Előszó
Az általunk értelmezett „biztonság" fogalom széles spektrumú és komplex jellegű, magában foglal védelmi (katonai) és polgári (civil), környezeti, népesedési és kulturális, gazdasági és kriminológiai, továbbá ellátási/élhetőségi kérdéseket egyaránt.
A konkrét terület (a Nyugat-Balkán) kapcsán visszatérően szembesülhetünk különböző intenzitású fegyveres konfliktusokkal, melyek a térség biztonsági kérdéskörének legnagyobb figyelmet kapott, szinte jellegadó elemeivé váltak. Ezek részben államközi konfliktusok, melyek cél- és okrendszerében központi szerepet a térségen kívüli nagyhatalmak játszmái, esetenként direkt fegyveres harcai álltak. Másrészt alacsonyabb intenzitású konfliktusok, felkelések, „terrorakciók", melyek a Balkán helyi társadalmai szociális, vagy nemzeti elégedetlenségéből fakadtak, ritkábban „kívülről" szították, kezdeményezték őket.
A fegyveres konfliktusok kialakulása kapcsán megfigyelhető az okok körében, hogy ezek mögött időnként a helyi (még nem fegyveres) társadalmi konfliktusok helytelen kezelése, vagy figyelmen kívül hagyása fontos szerepet játszott. A településhálózat jellege és a benne foglalt intézményrendszer, a különböző nemzeti szállásterületek bonyolult rendszere és sok helyen átfedő jellege, a társadalom ön-, szomszédsági- és jövőképe hozzájárult a konfliktusok kialakulásához, esetenként az eszkalációjához (Nagy-Bulgária, Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország, Nagy-Románia, Nagy-Albánia stb. ideájához).
A félsziget népei, ismert történelmük során a jólét és a szegénység szélsőséges formáit élték meg, helyenként egyidőben és gyakorlatilag szomszédsági viszonyban. A jólét és az élhetőség kérdése a fegyveres konfliktusok mellett a belső és a nemzetközi migráció kiváltójaként napjainkig alapvető jelentőségű.
A migráció nem csupán kiindulási pontjának körülményei miatt, hanem célterületén és a közvetítő, illetve átmeneti területén is biztonsági kérdés. A szállásterületek kiterjedésének átalakulásával, a helyi, sokszor érzékeny politikai egyensúlyok felborulásával, szociális kérdésként is jelentkezik (szerbek szállásterületének északra húzódása az oszmánok elől, illetve napjaink konfliktustérségeiből pl. a Vajdaságba). A görög-török lakosságcsere, a török és pomák lakosság viszontagságai Bulgáriában stb. egyes térségekben a helyi társadalmi konfliktusok megoldásának szélsőséges formája. Az albánok szállásterületének kiterjedése Dél-Szerbiába és Nyugat-Macedóniába, illetve a bosnyák-szerb, horvát-szerb viszonylatú menekültkérdés ezen eseménysorozat recens elemei. Okkal gondolhatjuk tehát, hogy ezen a „megoldások" sorozata nem zárult le és a vonatkozó településhálózati, népesedési vizsgálatok rámutatnak ezen meg- meglóduló folyamat állomásaira.
A Balkán mint kapu Nyugat-Ázsia és Európa között visszatérően közvetít egészségügyi kockázatokat is. Ezek a járványos betegségek (száj- és körömfájás, kolera, pestis stb.) időről - időre megjelentek a térségben és a migráció révén fenyegetettségként jelentek meg az európai társadalmak számára. Napjaink illegális migrációjának az egyik legkritikusabb potenciális következménye a veszedelmes járványok kialakulása.
Vissza 
