1.031.326

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szerkezeti anyagok technológiája II.

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 323 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv 585 példányban jelent meg. 209 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J7-924. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
A ma használatos meghatározás szerint minden 0...2% széntartalmú vasötvözetet acélnak nevezünk. Az acélt mint ismeretes nyersvasból, ócskavasból Besszmer, Thomas, Siemens... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
A ma használatos meghatározás szerint minden 0...2% széntartalmú vasötvözetet acélnak nevezünk. Az acélt mint ismeretes nyersvasból, ócskavasból Besszmer, Thomas, Siemens Martin eljárással vagy újabban az oxigénes szélfrissítéssel állítják elő. A tiszta vagy erősen ötvözött acélokat villamos ívfénykemencékben, indukciós kemencékben gyártják. Az egészen tiszta, különleges acélokat vákuum kemencékben olvasztják át.
Az acélgyártás technológiája röviden a következő: a kemencébe beadagolt folyékony (nyersvas) vagy szilárd betétét megolvasztják. Az ún. frissítési periódusban kiégetik, vagy a salakba viszik a betétben levő felesleges szént, szennyezőket, ként, foszfort és ötvözőket (Si, Mn, Cr, Ti... stb.). Ezt követően a kikészítési periódusban desoxidálják, kéntelenítik és foszfortalanítják az acélfürdőt. A desoxidálás célja az acélban visszamaradt oxigén tartalom, vas oxid tartalom csökkentése. Vissza

Tartalom

1. ACÉLOK ÉS VASÖTVÖZETEK 3
1.1. Az acélok osztályozása 3
1.2. Ötvözők, szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira 6
1.2.1. A karbon hatása az acélok tulajdonságaira 6
1.2.2. Az ötvözők hatása az acélok tulajdonságaira 7
1.2.2.1. Az ötvözőelemek hatása a ferrit mechanikai tulajdonságaira 8
1.2.2.2. Az ötvözők hatása az acél hőkezelésére 9
1.2.2.3. Az ötvözők hatása a nemesített acélok tulajdonságaira 12
1.2.2.4. A fontosabb ötvözők hatása 14
1.2.3. A szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira 16
1.2. Szerkezeti acélok 18
1.2.1. Az ötvözetlen és az ötvözött szerkezeti acélok általános tulajdonságai 18
1.2.2. Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acélok 19
1.2.3. Betétben edzhető acélok 20
1.2.4. Nemesíthető acélok 27
1.2.5. Megszabott rendeltetésű szerkezeti acélok 28
1.3. Szerszámacélok 32
1.3.1. Ötvözetlen szerszámacélok 32
1.3.2. Hidegmegmunkáló szerszámacélok 33
1.3.3. Melegmegmunkáló szerszámacélok 34
1.3.4. Gyorsacélok 35
1.4. Korrózió és hőálló acélok, szelepacélok 37
1.4.1. Korrózióálló acélok (MSz 4360) 37
1.4.2. Hőállóacélok 38
1.4.3. Szelepacélok, szelepülésacélok 39
1.4.4. Nagy melegszilárdságú acélok 39
1.5. Mágneses acélok, mágneses ötvözetek 41
1.4.5. Mágneses ötvözetek 41
2. SZÍNESFÉMEK ÉS ÖTVÖZETEIK 43
