Egészségmegőrzés/Prevenció/Terhelésélettani alapismeretek

Tartalom

I. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS 11
DEMOGRÁFIA 13
1. A demográfiai változások tehetetlensége 13
1.1. A kiemelt megállapítások előtt néhány gondolat [1] 14
1.2. Általános bevezető 16
2. A demográfia értelmezése, definíciói 17
2.1. A demográfia fejlődésének rövid nemzetközi és hazai történeti áttekintése 18
2.2. A demográfiai átmenet elmélete 19
2.3. A demográfiai átmenet szakaszai 19
2.4. A földrészek népességének megoszlása 21
3. A föld népességével kapcsolatos jellemzők 22
3.1. Öregedő földrészek jelenlegi és becsült adatai 2000-2050 23
3.2. A 60 évnél idősebb populáció változása 1950-2050 között a világ fejlett és fejletlen területein 24
3.3. A demográfiai függőségi ráta változása 1950-2050 között 25
4. Népmozgalmi folyamatok 26
4.1. A népesedési folyamatok fontosabb jellemzői 27
4.2. Termékenységi trendek Európa országaiban 29
4.3. A születések száma és a termékenység 31
4.4. Nyers halálozási arányszám alakulása 1970 - 2009 között 32
4.5. Nyers élveszületési jellemzők Magyarország és az Eurózona-16 országai között 33
4.6. Természetes fogyás 33
4.7. Nyers halálozás Magyarország és az Eurózona-16 országai között 34
4.8. A népesség tényleges változása 35
4.9. A teljes termékenységi arányszám (TTA) alakulása 1970-2009 között 36
4.10. A nők átlagos életkora Magyarországon, gyermekük születésekor 38
4.11. Átlagos életkor az első házasságkötéskor 39
4.12. A népesség megoszlása háztartástípusok szerint 40
4.13. Az élettársi kapcsolatban élők aránya férfiak és nők körében 41
4.14. Teljes válási arányszám 42
4.15. Eltartottsági ráta 43
4.16. Vándorlások 44
5. Népesedés és egészség 46
6. A fejezetben használt legfontosabb kifejezések és definíciók magyarázata 48
7. Irodalomjegyzék 50
8. A fejezet feldolgozásához felhasznált alapirodalmak 51
AZ EGÉSZSÉG FOGALMA, AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK.
A HOLISZTIKUS EGÉSZSÉGSZEMLÉLET DIMENZIÓI ÉS EZEK JELLEMZŐI 52
1. Társadalmi egyenlőtlenségek és ezek közvetett és közvetlen hatásai az egészségtudatra 52
1.1. Egészségszemléletek 53
2. Az egészség definíciói 54
2.1. Társadalmi egyenlőtlenségek 55
2.2. Az egyén felelőssége saját egészségével szemben 55
2.3. Az egészség és a betegség közötti „láthatatlan" átmenet sajátosságai 56
2.4. Az egyéni döntés szabadsága 57
2.5. Önsorsrontó magatartásformák újratermelődése 57
3. A család, mint az egészséges személyiségfejlődés egyik fontos színtere 58
3.1. A szereptanulás egyik legfontosabb színtere a család 58
3.2. Családi szocializáció és nevelés azonosságai és különbségei 59
3.3. A szülő és a gyermek közötti kapcsolat minden későbbi emberi kapcsolat alapmintája 59
3.4. Egyéb szocializációs színterek 60
3.5. Konfliktus-megoldási módok 61
3.6. A családi életciklus modell 61
3.7. Családi társas támogatás és egészség 62
4. Az egészséget meghatározó szűkebb tényezők, azok kölcsönhatásai 62
4.1. Az egészséget meghatározó tényezők tágabb értelmezése. (EUGLOREH 2007) 64
4.2. Genetika tényezők (EUGLOREH 2007) 64
4.3. A hatások sokszínűsége, azok hatásmechanizmusai 65
4.4. Az egészségdeterminánsok dinamikája, hatásainak súlypontváltozásai
(EUGLOREH 2007) 66
4.5. A korai felismerés jelentősége (EUGLOREH 2007) 67
