808.013

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Természetismeret I.

Egységes jegyzet/Kézirat/Tanítóképző Főiskolák

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 309 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható melléklettel. Kézirat. Tankönyvi szám: J11-1021.

Előszó

A tankönyv az 1976-77-es tanév során bevezetett természetismeret tantárgy és az általános iskolai környezetismeret fizikai és kémiai kölcsönhatásokkal foglalkozó tananyagainak oktatását kívánja... Tovább

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 5
1. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VILÁGKÉP TARTALMA, HELYE ÉS SZEREPE
1. 1 A mai természetfelfogás előzményei 7
1.2 A természet megismerésének útja 8
1.3 A tudományok strukturálódása 11
1.4 A természettudományos megismerés módszerei 12
1.5 A tudomány funkciói 16
1.6 A környezetismeret szerepe a tudományos módszerek elsajátításában 17
2. A FIZIKAI KÖLCSÖNHATÁSOK
2.1 A fizika tárgya, feladata, módszerei 19
2.1.1 A mérés és mértékrendszer 20
2. 1.2 Vektorok 22
2.1.3 A mechanika 25
2.1.3.1 A vonatkoztatási rendszer 25
2.1.3.2 Egyenes vonalú egyenletes mozgás 27
2.1.3.3 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás 30
2.1.3.4 A szabadesés 31
2.1.3.5 A mechanika axómái 32
2.1.3.6 Az erők egyensúlya 36
2.1.3.7 A súlypont 39
2.1.3.8 Egyensúlyi helyzetek 39
2.1.3.9 A munka energia 41
2.1.3.10 A teljesítmény 43
2.1.4 Periodikus mozgások 44
a) Az egyenletes körmozgás 44
b) A forgó mozgás 46
c) A rezgő mozgás 48
d) Hullámmozgás 50
2.1.5 Folyadékok és gázok 52
2. 1.6 Feladatok 57
2.1.7 A környezetismeret tantárgy és a mechanika
kapcsolata 58
2.2 Termodinamika 60
2 2.1 Hőjelenségek, hőmérők 60
2.2.2 Hőtágulás - 62
2.2.3 Hőmennyiség, halmazállapotváltozások 64
2.2.4 Molekuláris hőelmélet 66
2.2. 5 A termodinamika főtételei 70
2.2.6 Az irreverzibilis rendszerek termodinamikája 73
2.2.7 Feladatok 74
2.2.8 A környezetismeret hőtani vonatkozásai 75
2.3 Elektrodinamika 76
2.6.1 Elektromos alapjelenségek 76
2.3.2 Az elektromos áram, áramkörök 78
2.3.3 Feszültség, az áram munkája 79
2.3.4 Az elektromos ellenállás 79
2.3.5 Fogyasztók kapcsolása 80
2.3.6 Mérések az áramkörben 83
2.3.7 Az elektromos áram hatásai 84
a) A hőhatás 84
b) Az áram kémiai hatása 85
c) Az áram biológiai hatása 86
d) Az áram mágneses hatása 86
2.3.8 A váltakozó áram 89
2.3.9 Az elektromágneses hullámok 92
2.3.10 A fény 92
a) A fény visszaverődése 93
b) A fény törése 95
c) A fény hullámtermészetével magyarázható
jelenségek 97
2.3.11 Feladatok 98
2.4 Á relativitáselmélet 99
2.5 Az elektrodinamika és a környezetismeret 103
3. KÉMIAI KÖLCSÖNHATÁSOK
3.1 Atomok és molekulák 104
3.1.1 Az atom szerkezete
3.1.2 Az atomok elektronszerkezete 106
3 1.2.1 A kvantumszámok
3 1.2.2 Az atompályák alakja és energiája 109
3.1.3 Az atomok elektronszerkezetének kiépülése 112
3.1.3.1 A periódusos rendszer 114
3.1.4 Az atom néhány jellemző adata 120
3.1.4.1 Ionizációs energia, elektronaffinitás,
elektronegativitás 120
3.1.4.2 Az atomok és ionok mérete 123
3.1.5 A molekulák 124
3.1.5.1 A kovalens kötés 124
3.1.5.2 A 6T-kötés és a ST-kötés 126
3.1.5.3 Kötési energia, kötéshossz, kötésrend 128
3.1.5.4 A molekulák elektronszerkezete 129
3 1.5.5 A molekulák alakja és polaritása 131
3.1.6 Megjegyzések és példák a fejezethez 134
3. 2. Anyagi halmazok 134
3.2.1 Az anyagi halmazok és sajátságaik 134
3.2.2 A gázok 135
3.2.3 A szilárd anyagok 136
3.2.3.1 Molekularácsos kristályok 137
3.2.3.2 Atomrácsos kristályok 139
3 2.3.3 Fémrácsos anyagok 139
3.2.3.4 Az ionrácsos kristályok 140
3.2.4 A folyadékok 141
3.2.4.1 Az oldatok 1455
3.2.4.2 Az oldódás folyamata 143
3.2.4.3 Az oldódás energiaviszonyai 144
3 2.4.4 Az oldatok koncentrációja 144
3.2.5 Az ozmózis 146
3 2.6 Az anyagok kolloid állapota 147
3.2.7 Megjegyzések és példák a fejezethez 149
3.3 Kémiai folyamatok . 150
3.3.1 A kémiai folyamatok termodinamikai alapjai 151
3.3.1.1 A kémiai reakciók hőhatásai 151
