Polgári jog 1953-1997.

Előszó

A Civilisztikai Döntvénytárnak a csládjog ítélkezési gyakorlatát tartalmazó kötetét tartja kézben az Olvasó. A családjogban a bírói jogalkalmazásnak kiemelkedő szerepe van. Ennek oka egyrészt az, hogy a családi kapcsolatok nem igénylik, sőt nem is igen tűrik a részletes jogszabályi "beavatkozást" e speciálisan magánjellegű viszonyokba, a jog a bíróság "képében" jelenik meg, akkor, ha megbomlott viszonyok rendezése vagy éppen felszámolása szükséges, illetőleg sürgős intézkedés indokolt. Másrészt - éppen az említettekkel összefüggésben - a családjogi jogszabályokra fokozottan jellemző, hogy keretjellegűek, annak érdekében, hogy az egyes ügyek egyedi sajátosságai minél inkább értékelhetők legyenek. A jogszabály pl. a bíróságra bízza annak megállapítását, hogy a házasság mikor tekinthető "teljesen és helyrehozhatatlanul megromlottnak", mi minősül olyan "szükséges tanulmánynak", amelynek a folytatása esetén a nagykorú gyermek tartásdíjra jogosult, melyik szülőnél biztosított a gyermek "kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése", mit jelent "az összes körülmény gondos mérlegelése" az apaság megállapítási perben. Egyes esetekben maga a törvény ad felhatalmazást a bírónak az egyéniesítésre: a házastársak vagyoni viszonyainak rendezésénél a bíróság eltérhet az általános szabályoktól, ha azok alkalmazása az adott esetben méltánytalan eredményre vezetne. A Csjt. hatályba lépése óta eltelt csaknem fél évszázad is bizonyítja az ítélkezési gyakorlat megkülönböztetett szerepét a jogalkalmazásban és a jogfejlesztésben a családjog területén, emlékezzünk pl. a Legfelsőbb Bíróságnak számos, a törvény módosításai során jogszabállyá emelkedett irányelvére, elvi döntésére vagy akár eseti határozatára.
A fentiekből következik, hogy a családjog ismerete a gyakorló jogász számára elképzelhetetlen a bírói gyakorlat ismerete nélkül. Ugyanakkor felmerül a kérdés: a társadalmi- és gazdasági viszonyok gyökeres változását követően, a családjogi jogszabályok számos módosítása után, mi az irányadó az elmúlt fél évszázad családjogi joggyakorlatából ma Magyarországon, melyek azok az elvek, esetek, amelyek a jogalkalmazás vezérvonalait mutatják. Ez a kötet a Csjt. hatályba lépése óta meghozott temérdek számú iránymutató elvi állásfoglalásból és eseti határozatból válogatva azt az "élő jogot" kívánja bemutatni, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a jelenlegi családjogi jogalkalmazásban mértékadónak tekint... Vissza