A tudományos gondolkodás története

Tartalom

ELŐSZÓ 9
I. A TUDOMÁNY KEZDETEI 13
A) Bevezetés (Székely László) 13
B) A naiv, mitikus gondolkodás s a tudomány kezdetei (Székely László) 16
C) Az ókori tudomány kezdetei 19
1. Bevezetés (Székely László) 19
2. Egyiptom (Székely László) 21
3. Mezopotámia (Székely László) 29
4. Tudomány és természetfilozófia az ókori Kínában (P. Szabó Sándor) 35
D) Összegzés (Székely László) 58
E) Irodalom 59
II. AZ ÓKORI GÖRÖG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS MATEMATIKA TÖRTÉNETE 61
A) Bevezetés (Ropolyi László és Székely László) 61
1. A „görög csoda" 61
2. A szuverén görög személyiség 62
3. A görögök tudományos teljesítménye 63
4. A görög gondolkodás- és tudománytörténet korszakolása 71
B) A görög matematika fejlődése (Kiss Olga) 77
1. A görögök előtti matematika 79
2. A bizonyítás megjelenése a matematikában 82
3. A püthagoreus mathémata 83
4. Az athéni Akadémia 87
5. Az első axiómarendszerek - az euklideszi Elemek 89
6. Antik heurisztika 92
7. Alkalmazott matematika a hellenisztikus korban 94
C) A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje és a görög
matematikai csillagászat (Székely László) 95
1. A milétoszi természetfilozófia és a görög csillagászat 95
2. A praktikus görög csillagászat 100
3. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje 105
4. Platón 108
5. Eudoxosz és Kalüpposz homocentrikus szférái 110
6. Arisztotelész 112
7. A világ és a kozmosz. A démokritoszi és az arisztotelészi kozmológiai modell 115
8. A hellenisztikus csillagászat 117
9. A kaldeusok numerikus bolygóelmélete 124
D) A biológiai ismeretek önálló rendszerré szerveződésének
kezdetei az antik korban (Kiss János) 126
1. Az anyag és az élet mibenléte; az éltető erő és a lélek 129
2. A tudomány módszertana felé 135
3. A növénytani ismeretek fejlődése 138
4. Az állattan kialakulása 142
5. A(z emberi, állati) szervezet struktúrája és működése 146
6. Viselkedés: érzékelés, mozgás, gondolkodás, értelem 156
7. Szaporodás, öröklődés, egyedfejlődés 164
8. Az élővilág fejlődéséről 168
9. Egyedek fölötti szerveződések, környezeti kölcsönhatások 170
E) A görögök fizikai és kémiai ismeretei (Ropolyi László) 171
1. Fizikai és kémiai ismeretek a preszokratikus korszakban 172
2. Az antik természetfilozófia hozzájárulása a fizikához 180
3. Fizika a görög tudomány klasszikus korszakában 193
4. A görög-római kor fizikai és kémiai ismeretei 203
F) Összegzés (Ropolyi László) 212
G) Irodalom 212
III. A KÖZÉPKOR TUDOMÁNYA (Ropolyi László) 215
A) A tudomány helyzete a kora középkori Európában 217
B) A tudás hosszú vándorútja: Bizánc, Perzsia, arabok, Európa 219
1. A bizánci tudomány 220
2. Az iszlám tudomány 221
C) Európa újra kezdi a XII-XIII. században 222
D) Egy hosszú történet: a természeti törvény fogalmának kialakulása 225
1. A természeti törvény fogalmának előtörténete 226
2. Isten és természet. Természetes és csodás dolgok 228
3. Társadalom és természet. Természetjog és természeti törvény 231
4. Tudomány és természet. A természettudományok törvényfogalmának alakulása 233
5. A természeti törvény természete 236
E) Összegzés 238
F) Irodalom 238
IV. ÚJKORI FORRADALOM A TUDOMÁNY JELLEGÉBEN ÉS TÁRSADALMI HELYZETÉBEN. A MECHANIKAI VILÁGKÉP KIÉPÜLÉSE 241
A) Bevezetés (Szegedi Péter) 241
B) A csillagászat története Ptolemaiosztól Keplerig (Székely László) 243
1. Bevezetés 243
