok 94
3.53.4. Röntgendiffrakciós vizsgálat 100
3.53.5. Elektronmikroszkópos vizsgálat 105
3.53.6. BET-fajlagos vizsgálat 106
II. AZ ANYAGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI, MŰSZEREI ÉS MÉRÉSTECHNIKÁJA 107
1. A mérés általános elvi alapjai és a mérőeszközökkel szemben támasztott igények 108
2. Az anyagjellemzők vizsgálata során mért mennyiségek 111
3. Hosszúságjellegű mennyiségek mérőeszközei és módszerei 112
3.1. Távolság (hossz) mérés 112
3.11. Mechanikus 113
3.12. Optikai 113
3.13. Mikrométer 114
3.14. Optikai mikrométerek 118
3.2. Elmozdulás, elfordulás, görbület mérés 122
3.21. Mérőórák 122
3.22. Elektromos elmozdulásmérők 123
3.3. Hosszváltozás mérés 130
4. Erő-, súly-, és nyomásmérés módszerei, műszerei 150
4.1. Nyomaték ill. súly kompenzációs mérők (mérlegek) 151
4.2. Rugalmas alakváltozáson alapuló erőmérők 151
4. 3. Anyagszerkezeti változásokat felhasználó erőmérők 157
4.4. Az erő hatására ismert felületen keletkező nyomás mérése 158
4.41. Mechanikus nyomásmérők 158
4.42. A villamos nyomásérzékelők 163
5. Hőmérséklet és hőtechnikai jellemzők mérése 163
6. Egyéb mechanikai és fizikai mennyiségek mérése 167
6.1. Időmérés 168
6.2. Rezgésmérés 168
7. Az anyagok mechanikai viselkedését vizsgáló komplex berendezések 169
7.1. Komplex mérőberendezések 170
7.2. Terhelő berendezések 174
8. Roncsolás mentes anyagvizsgálat és műszerei 177
8.1. Keménység és deformálhatóságon alapulók 177
8.2. Akusztikai jellemzők mérésén alapuló módszerek 180
8.3. Izotóptechnikai módszerek 183
III. SZERVETLEN KÖTŐANYAGOK 185
1. A kötőanyagok fogalma, osztályozása, kutatási problémái 185
1.1. A kötőanyagok fogalma 185
1.2. A szervetlen kötőanyagok osztályozása 186
1.3. Általános kutatási problémák és vizsgálati paramétereik 188
2. Levegőn szilárduló (nem hidraulikus) kötőanyagok 189
2.1. Építési mész 189
2.11. Bevezetés 189
2.12. A mészkő mint nyersanyag és építőanyag 192
2.13. A mészkövek fajtái 194
2.14. A mészkő fizikai és műszaki tulajdonságai 197
2.15. Mészkövek kémiai ellenőrzése 198
2.16. A mészkő és az égetett mész felhasználási területei 198
2.17. A mész (égetett mész) építőipari felhasználása 200
2.18. A mészkő égetésének kémiai és fizikai folyamatai. Égetőkemencék 202
2.19. Építési mészfajták (mészáruk) és tulajdonságaik 209
2.19.1. A mész tárolása és konzerválása (hidrofobizálása) 210
2.19.2. A darabos égetett mész hidratációja, ill. oltása 213
2.19.3. Építési mész. Darabos égetett mész 216
2.19.4. Mészpép, vagy oltott mész 217
2.19.5. Őrölt égetett mész 217
2.19.6. Porráoltott építési fehérmész (mészhidrát) 220
2.19.7. Karbidmész 220
2.20. A mészkötés folyamatai és hatásai 221
A mész fontosabb irodalma és szabványai 222
2.2. Az építési gipsz 223
2.21. Bevezetés. A gipsz felhasználásának története és jelentősége 223
2.22. A gipsz égetése és az égetett gipszek, illetve a gipszes kötőanyagok fajtái 225
2.23. Az építési gipsz szilárdulása 226
2.24. A szilárdulást befolyásoló tényezők, a kötésmódosító adalékok és módszerek 231
2.25. Az építési gipsz szilárdsági és alakváltozási jellemzői 234