2.1. Alumínium és ötvözetei 43
2.1.1. Alumínium előállítása és tulajdonságai 43
2.1.2. Az ötvözők hatása az alumínium tulajdonságaira, alumínium ötvözetek hőkezelése 44
2.1.3. Öntészeti alumínium ötvözetek 48
2.1.4. Alakítható alumíniumötvözetek 51
2.2. Magnézium és ötvözetei 53
2.3. Titán és ötvözetei 54
2.4. Réz és ötvözetei 56
2.5. Egyéb színesfémek 60
2.6. Csapágyfémek 62
3. ÖNTVÉNYEK GYÁRTÁSA ÉS TULAJDONSÁGAI 68
3.1. Öntvények gyártása homokformában 69
3.1.1. Minta 69
3.1.2. Formahomokok, formázó anyagok 70
3.1.3. Kéziformázás 72
3.1.4. Gépi formázás 75
3.1.5. Különleges formázó eljárások 78
3.2. Öntvények gyártása kokillában 80
3.3. Vasöntvények 84
3.3.1. Szürkeöntvény 86
3.3.2. Kéregöntvények 91
3.3.3. Temperöntvények 91
3.3.4. Az öntöttvas elolvasztása 94
3.4. Acélöntvények 95
4. PORKOHÁSZATI ÉS PORKOHÁSZATI GYÁRTMÁNYOK 98
4.1. Fémporok előállítása 99
4.2. Porok sajtolása 100
4.3. Zsugorítás 101
4.4. Porkohászati gyártmányok 101
5. FÉMEK KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSA 106
5.1. Fémek képlékeny alakításának alapjai 106
5.1.1. Az alakváltozás jellege 106
5.1.2. A képlékeny alakváltozás anyagszerkezettani kérdései 107
5.1.3. A képlékeny alakváltozás megindulásának feltétele 109
5.1.4. A képlékeny alakítás hatása a fémek tulajdonságaira 113
5.2. A hengerlés 114
5.3. Kovácsolás és sajtolás 117
5.3.1. Kovácsdarabok hevítése és hűtése 117
5.3.2. Szabadonalakító kovácsolás 122
5.3.3. Süllyesztékes kovácsolás 133
5.3.4. Kovácsolt darabok vizsgálata és hibái 136
5.3.5. Tömegcikkek gyártása kovácsolással, sajtolása, hengerléssel 138
5.4. Csőgyártás 143
5.4.1. Csőhengerlés 143
5.4.2. Csősajtolás 146
5.4.3. Hegesztett csövek gyártása 146
5.5. Huzal-, rúd- és csőhúzás 147
5.5.1. Huzal-, rad- és csőhúzógépek 148
5.5.2. Húzószerszámok 151
5.5.3. A húzás technológiája 151
5.6. Rugók gyártása 153
5.6.1. Csavarrugók gyártása 153
5.6.2. Lemezes rugók gyártása 155
5.7. Lemezek hidegalakítása 155
5.7.1. A lemezalakítás gépei 156
5.7.2. Lemezek vágása ollóval 157
5.7.3. Kivágás, lyukasztás 159
5.7.4. Pontossági vágás, lyukak pontos megmunkálása 165
5.7.5. Vágás gumi szerszámmal 166
5.7.6. Hajlítás 167
5.7.7. Mélyhúzás 172
5.7.8. Nagysebességű képlékeny lemezalakító eljárások 176
6. FÉMEK HEGESZTÉSE, VÁGÁSA ÉS FORRASZTÁSA 179
6.1. A hegesztés általános alapjai 179
6.1.1. Kötésmódok, a hegesztő eljárások fejlődése 179
6.1.2. A hegesztés során végbemenő fizikai, metallurgiai folyamatok 180
6.1.2.1. A hőmérséklet eloszlás a hegesztés környezetében 181
6.1.2.2. A varrat kémiai összetételét befolyásoló metallurgiai folyamatok 183
6.1.2.3. A hegesztett kötés szövetszerkezete 187
6.1.3. A hegesztés folyamán keletkező feszültségek és alakváltozások 189
6.1.4. Kötés és varratfajták 193
6.2. Kézi ömlesztő hegesztő eljárások 197
6.2.1. Gázlánghegesztés 197