2. Az „Almagest" és a korabeli arab világ 243
3. A skolasztika és Ptolemaiosz 244
4. Cusanus 246
5. Kísérlet a homocentrikus szférák elméletének megmentésére 247
6. Kopernikusz 248
7. Tycho de Brahe 256
8. Kepler 259
9. Galileo Galilei távcsöves megfigyelései és a kozmosz anyagi homogenitása 268
10. A kopernikuszi fordulat kozmológiai kiteljesítése: a Giordano Bruno-féle világegyetem 270
C) A modern matematika kialakulása (Kiss Olga) 273
1. A nyugat-európai matematika forrásai 274
2. A1 Hvárizmi algebrája 276
3. Az európai matematika reneszánsza 277
4. Az algebra európai megjelenése 281
5. Algebrai geometria 282
6. A végtelenül kicsinyek (infinitezimálisok) 284
D) A klasszikus mechanika kialakulása (Szegedi Péter) 287
1. A tudományos módszer 287
2. A mechanika programjának kitűzése 292
3. A részletek kidolgozása 293
4. A mechanikai program megvalósulása a newtoni szintézisben 305
E) A biológiai ismeretek a XVII. században (Kiss János) 317
1. A humorális élettan és kórtan bukása: a felemelkedő iatrokémiai és a iatrofizikai szemlélet 319
2. A vér mozgása a vérerekben 323
3. A szervezet descartes-i kettéosztása: a iatrofizikailag magyarázható test és a kiterjedés nélküli lélek 325
4. A iatrofizikai szemlélet kibontakozása 327
5. Mikroszkóppal vizsgálódó kutatók 332
6. Az embrionális fejlődés: a preformáció tana 341
7. Növényi szexualitás és az élőlények osztályozása 343
F) A tudományos kémia kialakulásának kezdetei (Varga Miklós) 345
1. Bevezetés 345
2. Mesterségbeli tudás, anyagismeret 346
3. Az alkímia kora 348
4. XVI-XVII. század 352
G) Irodalom 353
V A TUDOMÁNY A MECHANIKAI VILÁGKÉP KITERJEDÉSÉNEK ÉS FELBOMLÁSÁNAK KORABAN 357
A) Bevezetés (Szegedi Péter) 357
B) A mechanikai minta működése és meghaladása a fizikában (Szegedi Péter) 357
1. A mechanika tudományának átalakulása 357
2. Az elektrodinamika kibontakozása 361
3. Az energiamegmaradás története 378
C) Új axiomatizálás (Kiss Olga) 384
1. Projektív geometria 385
2. Az analízis megalapozása 387
3. Az algebra átalakulása 388
4. Nem-euklideszi geometriák 390
5. Filozófiai viták - új alapok? 393
6. Új axiómarendszerek 395
D) A Bruno-féle világegyetem és a XIX. századi
természettudomány (Székely László) 399
1. A Bruno-féle kozmológiai modell 399
2. A Bruno-féle modell természettudományos formájának
kialakulása: Descartes és Newton 400
3. A Bruno-féle modell természettudományos formájának
kialakulása: a XVII-XIX. századi empirikus csillagászat 401
4. Az anyag végtelen, örök körforgása és a végtelen világegyetem 406
5. A XIX. századot uraló csillagászati-kozmológiai séma problémái 407
E) A korai (XVIII-XIX. századi) evolúciós elméletek (Kiss János) 409
1. A rendszerezett sokféleség magyarázata: átalakulások vagy helyettesítések 413
2. Az evolúció fő mozgatója: a természetes szelekció 428
F) A kémia tudománnyá válása a XVIII-XIX. században (Varga Miklós) 449
1. A kémiai elemfogalom kialakulása 450
2. A klasszikus kémiai atomelmélet kialakulása A daltoni atomhipotézis és kialakulásának körülményei 453
3. A kémiai atomelmélet válsága és megszilárdulása 455
4. A tudományos törvény problémái Mengyelejev és L. Meyer munkásságában 458
5. A klasszikus kémiai szerkezetelmélet kialakulása. „A kémiai szerkezet" fogalmának különböző megközelítési módjai 462
6. A klasszikus szerkezeti kémia alapelvei, ellentmondásai 470
G) Irodalom 475
VI. UTÓSZÓ 477
TÁRGYMUTATÓ 479

Témakörök