2.26. Az építési gipsz szabvány előírásai (MSZ 57-58) 240
2.3. Magnézia 242
3. Gyengén hidraulikus kötőanyagok 244
3.1. Gyengén hidraulikus ásványi anyagok 245
3.2. Gyengén hidraulikus kötőanyagok 245
3.21. Mészpuccolán (MSZ 4716) 246
3.3. Hidraulikus cementkiegészítő anyagok. Hidraulitok 246
3.31. Kohósalakok 247
3.32. Savanyú hidraulikus cementkiegészítő anyagok (MSZ 4706-63) 248
3.33. Égetett márga hidraulikus cementkiegészítő anyag 249
Hidraulitok szabványai és irodalma 250
4. Hidraulikus kötőanyagok, vagy cementek 250
4.1. A cementek felhasználásának története és jelentősége 250
4.2. A cementek általános osztályozása 255
4.3. Az aluminátcementek 256
4.31. Tűzálló aluminátcement (tűzálló timföldcement) 259
4.32. Duzzadó aluminátcement 260
4.4. A portlandcement gyártásának fő fázisai 262
4.41. Nyersanyagtermelés 263
4.42. Nyersanyagelőkészítés 263
4.43. Klinkerégetés 264
4.44. A cementőrlés 269
4.5. A portlandcement összetétele 270
4.51. A portlandcement klinker oxidos összetétele 270
4.52. A portlandcement modulusai és ezek alapján való osztályozás 272
4.53. Klinkerásványok és szerepük 274
4.53.1. A portlandcement tényleges klinkerszerkezete 276
4.53.2. A portlandcement klinkerásványi összetételének meghatározása, illetve számítása, továbbá a cementek osztályozása a klinkerásványok alapján 277
4.54. A hazai cementek összetétele, minősége és a korszerűsítés lehetőségei 283
4.54.1. A korszerű cementek 283
4.54.2. A jelenlegi hazai cementek klinker összetétele és minőségét befolyásoló tényezők 286
4.6. A cement hidratációja, kötésének és szilárdulásának folyamata 287
4.61. A cementhidratáció fő jelenségei 288
4.62. A klinkerásványok hidratációjának jellemző jelenségei, termékei és szerepük a portlandcement hidratációs folyamatában 292
4.63. A normális hőmérsékleten szilárdult cementkő szerkezete, szilárdsága és egyéb tulajdonságai 308
4.7. A cement kötésének és szilárdulásának sebességére ható tényezők 328
4.71. A cement kötését és szilárdulását befolyásoló vegyszerek 331
4.72. A hő hatása a cement kötésére és szilárdulása 336
4.8. A cementek tulajdonságainak vizsgálatai és minősítésük 347
4.81. A cementek fizikai tulajdonságai és megállapításuk 347
4.9. A hazai portlandcement fajták 356
4. 91. Tiszta portlandcement fajtáink 356
4.92. C 500-as közepes szilárdságú portlandcementjeink 358
4.93. Heterogén portlandcementek 359
4. 94. A szokványostól eltérő különleges portlandcementek 363
4.10. Szintetikus cementek 365
4.11. A cementek szabványai és fontosabb irodalma 366
IV. Betonok 369
1. A beton fogalma, jelentősége, felosztása 369
1.1. A beton fogalma 369
1.2. A betonok felhasználásának története és jelentősége. 370
1.3. A betonok fajtái és jelölésük 372
1.31. A betonokra jellemző átlagos anyag- és szerkezeti összetétel 372
1.32. A betonok osztályozása, fajtái és jelölésük 374
a) Testsűrűség alapján 374
b) Nyomószilárdság alapján 374
c) Betonösszetétel alapján 375
d) Betonkészítési- és szilárdítási technológia alapján 375
e) Különleges betontulajdonság, illetve különleges rendeltetés alapján 375