3 3.1.2 A kémiai reakciók végbemenetelének
termodinamikai feltétele 154
3.3.1.3 A kémiai egyensúly 156
3.3.2 A kémiai folyamatok kinetikája 160
3.3.2.1 Az aktiválási energia 161
3.3.2.2 A reakciósebesség 162
3.3.3 A kémiai reakciók csoportosítása 164
3.3.3.1 Sav-bázis reakciók 166
3.3.3.2 Redoxireakciók 168
3,3.4 Elektrokémia 169
3.3.4.1 Galvánelemek 171
3.3.4.2 Elektrolízis 172
3 3. 5 Megjegyzések és példák a fejezethez 175
3.4 A kémiai elemek és a szervetlen vegyületek 176
3.4.1 Az elemek rendszerezése, gyakorisága és
körforgása a természetben 176
3.4.2 A nemfémes elemek és vegyületeik 179
3.4.2.1 A hidrogén H2 179
3.4 2.2 A nemesgázok 181
3.4.2.3 A halogénelemek 181
3.4.2.4 A hidrogén-klorid, HCl 182
3.4.2.5 Az oxigéncsoport elemei 183
3.4.2.6 A víz, H2O 195
3.4.2.7 A hidrogén-peroxid 187
3.4.2.8 A kén oxidjai és a kénsav 187
3.4.2.9 A nitrogéncsoport elemei 189
3.4.2.10 Az ammónia, NH 190
3.4.2.11 A salétromsav, HNO 191
3.4.2.12 A 6zéncsoport elemei 192
3.4.2.13 Természetes és mesterséges
szenek 194
3.4.2.14 A szén oxidjai és a szénsav 195
3.4.2.15 A szilicium-dioxid 197
3.4.3 Fémes elemek és vegyületeik 198
3.4.3.1 A fémek általános jellemzése 198
3.4.3.2 A fémek korróziója 200
3.4.3.3 Az s-mező féméi 202
3.4.3.4 Nátrium- és kálium-vegyületek 203
3.4.3.5 Kálcium-vegyületek 203
3.4.3.6 A természetes vizek keménysége 204
3 4.3.7 A p-mező féméi 205
3.4.3.8 A d-mező féméi 207
3.4.3.9 A vascsoport féméi 207
3.4.3.10 A rézcsoport elemei 208
3.4.3.11 A réz és az ezüst néhány vegyülete 209
3.4.4 Megjegyzések és példák a fejezethez 210
3.5 Szerves vegyületek 211
3.5.1 A szénvegyületek általános jellemzése 211
3.5.2 Szénhidrogének 213
3. 5.2. 1 Metán, CH4 213
3.5.2.2 A földgáz és a kőolaj 214
3.5.2.3 Etén (etilén) 217
3.5.2.4 Az étin (acetilén) 220
3.5.2.5 Aromás szénhirdogének 221
3.5.3 Oxigéntartalmú vegyületek 222
3.5.3.1 Az alkoholok 223
3.5.3.2 A fenolok 224
3.5.3.3 Az éterek 224
3.5.3.4 OxovegyUletek 225
3.5.3.5 Az aldehidek 225
3.5.3.6 A ketonok 226
3.5.4 A szénhidrátok 226
3.5.4.1 Monoszaharidok 227
3.5.4.2 Diszaharidok 229
3.5.4.3 Poliszaharidok 230
3 5.5 A karbonsavak 234
3.5.5.1 Egyértékű nyílt láncú, telitett
karbonsavak 235
3.5.5.2 Telítetlen karbonsavak 238
3.5.5.3 Egyéb karbonsavak 239
3.5.6 Észterek 240
3.5.6.1 Az észterek csoportosítása 241
3.5.6.2 A zsírok és az olajok 243
3.5.6.3 Szintetikus mosószerek 245
3.5.7 Nitrogéntartalmú szénvegyületek 246
3. 5. 7. 1 Az aminók 246
3.5.7.2 Az aminosavak 249
3.5.7.3 A fehérjék 251
3.5.7.4 Heterociklusos vegyületek 254
3.5.7.5 A nukleinsavak 255
3. 5. 8 Műanyagok 258
3.5.9 Megjegyzések és példák a fejezethez 260
4. AZ ATOMOK BELSŐ TULAJDQNSAGAI
4.1 Az atomelmélet előzményei
4.2.1 Méretes tulajdonságok 262
4.2.2 Az elektron 263
4.3 Hőmérsékleti sugárzás 265
4.4 A fényelektromos hatás 267
4.5 Hullám-részecske kettősség 268
4.6.1 A radioaktivitás 269
4vév2 Radioaktív sugarak tulajdonságai 269
4.6.3 Bomlástörvény 271
4 6.4 Természetes bomlási sorok 271
4.7.1 Az atommag felfedezése 272
4.7.2 A Bohr-féle atommodell 274
4. 7.3 Anyaghullámok 275
4.7.4 A kvantummechanika 276
4.8 Az atomfizikai anyagvizsgálat eredményei 277
4.8.1 Az atommag felépítése 277
4.8.2 Mesterséges atomátalakítások 278
4.8.3 A neutron 278
4.8.4 A pozitron felfedezése 279
4.8.5 Magmodellek 280
4.8.6 A maghasadás, az atomenergia felhasználása 283
4.8.7 Az atommagfúzió 284
4.9.1 Az atomfizikai jelenségek megfigyelése, kölcsönhatások 284
4.9.2 Elemi részek 286
4.9.3 Detektálási eljárások 288
Nyaláb-fólia-spektoszkópia 291
A pozitronsugárzás és alkalmazása 292
A röntgenfluoreszcencia analízis 293
4.10 Gyorsítók 294
4.11 Nukleáris módszerek a gyakorlati élet feladatainak megoldásában 296
Irodalom 299
Tartalomjegyzék 305
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Természetismeret I. Természetismeret I. Természetismeret I. Természetismeret I. Természetismeret I.

A borító kissé elszíneződött, foltos.

Állapot:
1.340 ,-Ft
7 pont kapható
Kosárba