1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hyperuricaemia

Az emelkedett húgysavszint cardiovascularis-renalis kockázata és terápiás befolyásolási lehetősége

Szerkesztő

Kiadó: Literatura Medica Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 184 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-9948-18-1
Megjegyzés: Színes ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Régóta ismert a köszvény - a királyok betegsége - amelynek a hátterében az emelkedett húgysavszint állt, elsősorban a nagyon sok hús fogyasztása miatt. Az 1800-as években már az is kiderült, hogy a húgysav nemcsak az ízületek, hanem az érrendszer károsításában is szerepet játszik.
Tudja Ön azonban azt, hogy az emelkedett szérumhúgysavszint férfiak és nők esetében már régóta nem csak a köszvényt vagy annak várható kialakulását jelzi?
Tudja Ön, hogy a legmagasabb húgysavértékek szívelégtelenségben és/vagy veseelégtelenségben fordulnak elő?
Hallott már arról Ön, hogy a húgysavat előállító xantinoxidáz enzim egyben a szöveti ischaemia jelzője, rontja az endothelfunkciót és elősegíti az oxidatív stressz kialakulását az egyes szervekben, szövetekben?
Hallott arról, hogy a szívelégtelenség vagy éppen az angina pectoris terápiájában is számításba veszik a xantinoxidáz-gátló és húgysavürítést fokozó gyógyszerek alkalmazását?
Mindezekről e könyv elolvasása révén részletes ismereteket... Tovább

Fülszöveg

Régóta ismert a köszvény - a királyok betegsége - amelynek a hátterében az emelkedett húgysavszint állt, elsősorban a nagyon sok hús fogyasztása miatt. Az 1800-as években már az is kiderült, hogy a húgysav nemcsak az ízületek, hanem az érrendszer károsításában is szerepet játszik.
Tudja Ön azonban azt, hogy az emelkedett szérumhúgysavszint férfiak és nők esetében már régóta nem csak a köszvényt vagy annak várható kialakulását jelzi?
Tudja Ön, hogy a legmagasabb húgysavértékek szívelégtelenségben és/vagy veseelégtelenségben fordulnak elő?
Hallott már arról Ön, hogy a húgysavat előállító xantinoxidáz enzim egyben a szöveti ischaemia jelzője, rontja az endothelfunkciót és elősegíti az oxidatív stressz kialakulását az egyes szervekben, szövetekben?
Hallott arról, hogy a szívelégtelenség vagy éppen az angina pectoris terápiájában is számításba veszik a xantinoxidáz-gátló és húgysavürítést fokozó gyógyszerek alkalmazását?
Mindezekről e könyv elolvasása révén részletes ismereteket kaphat, amelyeket a mindennapi munkájában is hasznosíthat. Vissza

