Általános kémia

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés 9
1. Az anyag szerkezete 19
1.1. Az anyagról általában 19
1.1.1. Tömeg és energia 19
1.1.2. Az anyagmegmaradás törvénye 20
1.1.3. A tömegmegmaradás törvénye 20
1.1.4. Az energiamegmaradás törvénye 21
1.2. A kémiai anyagok 22
1.2.1. Az összetett atomi rendszerek kötési energiája 22
1.2.2. Az összetett atomi rendszer tömege 23
1.2.3. A mól fogalma és az Avogadro szám 23
1.2.4. A kémiai anyag szerkezete 24
1.2.5. Az atom szerkezete 24
1.2.6. Az atommag szerkezete 24
1.2.6.1. A proton 25
1.2.6.2. A neutron 25
1.2.7. Az elektronburok szerkezete 26
1.2.7.1. Az elektron 26
1.3. Az elektromágneses sugárzás 26
1.4. Az atommodellek 29
1.4.1. A Rutherford-féle atommodell 29
1.4.2. A Bohr-féle atommodell 29
1.4.3. A kvantummechanikai atommodell 33
1.4.4. Kvantumszámok, atompályák 35
1.5. A periódusos rendszer elmélete 42
1.6. A kémiai kötés 53
1.6.1. Az elektronegativitás 55
1.6.2. Az ionos kötés 56
1.6.3. A kovalens kötés 58
1.6.4. A dativ kötés 63
1.6.5. A koordinációs kötés 65
1.6.6. A hidrogén kötés 65
1.6.7. A van der Waals-féle kötöerok 66
1.6.8. A fémes kötés 67
1.6.9. Az oxidációs szám 67
1.7. A kémiai anyag makroszkopikus állapotai 68
1.7.1. A halmazállapotok 69
1.7.2. A gázállapot 69
1.7.2.1. A tökéletes gázok állapotegyenletei 72
1.7.2.2. A reális gázok állapotegyenlete 75
1.7.3. A folyadékállapot 78
1.7.4. a kristályos szilárd állapot 80
1.7.4.1. Az atomrács 81
1.7.4.2. Az ionrács 81
1.7.4.3. A molekularács 82
1.7.4.4. A fémes rács 82
1.7.4.5. A sávelmélet alapjai 83
1.7.4.6. Az amorf állapot 85
1.7.5. A fázisdiagram 86
1.7.6. Az oldatok 88
1.8. Megoldandó feladatok 95
1.9. Felhasznált irodalom 96
2. Nevezéktan. Sztöchiometria 97
2.1. Kémiai nevezéktan 97
2.1.1. Az elemek és vegyületek jelölése 97
2.1.1.1. Szervetlen vegyületek nevezéktana 103
2.1.1.2. Szerves vegyületek nevezéktana 106
2.2. Sztöchiometria 112
2.2.1. Kémiai folyamatok szimbolizálása 112
2.2.2. A szervetlen vegyületek felosztása 114
2.2.2.1. A sav-bázis elmélet további fejlődése 118
2.2.3. Kémiai reakciótipusok 123
2.2.4.1. Sztöchiometriai számitások 126
2.2.4.2. Gyakorló feladatok 131
2.3. Felhasznált irodalom 134
2.4. Javasolt irodalom 135
3. Reakciókinetika. Egyensúlyok 136
3.1. Reakciókinetika 136
3.1.1. Reakciókinetikai alapfogalmak 139
3.1.1.1. Reakciósebesség és reakciórend 139
3.1.1.2. Sztöchiometriai egyenlet és reakciórend 142
3.1.1.3. Elsőrendű reakciók 143
3.1.1.4. Másodrendű reakciók 147
3.1.1.5. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 149
3.2. Kémiai egyensúlyok
3.2.1. A tömeghatás törvénye 152
3.2.2. Elektrolitoldatok egyensúlyi viszonyai 158
3.2.2.1. Disszociációs egyensúlyok gyenge elektrolitok oldataiban
3.2.2.2. A viz disszociációs egyensúlya; pH 161
3.2.2.3. Savak és sók valamint bázisok és sók vizes oldatainak egyensúlya 165
3.2.2.4. Sók hidrolizise. Kiegyenlitő oldatok 166
3.3. Felhasznált irodalom 169
3.4. Ajánlott irodalom 169
4. Termokémia 170
4.1. Termodinamikai alapfogalmak 170
4.2. Hőmennyiség, fajhő, mólhő, hőkapacitás 174
4.3. Reakcióhő, képződéshő, átalakulási hő 176
4.4. Termokémiai számitások, Hess-tétele 181
4.5. Hőmennyiség mérése, kaloriméterek 184
4.6. Számolási feladatok 186
4.7. Felhasznált irodalom 188