6.2.2. Kézi villamos ívhegesztés 200
6.2.2.1. Az ív keletkezése és sajátosságai 200
6.2.2.2. Az elektródfém átvitele a hegfürdőbe 204
6.2.2.3. A kézi ívhegesztés áramforrásai 206
6.2.2.4. A kézi ívhegesztés elektródjai, alkalmazási területe 208
6.2.3. Argon-védőgázas wolframelektródás ívhegesztés (AWI) 212
6.3. Gépi ömlesztő hegesztő eljárások 215
6.3.1. A hegesztés gépesítésének elvi alapjai 215
6.3.2. Argonvédőgázas fogyóelektródos ívhegesztés (AFI) 220
6.3.3. Széndioxid védőgázas ívhegesztés 222
6.3.4. Keverék védőgázas fémelektródos ívhegesztés 226
6.3.5. Fedettívű hegesztés 227
6.3.6. Salakhegesztés 232
6.4. Villamos ellenálláshegesztés 235
6.4.1. Ponthegesztés 235
6.4.2. Dudorhegesztés 239
6.4.3. Vonalhegesztés, fóliahegesztés 240
6.4.4. Tompahegesztés 242
6.4.4.1. Zömítő tompahegesztés 242
6.4.4.2. Leolvasztó tompahegesztés 243
6.5. Különleges hegesztő eljárások 245
6.6. Hegeszthetőség 252
6.6.1. A hegeszthetőség fogalma, kritériumai 252
6.6.2. A szerkezeti acélok hegesztése 254
6.6.3. A növelt folyáshatárú acélok hegesztése 256
6.6.4. Az ötvözött acélok hegesztése 259
6.6.5. Az öntöttvasak hegesztése 260
6.6.6. Az alumínium és ötvözeteinek hegesztése 262
6.7. Hegesztett kötések vizsgálata 264
6.7.1. Mechanikai vizsgálatok 264
6.7.2. Metallográfiai vizsgálatok 267
6.7.3. Roncsolás mentes vizsgálatok 268
6.8. Fémek vágása 270
6.8.1. Lángvágás 270
6.8.2. Plazmavágás 274
6.9. Fémek forrasztása 274
7. BEVONATOK KÉSZÍTÉSE GÉPALKATRÉSZEKEN 277
7.1. Felület előkészítés 277
7.1.1. Rozsdamentesítés 277
7.1.2. Csiszolás, fényesítés 279
7.1.3. Zsírtalanítás 280
7.2. Fémbevonatok készítése termo-diffúziós eljárással 281
7.2.1. Bevonás fémporba ágyazással 281
7.2.2. Fémbevonás fémolvadékba mártással (tűzi fémbevonás) 282
7.2.3. Fémbevonás katódporlasztással és vákuumgőzöléssel 283
7.3. Fémbevonatok készítése termodinamikai (fémszóró) módszerrel 284
7.4. Galvánbevonatok készítése 286
7.4.1. Rézbevonat készítése 287
7.4.2. Nikkelbevonat készítés 287
7.4.3. Krómbevonat készítése 288
7.4.4. Vasbevonat készítése 288
7.5. Védő vegyületrétegek létrehozása 290
7.5.1. Foszfátozás 290
7.5.2. Alumínium oxidálása 291
8. NEMESFÉM SZERKEZETI ANYAGOK 292
8.1. A fa szilárdsági tulajdonságai, fatermékek 292
8.2. Kaucsukok, gumik 293
8.2.1. Természetes kaucsuk 293
8.2.2. Gumigyártás 294
8.2.3. Gumiféleségek tulajdonságai 296
8.2.4. Műkaucsukok 297
8.2.5. Gumiipari termékek és felhasználásuk 299
8.3. Műanyagok 300
8.3.1. A műanyagok gyártása és főbb jellemzőik 301
8.3.2. A műanyagok megmunkálása 302
8.3.3. A műanyagok tulajdonságai 306
8.3.4. Fontosabb műanyagféleségek tulajdonságai és felhasználási területük 307
8.3.5. Műanyagok alkalmazása a járműgyártásban 311
8.3.6. Műanyag ragasztók 312
8.3.7. Szálerősítéses műanyagok 315
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv