A magyar államfő jogállása, hatásköre és helyettesítése 1000-1944 között

Tartalom

- Előszó 11
- BEVEZETÉS 12
I. A királyi szék betöltésének szabályai 1439-ig: 18
1.) I. (Szent) István patrimoniális királysága: a hagyomány a folytonosság és az újítás jegyében 18
1.1. Államszervező tevékenysége 18
1.2. István király Intelmeifiához Imre herceghez: 20
1.3. Utódlás; gondok és feloldás; módjai: 21
2.) A királyi hatalom gyakorlásának új útjai: a jogkörök megosztása és egymás mellettisége az Árpádok korában: 22
2.1. A hercegség (ducatus) 22
2.2. Az ifjabb király (rex iunior) 25
2.3. A királyné (regina és reginatus) 27
2.3.1. Kun Erzsébet országlása 28
2.3.2. Morosini Thomasina kormányzósága 28
2.3.3. A királynék jogállása az Árpád-házi időszakban 28
2.4. Világi vagy egyházi méltóság felkérése az ügyek vitelére a király által/helyett 29
2.4.1. A kormányzó (gubernátor) 29
2.4.2. Méltóságviselésen nyugvó különkormányzás 30
2.5. Az Aranybulla mozgalmak 30
3. Az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Habsburg Albert uralkodása: az öröklés régi és új jogcímei 31
3.1. Az Anjouk - mint az Árpádok örökösei 31
3.1.1. A tartományurak kísérlete a királyi szék betöltésének szabályozására 32
3.1.2. Anjou Károly (Károly Róbert) uralkodása: politikai konszolidáció 32
3.1.2.1. Az uralkodói felségjogok gyakorlásának feltételei (a megválasztás, a koronázás) 33
3.1.3.1. (Nagy) Lajos uralma és az 1351. évi törvények 34
3.1.3.1. Az 1351. évi törvények (decretumok) 35
3.1.4. Anjou Mária királynő trónra kerülése 38
3.2. Luxemburgi Zsigmond (Mária férje, majd a bárók akaratából az ország királya) 39
3.2.1. A királyi főhatalom a bárói liga ellenőrzése alatt 39
3.2.2. Zsigmond királysága 1404-1437 között 41
3.2.3. Zsigmond gondja: az utódlás-utódjelölés 42
3.2.4. Habsburg Albert a trónon: örökösödéssel vegyes választás 43
II. Az államfői jogkör tartalma és a helyettesítés szabályai 1439-1526 között 45
1.) Interregnum 1439/40-ben; az országgyűlés 1440. évi határozata 45
1.1. A rendek fellépése és politikai célkitűzéseik 46
1.2. A trónbetöltés szabályozása az 1440. évi országgyűlésen 46
1.3. V. László királysága elismerése 1445/46-ban 48
2.) A karok és rendek 1446. évi decretuma és módosítása 1447-ben; V. László hatalomgyakorlása 49
2.1. Az 1446. évi decretum 49
2.2. Az 1447. évi decretum 50
2.3. V. László hatalomgyakorlása 51
3.) Az államfői tisztség betöltése választás útján: az 1458. évi országgyűlés politikai irányzatai és trónjelöltjeik 52
4.) I. (Hunyadi) Mátyás királlyá választása, közjogi státusa, helyettesítése 52
4.1. Mátyás és ül. Frigyes egyezménye a királyi címről és az utódlásról 54
4.2. Mátyás 1464. évi koronázása 55
4.3. A királyi hatalom és intézményrendszere 1464-1485 között 56
4.3.1. Reformjai 1464-ben 56
4.3.2. Kincstári reformja 56
4.3.3. Az országgyűlés és a királyi tanács Mátyás hatalmi erőterében 57
4.4. Az 1485. évi nádori törvénycikkek és az utódlás kérdése 59
4.4.1. A nádori törvénycikkekről 60
4.4.2. Az utódlás kérdése 62
5.) A Jagellók újra a trónon (II. Ulászló és H. Lajos) 1490-1526 között: a királyi hatalom eróziója 63
5.1. Az 1490. évi országgyűlés választási feltételei 64
5.2. A főurak politikai-, jogi törekvései a királyi hatalom további korlátozására II. Ulászló idején 65
5.3. Az 1498. évi decretum 66
5.4. Szabad királyválasztás versus örökösödés: leszármazás vagy szerződés útján (1505-ös rákosi végzések - 1515. évi Habsburg-Jagelló pactrom) 67
6.) Werbőczy Tripartituma: a szentkorona-tan formába öntése 71
6.1. Az állami főhatalom gyakorlásának feltételei (szokásjogi szabályok, királyi intézkedések, országgyűlési határozatok) Werbőczynél 71