4.6. Fejlődés és életkor (EUGLOREH 2007) 67
4.7. Életmód (EUGLOREH 2007) 68
4.8. Az egészségfejlesztési projektmenedzsment során figyelembe vehető megközelítési módok 69
5. Az egészségi állapot szubjektív értékelése 69
6. A születéskor várható élettartam, valamint az egy főre jutó GDP és egészségügyi kiadás az OECD országaiban, 2003 72
7. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 73
8. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az
EU 15 országában és a Visegrádi tömörülés országaiban 75
9. Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon, az EU 27 tagállamaiban, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban 76
10. Okspecifikus halandóság bemutatása 77
10.1. A keringési rendszer betegségeinek legfontosabb jellemzői Magyarországon 79
10.2. Ischaemiás szívbetegség 80
10.3. Akut myocardiális infraktus (AMI) halálozása 81
10.4. Rosszindulatú daganatok 82
10.5. Légcső-, hörgő- és tüdőrák 83
10.6. Emésztőrendszer betegségei 84
10.7. Külső okok 85
10.8. Öngyilkosság 86
10.9. Az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás 87
10.10. A dohányzáshoz köthető halálozás 88
11. Egészségben eltöltött élettartam nemzetközi összehasonlításban 90
12. Halálokonkénti halálozás Magyarországon 91
13. Az életmódot közvetett és közvetlen módon befolyásoló tényezők kapcsolatainak elemzése 92
14. A dohányzás gyakorisága az EU -ban 94
14.1. Dohányzás 96
14.2. A dohányzók kor szerinti megoszlása a két nem tekintetében 97
15. Az alkohol és az alkoholfogyasztás néhány jellemzője 98
15.1. Alkohol és öngyilkosság 100
15.2. Az alkoholizmus pszichológiai és szociális vetülete 101
15.3. Az alkohol és az egészség kapcsolata 101
15.4. Az alkoholizmus a család betegsége 102
16. A fizikai aktivitás hiánya és az elhízás, mint az egészséget veszélyeztető tényezők 103
17. Egészség és kultúra. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése.
Az egészségi állapothoz való viszony változásai 104
18. Javaslat az egészségfejlesztésben leggyakrabban használt szavak
fordítására és értelmezésére 107
19. Felhasznált irodalom 113
19.1. A fejezet feldolgozásához használt egyéb irodalmak 117
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SERDÜLŐ- ÉS IFJÚKORBAN:
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS, ÉLETMÓD ÉS A TÁRSAS HATÁSOK JELENTŐSÉGE 119
1. A serdülőkor pszichoszociális sajátosságai 119
1.1. A serdülőkor biopszichoszociális modellje 120
1.2. Serdülőkori problémaviselkedés szindróma 121
1.3. Ifjúsági moratórium 122
2. Életmód és szabadidő serdülőkorban 123
3. A magyar fiatalok egészségmagatartása és pszichikai egészsége 128
4. Étkezési szokások, táplálkozáskontroll serdülőkorban 131
5. Sport, fizikai aktivitás serdülőkorban 136
6. Felhasznált irodalom 138
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE LAKOSSÁGÁNAK, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, 1996-2010 141
1. Adat és módszer 141
2. Eredmények 143
2.1. Összhalálozás 144
2.2. Haláloki struktúra 146
2.3. Csecsemőhalandóság 147
2.4. Keringési rendszer betegségei miatti halálozás 148
2.5. Rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás 151
2.6. Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás 155
2.7. Külső okok miatti halálozás 157
2.8. Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás 159
3. Összegzés, teendők 161
