| Első rész 1711-1867 | |
| A rendi Magyarország újjáépülése | 3 |
| A megváltozott viszonyok | 3 |
| A politikai változás. Az 1711-es kompromisszum | 4 |
| Az új berendezés | 5 |
| A Pragmatica Sanctio A hadügy kérdése | 5 |
| A központi hatóságok | 6 |
| Területi sérelmek | 7 |
| Gazdaság, Társadalom | 8 |
| Az új nagybirtokos osztály | 8 |
| Telepítés | 9 |
| Termelők, jobbágyok | 11 |
| Mária Terézia | 12 |
| Az osztrák örökösödési és a 7 éves háborúk | 13 |
| Az udvar gazdaságpolitikája | 14 |
| Vallás, műveltség | 17 |
| A vallási kérdés | 18 |
| Felvilágosodás | 19 |
| A felvilágosodás nemzedéke | 21 |
| II. József | 22 |
| Nemesi forradalom | 25 |
| II. Lipót és az 1790-91-es diéta | |
| A Martinovics-összeesküvés | 28 |
| Ferenc abszolutizmusa | 30 |
| Francia háborúk | 30 |
| Reformkor | |
| A polgári nemzetállam mintája | 33 |
| A magyar társadalom a XIX. század elején | 35 |
| Polgárság | 35 |
| Jobbágyság | 36 |
| A nagybirtokos osztály | 37 |
| A köznemesség | 38 |
| Széchenyi István | 40 |
| Széchenyi munkássága | 42 |
| Reformszellem és reakció | 44 |
| A birodalmi kormány | 46 |
| Wesselényi Miklós mozgalma | 46 |
| Kossuth Lajos | 47 |
| A Pesti Hírlap | 48 |
| A vámkérdés | 51 |
| Kossuth és Széchenyi | 52 |
| A nemzetiségi kérdés | 55 |
| Nyelvkérdés és polgári osztály | 59 |
| Az ellenzék kialakulása | 60 |
| Forradalom és szabadságharc | |
| Az utolsó rendi országgyűlés | 62 |
| A párizsi, bécsi és pesti forradalom | 62 |
| Az áprilisi törvények | 64 |
| A jobbágyok felszabadítása | 65 |
| A birodalom és Magyarország | 66 |
| Ellenforradalmi tervek | 67 |
| A nemzetiségek | 68 |
| A nemzeti önvédelem | 71 |
| A szeptemberi válság | 72 |
| A császári erők támadása | 73 |
| A felvidéki hadjárat | 74 |
| Bem erdélyi harcai. A védelem újjászervezése | 75 |
| A tavaszi hadjárat. A függetlenségi nyilatkozat | 76 |
| A külpolitikai helyzet | 77 |
| Belső ellentétek | 78 |
| Az orosz beavatkozás | 79 |
| A fegyverletétel | 80 |
| Önkényuralom | 81 |
| A Bach-rendszer | 81 |
| A nagy nemzedék pusztulása | 83 |
| Gazdaság, társadalom | 84 |
| Parasztság | 86 |
| Politikai irányok | 86 |
| Kossuth és az emigráció | 87 |
| A dunai szövetség gondolata | 89 |
| Az önkényuralom bukása | 91 |
| Októberi diploma, februári pátens | 91 |
| Provizórium és kiegyezés | 93 |
| A kiegyezési törvény | 95 |
| A kiegyezés mérlege | 96 |
| Második rész 1867-1945 | |
| A kiegyezés kora | 99 |
| A magyar társadalomfejlődés és politikai gondolkodás összefüggése | 99 |
| Pártalakulás | 100 |
| A Deák-párt | 100 |
| A horvát kiegyezés | 102 |
| A Deák-párti kormányok működése | 103 |
| Vasutláz. A fuzió | 104 |
| A szabadelvű-párt uralma | 105 |
| A szabadelvű párturalom alapjai | 105 |
| Az ellenzék | 106 |
| Tisza kormányzása | 108 |
| A szabadelvű párt bukása | 109 |
| Egyházpolitikai küzdelem | 109 |
| Katholikus néppárt. Közös vám- és kereskedelmi szerződési tárgyalások | 110 |
| Széll Kálmán és a közjogi harc. A parlamenti élet elfajulása. A szabadelvű-párt bukása | 111 |
| A koalíció | 112 |
| A munkapárt uralma | 113 |
| Társadalom és gazdaság | 115 |
| A középbirtokosok | 115 |
| Kisbirtokos nemesség | 117 |
| Parasztság | 118 |
| Agrármozgalmak | 119 |
| Agrárszocialaizmus | 120 |
| Konzervatív agrármozgalmak | 121 |
| Kivándorlás. Termelési viszonyok | 122 |
| Polgárság | 123 |
| Kézművesipar | 124 |
| Kisipari politika. A kifejlesztés módjai | 126 |
| Baross Gábor és a kisipar. A gyáripar fejlődése | 127 |
| Gyáriparfejlesztő-politika | 128 |
| Az 1881: XLI. t. c. Baross Gábor gyáriparfejlesztő politikája | 129 |
| Kereskedelem és bankok. Egyes iparágak fejlődése | 130 |
| Politika és gazdaság. A gyáripari munkásmozgalmak | 131 |
| Vámpolitika | 133 |
| Közlekedés | 134 |
| Szellemi élet | 134 |
| A nemzetiségi kérdés | 136 |
| Nemzetiségek | 137 |
| A közvélemény ábrándjai | 138 |
| Demokratikus megoldási javaslatok: Mocsáry, Jászi | 139 |
| A nemzetiségek és az 1868-as törvény. Szlovákok | 140 |
| Horvátok | 141 |
| Szerbek, Románok | 142 |
| Németek | 143 |
| A Monarchia külpolitikája | 144 |
| Ausztria és a kiegyezés | 144 |
| A Monarchia balkáni politikája | 145 |
| A Hármasszövetség | 146 |
| Német imperializmus | 147 |
| A két világháború | 148 |
| Az első világháború kitörése | 148 |
| Magyar belpolitikai élet I. Ferenc József haláláig | 149 |
| Tisza István politikája | 150 |
| Károlyi háborúellenessége. A választójogi kérdés | 151 |
| Károlyi Mihály izgatása a béke mellett. IV. Károly trónralépése. A választójogi kérdés | 152 |
| A forradalom előzményei. Esterházy Móric kormánya és a választójogi kérdés | 153 |
| Wekerle Sándor kormánya és a választójogi reform | 155 |
| A forradalom kitörése | 156 |
| Az 1918-19-es forradalom | 157 |
| A Károlyi és a Berinkey-kormány | 157 |
| A proletárdiktatúra | 159 |
| A kommunista forradalom belső bajai | 160 |
| A kommunista rendszer eredményei | 161 |
| Az ellenforradalom | 162 |
| Az ellenforradalom politikai gondolkodása | 162 |
| Az ellenforradalom története | 164 |
| Belpolitika. Horthy Miklós | 165 |
| Külpolitika. Revizionizmus | 167 |
| A társadalom és a gazdasági élet | 170 |