6.1.1. A Tripartitum első része királyra vonatkozó szöveghelyei 72
6.1.2. A Tripartitum második része király jogkörére vonatkozó szakaszai 73
6.1.3. A Tripartitum harmadik része király jogkörére utaló szövege 74
6.2. Werbőczy politikai és jogi megfontolásai a Tripartitumban a nemesi érdekek védelmére és a királyi hatalom korlátozására 75
7.) A királyi hatalom gazdasági alapjai (1000-1526) 76
III. Habsburgok a magyar királyi székben (1526-1703) 78
1.) Az állami főhatalom tartalma a királyi Magyarországon 1604-ig 79
1.1.1. Ferdinánd kormányzati rendszere (1526-1564) 79
1.1.1. A királyi tanács átalakítása magyar tanáccsá 79
1.1.2. A helytartó és a helytartóság 80
1.1.3. Magyar Kamara 81
1.1.4. A király hadügyi felségjoga 81
1.1.5. Magyar kancellária 81
1.2. A nádori méltóság királyhelyettesítő szerepköre 82
1.3. A trónöröklés és szabályozása 83
1.4. A király főkegyúri joga 84
1.5. Közjogi vita a király és a rendek között kormányzati ügyekben 84
2.) A Habsburg uralkodók törekvései a királyi hatalom abszolutórikussá tételére (1604-1703) 85
2.1. A királyi jogkör túllépése és következményei (1604-1608) 86
2.1.1. Az 1604. évi 22. cikkely a vallásügy tárgyalásának el tiltásáról 86
2.1.2. Az 1608.évi országgyűlések 87
2.1.2.1. Az ún. koronázás előtti törvénycikkek (23 cikkely) 87
2.1.2.2. Az ún. koronázás utáni törvénycikkek (27 cikkely) 89
2.2. II. Ferdinánd trónra jutása: oldalági öröklés, magyar rendi közreműködéssel (1618-1619) 90
2.3.1. Lipót abszolutizmusa és a Habsburgok fiági örökösödési joga (1657-1705) 91
2.3.1. Az abszolutizmus bevezetése, a királyi hatalom megerősítése (1670-1681) 91
2.3.2. Az 1687. évi országgyűlés a Habsburgok örökös fiági örökléséről 92
2.3.3. Az abszolutizmus ismételt bevezetése (1690-1703) 94
3.) Erdély önállósága 1541-1691 között; a fejedelemjog- és hatásköre 95
3.1. A fejedelemjogköre 1556-1571 között 96
3.1.1. A speyeri egyezmény közjogi vonatkozásai 97
3.1.2. Adózás és a pénzügyek 1571-ig 97
3.1.3. Bíráskodás 1571-ig 98
3.2. Az erdélyi fejedelmek jogállása Bethlen Gáborig 98
3.2.1. Báthori István uralma (1571-1586) 98
3.2.2. Báthori Zsigmond fejedelem (1586-1602) 99
3.2.3. Bocskai István (1604-1606) 100
3.2.4. Bethlen Gábor fejedelmi hatalma (1613-1629) 101
3.3. Az erdélyi fejedelem a helytartó, a kormányzó és a vajda jogköre 1691-ig 103
3.3.1. A fejedelmi főhatalom; a fejedelem választása, jogköre, helyettesítése 103
3.3.1.1. A fejedelem választása, választási feltételei 104
3.3.1.2. A fejedelem jog- és hatásköre 105
3.3.1.3. A fejedelem helyettesítése 105
IV. Magyarország és Erdély perszonáluniója, valamint az államfő jogállása és hatásköre 1703-1848 között 108
1.) A Rákóczi szabadságharc államai: a (vezérlő) fejedelem jogállása (1703-1711) 108
1.1. Az 1705. évi szécsényi országgyűlés 109
1.1.1. Az államfő jogállása, a kuruc államberendezkedés 109
1.2. Az ónodi országgyűlés: interregnum és királykeresés 110
1.3. A sárospataki országgyűlés végzései 112
1.4. Összegzés és kitekintés 113
2.) A pragmatica sanctio: a trónöröklés kiterjesztése a Habsburg-ház nőágára (1723) és alkalmazása: Mária Teréziától II. Józsefig (1790) 114
2.1. Az 1712-1715. évi országgyűlés a király jogállásáról és kormányzati feladatairól 115
2.1.1. III. Károly beiktatása, esküje, jogköre és büntetőjogi védelme 115
2.1.2. III. Károly kormányzata és a nádori cikkely 116
2.2. A királyi hatalom terjedelme III. Károly idején 116
2.3. A pragmatica sanctio 117
2.3.1. Az 1723. évi 1. cikkely 117
2.3.2. Az 1723. évi 2. cikkely 118
2.3.3. Az 1723.évi 3. cikkely 119
2.3.4. A Habsburgok trónöröklési képessége 119
2.4. Magyarország kormányzati rendszere 1723-1740 között 120
2.5. Pragmatica sanctio a gyakorlatban: Mária Terézia uralkodása 121