4. Javaslatok a rosszindulatú daganatos halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára: 161
5. Javaslatok a keringésszervi megbetegedés miatti halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára: 162
6. Javaslatok az alkoholos májbetegségek és a befejezett öngyilkosságok miatti
halálozás csökkentése érdekében, elsősorban prevenciós szakemberek számára: 162
7. Fogalomtár 163
8. Felhasznált Irodalom 165
A KOMPLEMENTER MEDICINA SZEREPE AZ EGÉSZSÉG MEGTARTÁSÁBAN EGÉSZSÉGSZEMLÉLETEK, AZOK KÖZVETETT HATÁSA A KIEGÉSZÍTŐ
GYÓGYÍTÁS KIALAKULÁSÁRA 166
1. A természetes gyógymódok, mint a prevenció eszközei, a „komplementer" tartalmi jelentése 167
2. A hagyományos és a komplementer medicinák összehasonlítása
néhány velük kapcsolatban általánosan használt sztereotípia alapján 168
3. Klasszikus természetgyógyászati módszerek, azok követelményrendszere 169
4. Az elmúlt években elvégzett klinikai kutatások eredményeinek összefoglalása 170
5. Az „Impulser" hullámformával végzett klinikai kutatások eredményei: 171
6. Felhasznált irodalom 180
A GYÓGYNÖVÉNYEK HELYE A KOMPLEMENTER MEDICINÁBAN 182
1. A fitoterápia története és jelentősége 182
2. A konvencionális és komplementer fitoterápia viszonya 183
3. A fitoterápia sajátosságai és jelentősége a népegészségügyben 185
4. A fitoterápia alkalmazása 189
5. Néhány, a házipatikában ill. egészség-megelőzésben használható, biztonságos gyógynövény 191
6. Felhasznált irodalom 195
II. PREVENCIÓ 197
PREVENCIÓ 199
1. A fenntartható egészség 199
1.1. Az életminőség és a társadalmi mozgások kapcsolata, azok kölcsönhatásai 199
1.2. Kockázati tényezők hatása, azok kezelése, adekvát megoldási minták
felkutatása 200
1.3. A prevenció szintjeinek szűkebb értelmezése 200
1.4. A Kelet-Európai országok egészségügyi ellátó rendszerének sajátosságai
(felelősség a saját egészség megóvásáért) 201
2. A prevenció fogalma, fajtái, színterei, tágabb értelmezése 202
2.1. Primordiális megelőzés 203
2.2. Az elsődleges megelőzés 204
2.3. A másodlagos megelőzés 204
2.4. A harmadlagos megelőzés 204
2.5. Megelőzés és egészségfejlesztésben használt megoldási minták 205
2.6. Többszörös hozzárendelés lehetősége 205
2.7. A gyógyítással való összefüggés 206
2.8. Kockázati tényező vagy betegség? 206
2.9. A pontos határok hiánya 206
2.9. Következtetések 207
3. Humánbiológiai összetevők és együttes hatásuk az egészségtudat alakításában 208
3.1 A növekedés, fejlődés, érés és a szekuláris trend 208
3.2 A testmagasság és a testtömeg allometriákus változása korcsoportonként és nemenként 209
3.3 A testösszetétel (zsír és az izom aránya) változásai, a naptári és a
biológiai életkor néhány érdekessége 211
3.4. Az alkat meghatározásának jelentősége 213
4. A zsírokról általában 214
4.1. A zsírok biokémiai összetétele 215
4.2. Telített zsírsavak 216
4.3. Telítetlen zsírsavak 216
4.4. A koleszterin, a trigliceridek és foszfolipidek három formátumában keringenek a vérben 217
4.5. Zsírok szerepe, funkciói a szervezetben 217
5. Különböző testösszetétel modellek 218
6. Az emberi test teljes zsírmennyisége elhelyezkedése és funkciója szerint 219
6.1. A zsírmentes tömeg 219
7. Mi az a testvíz? 222
7.1. A testvíz funkciói 223
8. A testösszetétel és becslése 224
8.1. A test zsírtartalmának becslése antropometriai jellegekből 225