2. A közönséges betonok (B, BS) 376
2.1. A közönséges beton általános struktúrája és jellemző tulajdonságai 377
2.2. Adalékanyagok 385
2.21. A betonadalék műszaki és gazdasági problémái hazánkban 385
2.22. Az adalékanyag adottságai, illetve előírt kőzettulajdonságai 386
2.23. A betonadalékok felosztása. A szemszerkezettel kapcsolatos fogalmak 389
2.23.1. Származás szerinti felosztás 389
2.23.2. Szemnagyság szerinti felosztás és a szemnagysággal, ill. szemszerkezettel kapcsolatos fogalmak 390
2.24. Osztályozó vizsgálatok. Szemszerkezeti görbék típusai. A szemmegoszlás minősítése. 395
2.24.1. Osztályozó vizsgálatok 395
a) Homoktartalom megállapítása 395
b) Rövidített osztályozó vizsgálat 395
c) Teljes osztályozó vizsgálat 395
2.24.2. Szemszerkezeti görbék típusai 395
2.24.3. Az adalékanyag szemmegoszlásának, ill. szemszerkezetének hatása a beton szilárdságára 396
2.24.4. A szemcsemegoszlás minősítése 401
a) A finomsági mérőszámok (modulusok) és alkalmazásuk a megoszlás minősítésére 401
b) Szemszerkezeti határgörbék a szemmegoszlás minősítésére 404
c) Ideális szemszerkezetek 404
d) Táblázat szerinti minősítések 409
2.25. Az adalékanyagok szemalakjának minősítése 411
2.26. Agyag-iszap-tartalom és az adalék szennyezői 415
2.26.1. Az agyag-, iszap- és homokliszttartalom 415
2.26.2. Az adalékanyag szennyezői 418
2.27. Az adalékanyag szemmegoszlásának javítása 419
2.27.1. Az előírt szemszerkezet előállítása több frakcióból 419
2.27.2. Az előírt szemmegoszlás előállítása a homok:kavics arány változtatásával 422
2.27.3. Az előírt szemmegoszlás előállítása az eredeti anyaghoz javító frakció
hozzáadásával 422
2.3. Keverővíz 424
2.4. Betonjavító kiegészítő anyagok 425
2.41. Kötés és szilárdulásgyorsító, ill. kötés lassító- és kötésgátló anyagok 427
2.42. Konzisztencia javító anyagok 428
2.43. Vízzárást-, ill. víztaszítást fokozó anyagok 432
2.44. Kiszáradásgátló (fedő) anyagok 433
2.5. A friss beton összetétele, tulajdonságai és minősítése 434
2.51. A friss beton konzisztenciájának vizsgálata és a bedolgozhatóság 436
2.51.1. A friss beton konzisztenciájának meghatározása és minősítése 436
2.51.2. A betonkeverék stabilitása, a friss beton vízfeladása, bedolgozási tényezője és levegőtartalma 440
2. 52. A keverési arány meghatározása és a beton-összetétel ellenőrzése 446
2.52.1. A keverési arány meghatározása 446
'2:52.2. A betonösszetétel ellenőrzése 448
2.6. A megszilárdult beton tulajdonságai és minősítésük 449
2.61. A fizikai tulajdonságok és minősítésük 449
2.62. A megszilárdult beton szilárdsági és alakváltozási tulajdonságai, valamint ezek vizsgálatai 451
2.62.1. A megszilárdult beton szilárdságának vizsgálatai és minősítésük 451
a) Nyomószilárdság 451
b) Húzószilárdság 454
c) Nyírószilárdság, csavarószilárdság, felületi kötés (tapadószilárdság) 456
d) A beton tartós szilárdsága és fáradása 457
e) A betonszilárdság egyenletessége és a hatásfeszültségek 457
2.62.2. A beton alakváltozási jellemzői 460
a) A hőmérséklet okozta alakváltozás 460