2.6. II. József uralmának (1780-1790) közjogi megítélése 123
3.) Az 1790-1791. évi országgyűlés: kísérlet a királyi jogkör nyitott kérdéseinek szabályozására 124
3.1. Az 1790-1791. évi országgyűlés Magyarország önállóságáról, a király koronázásáról és a nádori tisztség betöltéséről 124
3.2. II. Lipót koronázása és hitlevele 125
3.3. A király koronázásának határideje trónváltozáskor 126
3.4. A nádorválasztás 127
3.5. Magyarország függetlenségéről 128
3.6. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom gyakorlása 128
3.7. Az 1790-1791. évi országgyűlés értékelése 129
4.) V. Ferdinánd uralkodásának közjogi kérdései 130
4.1. V. Ferdinánd trónra lépése közjogi szempontból 131
5.) Erdély 1691-1848 között: a Habsburg-ház uralma és az államfői jogkör 132
5.1. A Habsburg-hatalom Erdélyben és a pragmatica sanctio (1711-1790) 133
5.1.1. A leányági örökösödés becikkelyezése 1744-ben 134
5.2. Az 1791-1792. évi törvénycikkek II. Lipót, majd I. Ferenc utódlásáról 135
5.3. Az 1848. évi erdélyi törvénycikkek 136
5.4. Erdély különkormányzata 1711-1848 között 137
V. Habsburg királyaink jogállásának szabályozása 1848-1918 között 138
1.) Az áprilisi törvények által újraszabályozott királyi felségjogok 139
1.1. Az 1848: ül. törvénycikknek a királyt és a nádort érintő rendelkezései... 139
1.2. Az 1848: IV. tc. az országgyűlés üléseiről és az államfő jogköréről 141
1.3. Az áprilisi törvények egyéb, a királyt és a nádort érintő szabályozásai 142
1.4. Az áprilisi törvények jelentősége 143
2.) A népképviseleti országgyűlés működése 1848-1849-ben l45
2.1. Az országgyűlés, a király és a nádor: közjogi szerepek 1848. július 5. és október 2-a között 146
2.2. Az ország közjogi helyzete 1848. október 2. - december 2-a között 148
2.2.1. Az országgyűlés jogértelmezése a királyi rendeletről 149
2.2.2. Az OHB jogköre és jogállása 150
2.3. Az államfő kérdésköre 1848. december 2. - 1849. április 14. között 151
2.4. A Függetlenségi Nyilatkozattól Világosig: a kormányzó-elnökségtől a diktátorságig 154
3.) Az állami főhatalom gyakorlása 1849-1867 között (köztörténeti áttekintés) 157
3.1. Az októberi diploma és a februári pátens uralkodó jogkörét érintő szabályozásai 158
3.2. Az 1861. évi országgyűlés az alkotmányos rendezés lehetőségéről 160
3.3. A kiegyezés előkészítése 161
4.) A király jogállása és jogi védelme a dualizmus időszakában (1867-1918) 162
4.1. A '67-es törvény a király jogállásáról és jogköréről 162
4.2. Az államfő (és az uralkodóház) jogi védelme 168
4.2.1. A büntetőjogi védelem esetei 168
4.2.2. Egyéb jogi védelem 169
4.3. Közjogi problémák - alkotmányos válságok és feloldásuk Magyarországon Ferenc József királyi működése során (1867-1916) 170
4.3.1. A közjogi terminusok (korona és monarchia) helytelen alkalmazása 171
4.3.2. A kvóta megállapítása és az önálló vámterület ügye 171
4.3.3. A véderővita 1889-től a korszak végéig 171
4.3.4. Az 1905-1906. évi alkotmányos válság és a király beavatkozása 172
4.4. A trónutódlás kérdése és megoldása | 173
VI, Magyarország 1918/19-ben: új állami berendezések (Magyar Népköztársaság; Magyar Tanácsköztársaság) köz- és politikatörténeti szempontú elemzése 175
1.) 1918. október - december: a politikai események és értékelésük 176
2.) 1918. november-december: az új hatalom néptörvényei 180
3.) 1919. január-március: tovább, de merre? 183
3.1. Károlyi Mihály elnöki jogköre 183
3.2. Belpolitikai konfliktusok és a Vix-jegyzék 184
4.) 1919. március 21. - augusztus 1: a Magyar Tanácsköztársaság fennállása 185
4.1. A Tanácsköztársaság államrendszere 186
4.2. Magyarország kötjogi helyzete 1919. augusztus - 1920. február között politológiai szempontból 187
