Fülszöveg
A Szervetlen Kémiai Gyakorlatokon a fontosabb kémiai elemek és vegyületek néhány fizikai és kémiai tulajdonságát vizsgáljuk, a Szervetlen Kémia előadásoknak a periódusos rendszeren alapuló sorrendjében.
Megfigyeljük az elemek és vegyületek legfontosabb fizikai tulajdonságait (halmazállapot, külső alak, szín, oldhatóság stb.), valamint elvégezzük azokat a jellegzetesebb kémiai reakciókat, amelyek alapján megismerhetők a vizsgált elemek és vegyületek fontosabb kémiai tulajdonságai (oldhatóság, savas-bázisos jelleg, oxidáló, redoxi, ill. redukáló, komplexképző tulajdonság stb.). Az elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata az alábbiakban ismertetett egységes szempontok szerint történik.
A laboratóriumban egyrészt szervetlen anyaismereti vizsgálatokat, másrészt néhány preparatív feladatot végeznek a hallgatók. A II. fejezetben azokat a preparátumokat foglaltuk össze, amelyek az "Általános és Szervetlen preparatív kémiai gyakorlatok (Kollár György és Kis Júlia)...
Tovább
Fülszöveg
A Szervetlen Kémiai Gyakorlatokon a fontosabb kémiai elemek és vegyületek néhány fizikai és kémiai tulajdonságát vizsgáljuk, a Szervetlen Kémia előadásoknak a periódusos rendszeren alapuló sorrendjében.
Megfigyeljük az elemek és vegyületek legfontosabb fizikai tulajdonságait (halmazállapot, külső alak, szín, oldhatóság stb.), valamint elvégezzük azokat a jellegzetesebb kémiai reakciókat, amelyek alapján megismerhetők a vizsgált elemek és vegyületek fontosabb kémiai tulajdonságai (oldhatóság, savas-bázisos jelleg, oxidáló, redoxi, ill. redukáló, komplexképző tulajdonság stb.). Az elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata az alábbiakban ismertetett egységes szempontok szerint történik.
A laboratóriumban egyrészt szervetlen anyaismereti vizsgálatokat, másrészt néhány preparatív feladatot végeznek a hallgatók. A II. fejezetben azokat a preparátumokat foglaltuk össze, amelyek az "Általános és Szervetlen preparatív kémiai gyakorlatok (Kollár György és Kis Júlia) c. egyetemi tankönyvben szerepelnek és az I. féléves gyakorlatok anyagát képzik. A preparátumok után zárójelbe irt számok a preparátumoknak az említett tankönyvben való sorszámát adják meg.
A laboratóriumi kísérleteket egyénileg (pl. ionreakciók stb.) vagy csoportosan (pl. klórozás gázpalackból stb.) hajtják végre.
A laboratóriumi észlelések eredményét közvetlenül az észlelés után tollal, pontosan jegyezzék fel a jegyzőkönyvbe.
(A hozzátartozó magyarázatokat a reakcióegyenleteket otthon írjuk be, ennek határideje a feladat elvégzése után egy hét.)
A csoportos kísérleteket kb. 8-10 hallgató egyszerre végzi közvetlen tanszemélyzeti ellenőrzés, ill. irányítás mellett.
A kísérleti anyag feldolgozása (pl. reakcióegyenletek, magyarázatok leírása a jegyzőkönyvbe stb.), rendszerezése, a jegyzőkönyvben levő kérdések megválaszolása otthoni feladat. A kísérletek között szerepelnek az Általános és Szervetlen Kémiai előadásokon bemutatott kísérletek, amit a laboratóriumban ismét nem kell elvégezni, csupán az észleléseket kell bejegyezni a jegyzőkönyvbe, célszerűen még az előadás napján, amikor a kísérletet látták.
Vissza