b) A beton zsugorodása, ill. duzzadása 460
c) A beton alakváltozási jellemzője rövid ideig ható terhelés esetén 460
d) Tartós terhelés hatása a beton alakváltozási jellemzőire. A beton lassú alakváltozása 466
2.7. A beton tulajdonságaira ható tényezők 472
2.71. A cementmennyiség és cementminőség hatásai 472
2.72. A vízadagolás és a betonkonzisztencia hatásai 479
2.73. Az adalékanyag hatásai 482
2.74. A beton kora 486
2.75. A betonszilárdítás módjának, ill. a környezeti hőmérsékletnek a hatásai 486
a) Hideg szilárdítások 488
b) Hőszilárdítások 490
c) Az alacsony környezeti hőmérséklet és a fagy hatása 498
2.76. Plasztifikátorok, légpórusképzőkés fedőanyagok hatásai 500
2.8. A betontervezés 500
2.81. Betontervezés egyenletekkel 501
2.82. A betontervezés grafikonos és táblázatos módszerei 506
2.9. A beton stabilitása és a betonkorrózió 506
2.91. Agresszív hatások a betonra. Beton-korrózió 507
2.92. Korrózióvédelem 509
3. Könnyűbetonok 510
3.1. Porózus adalékú könnyűbetonok 511
3.11. Porózus adalékanyagok 511
3.12. Porózus adalékanyagok tulajdonságainak vizsgálata 514
3.13. Porózus könnyűbetonok tervezése, készítése és tulajdonságai 517
3.2. Sejtbetonok, mikroporitok 521
4. Különleges betonok és betontechnológiák 525
4.01. Vízzáró beton 526
4.02. Kopásálló beton 527
4.03. Hő- és tűzálló beton 528
4.04. Sugárvédő beton 528
4.05. Látszó beton 529
4.06. Lövelt (torkrét) beton 529
4.07. Pörgetett beton 530
4.08. Vákuum beton 530
4.09. Úsztatott beton 531
4.10. Injektált beton 531
4.11. Vízalatti beton (vízalatti betonozás) 531
4.12. Kolkrét és prepakt eljárás 532
5. Betonáruk, betonelemek 533
5.1. Transzportbeton 533
5.2. Könnyűbeton elemek 535
5.21. Sejtbeton elemek 535
5.22. Porózus adalékú könnyűbeton elemek 536
5.3. Betonelemek 536
V. AZBESZTCEMENTEK 539
1. Azbesztcement tetőfedő lemez 540
2. Azbesztcement burkolólemez 540
3. Azbesztcement hullámlemez 541
4. Azbesztcement csövek 541
5. Kötőidomok, kémények, tartályok, parkberendezési tárgyak 541
6. Azbesztcement gyártmányok szilárdítása 542
7. Azbesztcement termékek kezelése, felhasználása 542
VI. HABARCSOK 543
1. A habarcsok osztályozása 543
2. A habarcsok anyagai 544
2.1. Kötőanyagok 544
2.2. Adalékanyagok 544
2.3. Habarcsjavító adalékok 546
3. A habarcsok tulajdonságai és vizsgálatuk 546
3.1. A friss habarcsok tulajdonságainak vizsgálata és minősítése 547
3.11. Konzisztencia vizsgálata 547
3.12. A vízmegtartó képesség vizsgálata 547
3.13. A testsűrűség meghatározása 548
3.14. A tapadóképesség vizsgálata 548
3.2. A megszilárdult habarcsok tulajdonságainak vizsgálata és minősítése 548
3.21. A megszilárdult habarcsok vizsgálata laboratóriumi testeken 548
3.22. A beépített habarcs vizsgálata 549
4. A habarcsfajták jelölése és tájékoztató összetétele 550
4.1. Falazóhabarcs 550
4.2. Vakolóhabarcs 552
4.3. Ágyazó és burkolóhabarcs 553
4.4. Felületképző habarcs 555
4.5. Vízzáró habarcs 556
4.6. Injektáló habarcs 557
4.7. Hőszigetelő perlithabarcs 558
4.8. Sugárgátló barit habarcs 559
4.9. Gipsz-és gipszes habarcs 560
5. Habarcsok hibái 560-572

Témakörök