8.2. Néhány kitüntetett testpont a bőrredő mérésére 226
8.3. Bőrredő mérésének néhány kitüntetett helye a test felszínén 226
8.4. A Bioelektromos Impedancia Analízis (BIA) a testösszetétel
meghatározásának módszere 228
8.5. Hogyan lehetséges a test zsírtartalmának mérése? 229
8.6. Mit jelent a szegmentált mérés? 230
8.7. Az empirikus korrekció 230
8.7. A vizsgálat menetének bemutatása 232
9. A testalkotók becslésének kapcsolata a hagyományos antropometriai
„Parizkova" módszer és a bio-impedancia elvén működő zsigeri zsír módszerek alapján 234
9.1. A két módszerrel becsült relatív testzsírtartalom átlagai és szórásai 235
9.2. További módszerek a testösszetétel meghatározására 238
10. A testtömeg index (BMI), mint elterjedt tápláltsági mutató 240
10.1. A testtömeg index (BMI) és a relatív zsír (F%) átlagainak változásai korcsoportonként és nemenként 241
11. A testalkat és a testösszetétel kapcsolata 242
11.1. A „Conrad módszer" alapján meghatározott metrikus (MIX) és a
plasztikus index (PLX), illetve Parizkova módszerével becsült zsír kapcsolata 243
12. Táplálkozás és növekedés 245
12.1. A testösszetétel változása a növekedés időszakában 246
13. Az elhízás 249
13.1. A testfelszín (BSA) változásai életkor és a nemek alapján 252
13.2. A relatív zsírtömeg (F%) életkortól függő változása 253
13.3. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) különbségei (10-95+) éves
férfiak és nők körében 254
13.4. A hasüregi zsír (VFA) életkori és nemi különbségei 257
13.5. A relatív zsír (F%) és a hasüregi zsír (VFA) életkori változása
(7-12 éves) gyermekek körében 259
14. Az elhízást befolyásoló hatások 263
14.1. A zsírnövekedés patológiás jellemzői 265
14.2. Relatív testzsírtartalom és az élettani teljesítmények gyermek-és felnőttkorban 265
15. Az elhízás kezelésének általános elve 269
15.1. Első fázis 270
15.2. Második fázis 270
15.3. Harmadik fázis 271
15.4. Negyedik fázis 271
16. Az aerob és az anaerob teljesítmény mérésének (becslésének) módszerei 272
16.1. A legtöbbet használt pályatesztek bemutatása 272
17. A szív-keringés rendszer fejlesztése a terhelés intenzitásának optimalizálásával 274
17.1. Terheléses szívfrekvencia diagram eredményeinek elemzése és értékelése 279
17.2. Alapelvek a keringési rendszerfejlesztéséhez a rekreációban 281
18. Egy munkahelyi rekreációs keringési rendszert fejlesztő program bemutatása 287
Az egyéni elbeszélgetés tartalma, az egyéni edzés alapelvei 288
A célpulzus kiszámítása lépésről - lépésre 289
Az edzések értékelése 293
Az edzések végrehajtásának értékelése 294
19. A keringési rendszer rekreációs edzésének módszertana 298
Feladatok lépésről, lépésre 300
A módszerek kiválasztásának szempontjai 301
A fejezetben használt definíciók és kifejezések magyarázata 302
Felhasznált irodalom 305
Egyéb felhasznált irodalom 309
III. TERHELÉSÉLETTANI ALAPISMERETEK 311
Terhelésélettani alapismeretek 313
1. A szervezet élettani válaszai akut és krónikus fizikai aktivitásra 313
1.1. A rendszeres fizikai aktivitás hosszú távú hatásai a kardiovaszkuláris
rendszerre 315
1.2. A légzőrendszer fizikai aktivitás hatására bekövetkező adaptációs jelenségei 315
1.3. A kardiovaszkuláris betegségek kezelése szempontjából fontos kórképek kialakulásának megelőzése, fizikai aktivitással 316
2. Magas vérnyomás 317
3. Cukorbetegek (diabetes mellitus) 321
4. A zsíranyagcsere 321
5. Elhízás (a téma részletes feldolgozása a „prevenció" című fejezetben olvasható) 322
6. Koszorúér-betegségek 322
7. A szív és a vérkeringési rendszer élettana 323
7.1 A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere 325
7.2. Intracardiális szabályozás 327
7.3. Extracardiális szabályozás 327
7.4. A szívciklus 327
7.5. Szívhangok
8. Szívvizsgáló eljárások 328
9. Vér
9.1. Vérlemezkék 332
10. A vérkeringés élettana 333
10.1. A vérkeringési rendszer működésének alapelvei 333
10.2. A vérkeringési rendszer párhuzamos szerveződése 334
10.3. A vérkeringési rendszer biomechanikai jellegzetességei 334
10.4. Az erek élettani szerepe a szervezet működésében 334
10.5. Artériák 335
10.6. Kapillárisok 335
10.7. Vénák 336
10.8. Idegi szabályozás 336
11. Vérnyomás és véráramlás, az erek áramlási rezisztenciája 338
11.1. Az artériás pulzus vizsgálatának jelentősége 339
12. Légzés élettana (külső és belső légzés helyszínei), jellemzői nyugalomban 341
12.1. Külső légzés 342
12.2. Belső légzés 343
12.3. Az oxigénszállítás mechanizmusa 344
12.4. A szén-dioxid szállítás mechanizmusa 345
12.5. Az anaerob küszöb fogalma 346
12.6. Tejsavküszöb 346
12.7. Spiroergometriával vizsgálható küszöbök 348
12.8. A pulzus-töréspont, mint küszöb 349
13. Terhelés-élettani vizsgálatok leírása, kardiovaszkuláris jellemzők bemutatása,
ezek értelmezése, alkalmazásuk a fizikai aktivitási programok tervezése során 350
13.1. A laboratóriumi terheléses vizsgálatok 351
13.2. Kardio-vaszkuláris jellemzők bemutatása a terhelés különböző szakaszaiban 352
13.3. Pulzus (ütés x min1) 352
13.4. Életkorfüggő változások hatása a maximális pulzusra, edzetlen, (10-61 éves) férfiakban 354
13.5. Oxigénpulzus (mlxütés1) 355
13. 6. Kardiovaszkuláris jellemzők 356
(szív frekvencia -és volumenválaszainak) egyéni megjelenése sportolók körében 356
13.7. Perctérfogat (lx min-1) Q=(HRxSV) 358
13.8. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel
(RVO2 max) (ml x kg x min-1) 359
13.9. Relatív (testtömegre vonatkoztatott) maximális oxigénfelvétel
(RVO2max) (ml x kg-1 x min -1) átlagainak változása gyermekkortól áthajló korig 360
13.10. A terhelés csúcsán mért ventilációs válaszok: ventiláció (VE),
légzési térfogat (VT), és a (BF) légzési frekvencia 361
13.11. A RER (respiratory exchange ratio) 363
13.12. A ventiláció (VE) és a széndioxid végkilégzési nyomása (PetCo2)
a terhelés különböző szakaszaiban 365
13.13.Ventilációs küszöb becslése az oxigén (VE/V02) és a széndioxid
(VE/VC02) kihasználás arányában a terhelés (MET-s) különböző szakaszaiban 366
14.1. Szisztolés vérnyomás változásai a terhelés különböző szakaszaiban 367
14.2. Diasztolés vérnyomás változása a terhelés különböző szakaszaiban 367
15. A vérkeringést befolyásoló, illetve hatékonyabbá tevő adaptációs folyamatok 368
16. A mozgatórendszer alkalmazkodása a rendszeres fizikai aktivitáshoz 369
17. Folyadék- és elektrolit háztartás 372
18. A neuroendokrin rendszer adaptációja terheléshez 373
19. Az energiaszolgáltató rendszerek jellemzőinek leírása, az energianyerés fajtái 375
20. A fizikai aktivitás erőteljességi övezetei 380
21. A fejezetben használt idegen kifejezések, fogalmak magyarázata 381
Felhasznált Irodalom 385

Témakörök