5. Elektrokémia 189
5.1. Az áramvezetés módjai 189
5.2. Az elektrolitok vezetőképessége 190
5.2.1. Az ionvándorlás 190
5.2.2. Az elektrolitok fajlagos vezetőképessége 191
5.2.3. Az elektrolitok moláris vezetőképessége 193
5.2.4. Az elektrolitok vezetőképességének változása a hőmérséklettel 195
5.3. Elektródok és galváncellák 196
5.3.1. Elektródok és elektródpotenciál 197
5.3.2. A Nernst-féle egyenlet 199
5.3.3. Galváncellák 203
5.4. Villamosáramnak galváncellákon történő áthaladásakor észlelhető jelenségek 206
5.4.2. Elektrolizis és kémiai áramtermelés 208
5.4.3. Az elektródok polarizációja 215
5.5. Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai 217
5.5.1. Elektrokémiai iparok 218
5.5.2. Galvánbevonatok készitése 218
5.5.3. Fémek elektrokémiai felületkezelése 219
5.5.4. Kémiai áramforrások 219
5.5.5. Fémkorrózió és korrózióvédelem 222
5.5.6. A főbb elektroanalitikai módszerek alapelvei 223
5.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 224
5.7. Ajánlott irodalom 225
6. Radiokémia . 226
6.1. Izotópok 226
6.1.1. Az atommag 226
6.1.2. Az atommag stabilitása 227
6.1.3. Izotópeffektusok 228
6.2. A radioaktiv bomlás kinetikája 229
6.2.1. Egyszerű bomlás 229
6.2.2. Bomlási sorok 231
6.3. Spontán magátalakulások 234
6.3.1. oc -bomlás 234
6.3.2. A fi -bomlás 236
6.3.3. Izomer átalakulás 239
6.3.4. Természetes radioaktiv izotópok 240
6.4. Magreakciók 241
6.4.1. A magreakciókról általában 241
6.4.2. Magreakciók energetikája és a hatáskeresztmetszet 243
6.5. Ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 247
6.5.1. A sugárzás energiavesztesége és az ionizáció 247
6.5.2. az o^ -sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 248
6.5.3. Az elektronsugárzás kölcsönhatása az anyaggal
6.5.4. a ^-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
6.5.4.1. Compton-szórás
6.5.4.2. Fotóeffektus 25f
6.5.4.3. Párképzés 254
6.6. Felhasznált irodalom 258
7. Kolloidika és határfelületi jelenségek 259
7.1. A kolloid részecskék és kolloidrendszerek tipusai, definiciók és elnevezések 259
7.1.1. Kolloidrendszerek elhatárolása, kolloid részecskék tipusai 259
7.1.2. A kolloidrendszerek fő tipusai 261
7.2. Kolloidrendszerek keletkezése, stabilitása és megszűnése 264
7.2.1. Mikrofázisok 264
7.2.2. Kolloid oldatok 268
7.2.3. Koherens rendszerek 269
7.3. A kolloid rendszerek néhány tulajdonsága 270
7.3.1. A kolloid oldatok fontosabb sajátságai 270
7.3.2. Tenzidoldatok tulajdonságai 272
7.3.3. Tixotrópia 273
7.4. Határfelületi jelenségek 273
7.4.1. Fluid határfelületek 273
7.4.1.1. Tiszta /egykomponensü/ folyadékok felületi feszültsége 273
7.4.1.2. Oldatok felületi feszültsége 275
7.4.1.3. A folyadék-folyadék határfelület 276
7.4.1.4. Folyadékok szétterülése folyadékok felszinén 277
7.4.2. Szilárd határfelületek 277
7.4.2.1. Szilárd-gáz határfelületek 277
7.4.2.2. Szilárd-folyadék határfelületek 284
7.5. Durva diszperz rendszerek /kvázi-kolloidok/ 288
7.5.1. Gázdiszperziók és habok 288
7.5.2. Emulziók előállitása és állandósága 289
7.5.3. Az emulziók jellege és átcsapása 291
7.5.4. Az emulziók gyakorlati alkalmazása 292
7.5.5. A szuszpenziók előállitása 293
7.5.6. Szuszpenziók ülepedése és állandósága: a szuszpenziók gyakorlati jelentősége 294
7.6. Felhasznált irodalom 295
8. Függelék 297

Témakörök