Tartalom

A kötet szerzői 5
Előszó 13
1. A húgysav élettani szerepe és jelentősége 15
KÉKES EDE
1.1. A húgysav keletkezése 15
1.2. A nukleoproteid-anyagcsere 15
1.3. A hyperuricaemia keletkezésének lehetőségei 17
1.3.1. A fokozott húgysavképződés 19
1.3.2. Csökkent húgysavkiválasztás 19
1.3.3. Fokozott húgysavképződés és csökkent húgysavkiválasztás együttes jelenléte 20
2. A hyperuricaemia mint patogenetikai tényező 21
KÉKES EDE
2.1. Általános adatok 21
2.2. A húgysav mint antioxidáns? 21
2.3. A húgysav és az endothelialis diszfunkció 22
2.4. A húgysav és a gyulladásos markerek 23
2.4.1. A húgysav bejutása az ér simaizomsejtjeibe 23
2.4.2. A húgysav fokozza a gyulladásos faktorok termelődését 24
2.5. A cukor- (fruktóz-) bevitel és a húgysavszint összefüggése 24
2.6. Összegző vélemény 25
3. A xantinoxidáz és a húgysav kapcsolata.
A xantinoxidáz patogenetikai szerepe 27
KÉKES EDE, GÖRGÉNYI FRIGYES, KISS ISTVÁN
3.1. Xantinoxidáz-húgysav kapcsolat 27
3.2. A xantinoxidáz-aktivitás szerepe a cardiovascularis betegségek patomechanizmusában 28
3.2.1. Atherogenesis 31
3.2.2. Hypertonia 31
3.2.3. Akut myocardialis ischaemia, reperfúzió 31
3.2.4. Szívelégtelenség 32
4. Hyperuricaemiával járó öröklött betegségek 34
KISS ISTVÁN, MITUSZOVA MILA, KERKOVITS LÓRÁNT
4.1. Fokozott húgysavképződéssel járó betegségek 34
4.1.1. Lesch-Nyhan-szindróma 34
4.1.2. A foszforibozil-pirofoszfát (PRPP) -aktivitás növekedése 36
4.2. Csökkent húgysavkiválasztással járó betegségek 36
4.3. Fokozott húgysavképződés és csökkent húgysavkiválasztás kombinációja 37
4.3.1. von Gierke-betegség 37
4.3.2. Fruktóz-l-foszfát-aldoláz-hiány 37
4.4. Egyéb eltérések 37
5. Hyperuricaemia és cardiovascularis kockázat 38
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
5.1. National Health and Nutrition Examination Survey I (NHANESI) 39
5.1.1. A húgysavszint és a coronariabetegség előfordulása, illetve
összefüggése a coronariaeredetű halálozással 40
5.1.2. A NHANES I tanulmány újraértékelése 41
5.2. A Framingham tanulmány epidemiológiai elemzése a húgysav szempontjából 43
5.3. Rotterdam vizsgálat 45
5.4. Finn vizsgálat középkorú férfiak csoportjában 46
5.5. Kisebb epidemiológiai tanulmányok összesítése 48
5.5.1. CASTEL 48
5.5.2. MONICA Augsburg 49
5.5.3. Reykjavik Study 49
5.5.4. Honolulu Heart Study 49
5.6. Az epidemiológiai tanulmányok összesítése 50
5.7. Összegző gondolatok 51
6. Az emelkedett húgysavszint jelentősége a cardiovascularis kockázatbecslésben 53
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
7. Hyperuricaemia és hypertonia 56
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
7.1. Az emelkedett szérumhúgysavszint előre jelzi a hypertonia kialakulását 56
7.2. A gyermekkorban észlelt emelkedett szérumhúgysavszint és a felnőttkorban kialakuló hypertonia összefüggése 57
7.3. A magas vérnyomás kialakulásának előrejelzése felnőttkorban 58
7.3.1. A Framingham-tanulmány 58
7.3.2. Az ARIC tanulmány 59
7.3.3. A Multiple Risk Factor Intervention Trial (MRFIT) 60
7.3.4. Összefüggés a húgysav és a hypertoniabetegség kialakulása, illetve progressziója között 61
7.4. A húgysav és endotheldiszfunkció összefüggése hypertoniabetegségben 62
7.4.1. Olaszország tanulmány 62
7.5. Az emelkedett húgysavszint a cardiovascularis esemény előrejelzője hypertoniabetegségben 64
7.5.1. Worksite Treatment Program 64
7.5.2. Észak-olaszországi vizsgálat 65
7.5.3. PIUMA-tanulmány 66
7.5.4. Az Oshakai Cardiovascularis Centrum vizsgálata 67
7.6. Izolált szisztolés hypertoniában végzett vizsgálatok időskorban 68
7.6.1. Syst-China vizsgálat 68
7.6.2. Syst-Eur vizsgálat 69
7.6.3. SHEP (Systolic Hypertension in the Elderly Trial) tanulmány 70
7.6.4. Magyarországi adatok 70
7.7. Összegző gondolatok a húgysav és a magas vérnyomás összefüggéséről 71
8. A húgysav és a stroke összefüggése 73
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
9. A húgysavszint és a stabil angina pectoris. Allopurinolhatás 74
KÉKES EDE
10. Hyperuricaemia és a vese 76
NAGY JUDIT, KOVÁCS TIBOR, PINTÉR ISTVÁN
10.1. A húgysav szerepe a vesebetegségek kialakulásában és progressziójában 76
10.1.1. A vese szerepe a húgysavkiválasztásban 76
10.1.2. Kísérletes adatok 77
10.2. Urát-nephropathia 79
10.2.1. Akut urát-nephropathia 79
10.2.2. Krónikus urát-nephropathia (köszvényvese) 81
10.2.3. Húgysav-nephrolithiasis 82
11. Húgysav és szívelégtelenség 85
KÉKES EDE
11.1. Elméleti megközelítés 85
11.2. Kísérletes és klinikai vizsgálatok 85
11.3. Új kezelési stratégia szívelégtelenségben? 89
12. Hyperuricaemia és obesitas 92
KÉKES EDE
12.1. Az obesitas előfordulása 91
12.2. A testsúlytöbblet és anyagcserezavarok hypertoniabetegségben 91
12.3. Abdominalis obesitas 92
12.4. Az abdominalis obesitas a metabolikus szindróma okozója és a cardiovascularis kockázat növekedésének fő tényezője 92
12.4.1. Az abdominalis elhízás kialakulása 93
12.4.2. Abdominalis obesitas és fokozott cardiometabolikus kockázat 93
12.4.3. A zsírszövetben található adipokinek 94
12.4.4. A gyulladásos adipokinek és az atherogenesis 94
12.4.5. Az adiponektin mint cardioprotektiv adipokin 95
12.4.6. A visceralis obesitasnak nagyobb a klinikai jelentősége, mint a testtömegindexnek 95
12.5. Testsúlytöbblet: visceralis obesitas a magyarországi hypertoniás populációban 96
12.5.1. Előzmények 96
12.5.2. A Magyar Hypertonia Regiszter adatai 96
12.5.3. A testsúlytöbblet és anyagcsere-komponensek összefüggése 98
12.6. A visceralis obesitas és a húgysav kapcsolata 99
12.7. Összesítő vélemény az obesitas és a hyperuricaemia összefüggéséről 101
13. Hyperuricaemia és diabetes mellitus 104
KÉKES EDE
13.1. Az európai (finn) tanulmány 104
13.2. Az emelkedett húgysavszint és a vesekő 106
13.3. A 2-es típusú diabetesben kialakuló oxidatív stressz és károsodott endothelfunkció befolyásolása allopurinollal 106
13.4. A hyperuricaemia és a 2-es típusú diabetes mellitus összefüggése 107
14. Hyperuricaemia és metabolikus szindróma 109
KÉKES EDE
14.1. Elméleti bevezetés 109
14.2. Epidemiológiai adatok 112
14.3. Összesített vélemény a húgysav és a metabolikus szindróma kapcsolatáról 114
14.4. Az urátvesekő előfordulása metabolikus szindrómában 114
15. Húgysav és kognitív funkció 116
KÉKES EDE
16. Terhesség és húgysavszint 119
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
17. A húgysavszint a magyar hypertoniás populációban 125
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
18. Az emelkedett húgysavszint és egyéb cardiovascularis betegségek közötti kapcsolat (Hungárián Uric Add Study, HURAC) 129
TAMÁS FERENC, KISS ISTVÁN, KALABAY LÁSZLÓ
18.1. Adatgyűjtés 129
18.2. Eredmények 130
18.2.1. Nem, életkor 131
18.2.2. Testtömegindex 132
18.2.3. Vérnyomás 133
18.2.4. Alkoholfogyasztás 135
18.2.5. Dohányzás 136
18.2.6. Társbetegségek 137
18.3. Mit és milyen eredménnyel teszünk emelkedett szérumhúgysavszint esetén? 139
18.4. Összefoglalás 141
19. A fruktóz indukálta hyperuricaemia elmélete és gyakorlata 143
NAGY JUDIT, WITTMANN ISTVÁN
20. Hyperuricaemia: daganatos betegségek és tumorlysis-szindróma 147
TELEKES ANDRAS, KISS ISTVÁN
21. Köszvény és cardiorenalis kockázata 149
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
21.1. A hyperuricaemia kialakulásának lehetőségei 149
21.2. Az akut köszvényes roham kialakulása 151
21.3. A köszvény epidemiológiája 152
21.4. A köszvény társulása súlyos érrendszeri betegségekkel és a cardiovascularis mortalitás 155
21.5. A köszvény diagnózisa 157
21.6. A köszvény kezelése 158
21.6.1. A köszvényes roham megszüntetése 158
21.6.2. A húgysavszint csökkentésének elindítása 160
21.6.3. A húgysavszint csökkentésére alkalmas gyógyszerek 160
21.6.4. A húgysavcsökkentő kezelés közben is szükséges a gyulladás és fájdalom befolyásolása 162
21.6.5. A húgysavszint ellenőrzésének folyamatos biztosítása 163
22. A hyperuricaemiás betegek gondozása 165
KISS ISTVÁN, KÉKES EDE
23. A xantinoxidáz-inhibitor allopurinol kedvező hatása cardiovascularis betegségekben 166
KÉKES EDE, KISS ISTVÁN
23.1. Xantinoxidáz és az ischaemia-reperfúzió hipotézis 166
23.2. Xantinoxidáz-gátlás - myocardialis ischaemia-reperfúzió 166
23.3. Xantinoxidáz-gátlás stroke esetében 167
23.4. Xantinoxidáz-gátlás és a máj-vese ischaemiára-reperfúzióra gyakorolt hatás 168
23.5. A xantinoxidáz-gátlás hatása szívelégtelenségben 168
23.6. Xantinoxidáz-gátlás hypertoniában, hypercholesterinaemiában és diabetes mellitusban 169
23.7. Összefoglalás 169
24. Lipidszintcsökkentő szerek hatása a szérumhúgysavszintre 172
KÉKES EDE
24.1. A sztatinok hatása a húgysavszintre 172
24.2. Fibrátok és húgy savszint 175
25. Húgysavszintcsökkentés angiotenzinreceptor-blokkolóval 177
KÉKES EDE
25.1. Elméleti alapok 177
25.2. Kísérleti és humán vizsgálatok 177
25.3. Klinikai vizsgálatok 179
Tárgymutató 181
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv