Építészeti fotogrammetria (dedikált példány)

Szerző

Dr. Kis Papp László

Szerkesztő

Pamer Nóra

Lektor

Dr. Zádor Mihály

'Dr. Kis Papp László: Építészeti fotogrammetria (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	172 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-10-3756-8
Megjegyzés:	Dr. Kis Papp László szerző által dedikált példány. Fekete-fehér, színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 31505.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A fotogrammetria a képi információ szerzésének új módszere és feldolgozása további információk közlésére.
Dr. Kis Papp László könyve a tárgykör egyik alkalmazási területével, az építészeti fotogrammetriával, azaz az épületek és tartozékainak (szobrászati díszek, tagozatok stb.) precízebb felmérési lehetőségeivel foglalkozik. A fotográfia - az emberi szemhez hasonlóan - a tárgyról a centrális perspektívának megfelelő képi ábrázolást nyújt. Az optikai leképezés, ill. fényképezés matematikailag meghatározható relációkat teremt a fénykép és a lefényképezett tárgy között, s ezeket a geometriai törvényeken alapuló információkat használja fel módszerében a fotogrammetria. Egyszerűbben fogalmazva az eljárás lényege: speciális fényképek centrális perspektívájának, ill. torzulásának visszafordítása létpékhelyes, mérhető vonalakra. Ennek megfelelően az eljárás két részből áll.
Egyrészt e célra alkalmas felvevőkamarákkal a fényképfelvételek, az ún. mérőképek elkészítése; másrészt ezek méréstechnikai kiértékelése vonalas rajzokban.
Ez az épületfelmérés és ábrázolás legpontosabb módszere. A precíz ábrázoláson kívül gyakorlati előnye, hogy az épület felméréséhez szükséges állványozás feleslegessé válik, mert a felvétel az utca szintjéről készíthető. Mivel fotogrammetriával hazánkban csak néhány intézmény foglalkozik, e könyv elsősorban az építészt kívánja tájékoztatni, mert gyakran tapasztalható, hogy a megrendelő építész és a kivitelező fotogramméter nem értik meg egymást, mert nem ismerik eléggé egymás munkáit, kívánalmait. Ezért a szerző részletesen foglalkozik a fotogrammetria megértéséhez szükséges legfontosabb geometriai, optikai és fényképészeti alapfogalmakkal, valamint a sztereoszkopikus látás és mérés alapelemeivel. Ezenkívül tájékoztat az alkalmazott műszerekről és behatóan ismerteti a felmérés különböző módszereit.
Az aránylag drága felvevőkamarák és kiértékelő műszerek miatt kicsi annak a valószínűsége, hogy fotogrammetriai felmérést az építész maga végezhessen, mégis ismernie kell módszereit, hogy feladatainak végzésekor (városrekonstrukció, bontás, az épület torzulása műszaki hibák miatt, utcaképfelmérés, műemléki archiválás stb.) tisztában legyen azzal, mikor milyen felmérési módszer alkalmazása a legcélszerűbb. Vissza

Tartalom

Bevezetés	9
Az épületábrázolás történeti áttekintése	11
A fényképezés feltalálása előtti időszak kísérletei	11
A fényképezés feltalálása, Laussedat munkássága (1839-1858)	12
Meydenbauer munkássága, a fotogrammetriai archívum létrehozása (1858-1900)	14
A sztereofotogrammetria kialakulása	16
Az építészeti fotogrammetria fejlődése a párizsi (1934) kongresszusig	18
Az építészeti fotogrammetria fejlődése napjainkig	19
Az építészeti fotogrammetria helyzete Magyarországon	34
A fotogrammetria alapfogalmai	38
A fotogrammetria geometriai alapfogalmai	39
A fotogrammetria optikai alapfogalmai	40
A fotogrammetria fényképészeti alapfogalmai	42
A sztereoszkopikus látás és mérés	45
A sztereoszkopikus látás létrejöttének feltétele	46
A sztereoszkopikus látás fokozásának eszközei	48
A mesterséges sztereoszkopikus látás	49
A sztereoszkopikus mérés alapjai	52
A földi fotogrammetria felvevőkészülékei és a felvételkészítés módszerei	54
A földi fotogrammetria felvevőkészülékei	54
Az építészeti fotogrammetriai gyakorlatban használatos felvevőkamarák	56
Fototeodolit 1318/19	56
UMK 1318/10 univerzális mérőkamara	57
P 30, 31, 32 típusú felvevőkamarák	59
AMK 7/1824 építészeti felvevőkamara	59
TMK típusú felvevőkamarák	60
Fényképezőgépek alkalmazása	60
A felvevőkamarák összehasonlítása	61
Az építészeti gyakorlatban használatos sztereokamarák	63
UMK 10/1318 típusú, univerzális mérőkamarák speciális felfüggesztéssel	63
UMK 10/1318 tíypusú, univerzális mérőkamarák fémbázison	65
SMK 5,5/0808 típusú sztereokamara	66
Wild C 40 és C 120 típusú sztereokamarák	69
SMK 40 és SMK 120 típusú sztereokamarák	70
Veroplast sztereokamara	71
A sztereokamarák összehasonlítása	72
A felvevőkamarák vizsgálata és igazítása	72
A földi fotogrammetria felvételi módszerei	74
Egyképes földi fotogrammetria	74
A földi sztereofotogrammetria	76
A földi sztereofotogrammetria terepmunkái	79
A felvételi álláspontok és az ellenőrző pontok meghatározása	82
A földi fotogrammetriai felvételek elkészítése	83
A földi fotogrammetriai felvételek feldolgozása	84
A képtartalom kiértékelése pontonként	84
Egyképes komparátorok	84
Sztereokomparátorok	86
Szabatos sztereokomparátorok	87
A pontonkénti kiértékelés eredményeinek feldolgozása	90
A képtartalom vonalas kiértékelése	91
Sztereoautográf	91
Terragráf	95
Autográf	96
Technokart	99
A földi felvételek feldolgozásának általános szabályai	100
A légi fotogrammetria műszerei és módszerei	102
A légi fotogrammetria felvevőkészülékei és a felvételkészítés módszerei	104
A légi felvételek feldolgozása	111
A képtartalom kiértékelése pontonként	111
A képtartalom vonalas kiértékelése	111
Fotogrammetriai felvételi eljárások az építménymérésekben	117
Egyképes fotogrammetriai eljárások az építménymérésekben	119
Az egyképes fotogrammetria termékei (A képtartalom kiértékelése egyszerű szerkesztéssel és hálózatszerkesztéssel)	119
A fényképek optikai átalakítása	123
Az optikai képátalakítás elve	123
A képátalakítók felépítése	123
Képátalakító készülékek (transzformációk)	126
Képzetes vetítésű képátalakítók	126
Valós vetítésű képátalakítók	129
A képátalakítás végrehajtása	136
A fototérkép pontossága	136
Kétképes fotogrammetriai eljárások az építménymérésekben	138
A mérőasztal-fotogrammetria	138
A képpárok pontonkénti kiértékelése	139
A pontonkénti kiértékelés eredményeinek feldolgozása számítógépen	141
A képpárok vonalas kiértékelése	142
A kétképes kiértékelés pontossága, gazdaságossága	152
Az ortoszkópia alkalmazása az építménymérésekben	153
Az ortofoto eljárás célja, kialakulása	153
Az ortoprojektorok működésének elve	153
Építészeti feladatok megoldása ortofoto eljárással	156
Az ortoszkópia pontossága, gazdaságossága	157
A földi és a légi felvételek felhasználása műemléki együttesek nézetrajzának elkészítésére, valamint a tervezett létesítmények fényképi szerkesztésére	159
Szerkesztés a képbe	159
Nézetrajzok szerkesztése	161
A termovízió alkalmazása a műemlék építmények feltárásánal	164
Az infrasugárzás terjedése és észlelése	164
Az infravörös sugárzás észlelése AGA Thermovision kamarával	165
Műemlék épületek vizsgálata termovízióval	166
A műemlékek és művészeti értékek nyilvántartása	168
A műemlékek és művészeti értékek nyilvántartása	168
Irodalom	171