VII. A király nélküli királyság államfője: a kormányzó (1920-19441) 190
1.) Közjogi viták az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom gyakorlásáról 1920-ban 190
1.1. Vita az államfői hatalom mibenlétéről 190
1.1.1. Jogi és politikai érvek és ellenérvek a kormányzói tisztség mellett és ellen a Nemzetgyűlés február 26-27-i ülésein 191
1.1.2. Kortárs jogtudósok közjogi okfejtései az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői tisztség betöltéséről 196
1.1.3. Az 1920:1. tc. tartalma 199
1.1.4. Az 1920: XVH.tc. (az 1920:1. tc. 13.§-ának módosításáról) 201
2.) A Habsburg-ház 1921. évi trónfosztása; a közjogi provizórium megszilárdítása M -M..M M J!02
2.1. Az eckartsaui nyilatkozat politikai tartalmának magyarázata 1918-1921 között 203
2.1.1. A polgári demokratikus Magyarország I. néphatározata: 204
2.1.2. A Friedrich- és Huszár-kormányok időszaka 204
2.1.3. Az 1920:1. tc. és a 2.394/1920.ME.r. olvasata 204
2.2. Az 1921: XLVII tc. IV. Károly uralkodó jogainak és a Habsburg-ház örökösödésének megszüntetéséről 206
2.2.1. Vita a trónfosztást kimondó törvényjavaslatról 206
2.2.2. A detronizációs törvény tartalma és Bethlen álláspontja 207
3.) A felsőházi törvény államfőt érintő szabályai az 1926: XXII törvénycikkben 208
3.1. Felsőházi tagok kinevezése az államfő által 209
3.2. A kormányzó jogkörét és választását szabályozó 47-48.§-ok tartalma 210
4.) A kormányzói jogkör kiterjesztése az 1933: XXIII törvénycikk által 211
4.1. Közjogi viták a kormányzói jogkör bővítéséről 212
4.1.1. Közjogászok vitája a kormányzói jogkörről 212
4.1.2. A törvényjavaslat országgyűlési vitája 212
4.1.3. Az 1933: XXHI. tc. az 1920: L tc. 13.§-ának újabb módosításáról 213
4.1.4. Túri Béla törvényjavaslata az ősi alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom gyakorlásának rendezéséről 213
5.) A kormányzói jogkör kiterjesztéséről folytatott viták és az 1937: X/X tc. 215
5.1. Közjogászi érvek a jogkör kiterjesztése kérdésében 215
5.1.1. Közjogászok a kormányzói méltóság hatáskörének kibővítése ellen 215
5.1.2. Közjogászok a jogkör bővítése mellett 216
5.1.3. A törvényjavaslat indokolása, országgyűlési fogadtatása és elfogadása 216
6.) A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetése az 1942: n. tck-kel (az államfő helyettesítésének szabályozása) 221
6.1. Horthy elgondolásai az utódlás kérdésének megoldására 222
6.1.1. A törvényjavaslat fogadtatása a felsőházban 223
6.1.2. A törvényjavaslat képviselőházi vitája 223
6.2. Az 1942: II tc. a kormányzóhelyettesről 224
6.2.1. A kormányzóhelyettes választása 224
6.2.2. A kormányzóhelyettes jogköre 225
6.2.3. A kormányzóhelyettes mint a kormányzó megbízottja 226
6.2.4. A kormányzóhelyettes címe, büntetőjogi védelme és sérthetetlensége 226
6.2.5. A kormányzóhelyettes tisztének megszűnése (II.§.) 226
6.2.6. A kormányzóhelyettes és az országtanács egymáshoz való viszonya 227
6.3. Horthy kormányzó utódlási terve; 227
7.) A nemzetvezető: az állam- és kormányfői jogkörök egyedüli birtokosa 228
7.1. Szálasi tervei a hatalom átvételére 229
7.1.1. Az alkotmányos hatalomátvétel menete 229
7.2. Horthy lemondó nyilatkozata és Szálasi kinevezése közjogi szempontból 230
7.2.1. A kormányzó lemondó nyilatkozata 231
7.2.2. Szálasi kinevezésének közjogi kérdései 232
7.3. Szálasi országlása 1944 .november 3-ig 233
7.3.1. Az országtanács összehívása 234
7.3.2. Egy messzire vezető út: az országtanács „működése" a háború után 234
7.4. Az 1944. X tc. a Horthy lemondása miatt szükséges intézkedésekről 236
8.) És ami utána következett 237
8.1. A Szálasi-kormány működése 238
8.2. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrejötte 239
Összegzés 240

Témakörök