1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvviteltan

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 471 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J10-1442. Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható melléklettel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az ujretermelési folyamat különböző vállalatok, gazdálkodó egységek, intézmények és szervezetek tevékeny közremüködésével valósul meg. E folyamatban azonban a legfőbb szerep... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az ujretermelési folyamat különböző vállalatok, gazdálkodó egységek, intézmények és szervezetek tevékeny közremüködésével valósul meg. E folyamatban azonban a legfőbb szerep a népgazdaság alapegységeire, a vállalatokra hárul, s ezért témánkat vállalati keretek között tárgyaljuk. A vállalatok tevékenységére az operatív önállóság jellemző. Ez mindenekelőtt:
- jogi,
- szervezeti,
- pénzügyi
önállóságot jelent. A jogi önállóság keretében, mint önálló jogi személy, a használatában levő eszközökkel szabadon gazdálkodik - a szabályozórendszer "játékszabályait" betartva - jogokat szerez és kötelezettségeket vállal. A müködéshez szükséges szervezeti formákat a vállalat önállóan alakitja ki, messzemenően figyelembe véve az állami irányitás kötelező előirásait. A vállalatok pénzügyi önállóságuk keretében saját bevételeikből fedezik kiadásaikat.
Az önállóság legkézenfekvőbben az intézkedések meghozatalában, a vezetői döntésekben fejeződik ki. Az operativ önállóságnak megfelelően vállalati szinten kell dönteni minden lényeges gazdasági-pénzügyi kérdésben, a tervezési munkálatoktól kezdve az operativ irányitáson át az elvégzett tevékenység értékeléséig, ellenőrzéséig.
A vállalatok soron levő feladataikat, az adott időszakban követendő stratégiát - termelési - üzleti - piaci politikát - természetesen a mindenkori gazdaságpolitikai irányelvek figyelembevételével határozzák meg. A feladatok elvégzése, a népgazdasági tervek által megjelölt célok teljesitése a vállalatokról sokirányu tájékozottságot követel. A beszerzési források felderitése, az erőforrások időre való elkészitése, a piaci és pénzügyi jelenségek áttekintése stb. olyan adatszolgáltató és hirközlő rendszert igényel, amely megbizható képet tud nyujtani azokról a körülményekről, amelyek a vállalat müködését behatárolják." Vissza

Tartalom

I. A könyvviteli információs rendszer elmélete
1. A könyvviteli információk helye és szerepe a vállalat irányitási rendszerében 3
1.1 A vezetés és az információs rendszer 5
1.2 A gazdasági számvitel jellemzői és feladatai 8
1.2.1 A könyvvitel jellemzői és feladatai 9
2. A vállalati vagyon (aktiv- és passziv) könyvviteli elszámolása 12
2.1 Az eszközök (aktivák) könyvviteli meghatározása és csoportosítása 12
2.1.1 Az állóeszközök főbb csoportositása 13
2.1.2 A forgóeszközök főbb csoportositása 13
2.2 Az eszközök forrásainak (passziváinak) könyvviteli meghatározása és csoportosítása 16
2.2.1 Az állandó (saját) források meghatározása és csoportosítása 16
2.2.2 Az ideiglenes (kölcsönvett) források meghatározása és csoportositása 17
2.2.3 A vállalati eredmény (nyereség-veszteség) lényege 19
2.3 A könyvviteli számla, mint a vállalati vagyon aktiv és passziv elszámolásának alapvető eszköze 19
2.3.1 A vállalati vagyon könyvviteli elszámolásának szabályai 20
2.3.1.1 A vállalati aktiv vagyon (eszközök) könyvviteli elszámolása 20
2.3.1.2 A vállalati passziv vagyon (források) elszámolása 20
2.3.2 Könyvelés az akiv (eszköz) és a passziv (forrás) számlákra 21
2.3.3 A költséggazdálkodással kapcsolatos fontosabb alapfogalmak 25
2.3.3.1 A termelés és a termelési költségek meghatározása 25
2.3.3.2 A termelési költségek csoportosítása 25
2.3.3.3 A termelési költségek költségnemenkénti csoportosítása 26
2.3.3.4 A termelési költségek csoportosítása elszámolhatóságuk szerint 27
2.3.4 A könyvviteli számlák körének bővítése az aktiv (eszköz) és a passziv (forrás) számlák alapján 28
2.3.4.1 A termelési költségek elszámolásának könyvviteli szabálya 28
2.3.4.2 A költségelszámolás alapvető gazdasági műveletei 29
2.3.4.3 Az eredmények elszámolása a könyvviteli számlákon 31
2.3.5 A vállalati mérleg, az eredménykimutatás és a könyvviteli számlák kapcsolata 34
2.3.5.1 A mérleg és a könyvviteli számlák kapcsolata 35
2.3.5.2 Az eredmény ki mutatás és a könyvviteli számlák kapcsolata 35
2.4 A vállalatok könyvviteli információs rendszerének idősoros és számlasoros elszámolása 35
2.4.1 Az idősoros elszámolás 36
2.4.2 A számlasoros elszámolás 36
2.4.3 A könyvviteli számlák adatainak összesitése 39
2.4.4 Az analitikus, a szintetikus könyvviteli elszámolások kapcsolata és bizonylati rendszere 43
2.4.4.1 A bizonylati elv és a bizonylati rendszer 43
2.4.4.2 Az analitikus könyvviteli elszámolás 46
2.4.4.3 A szintetikus könyvviteli elszámolás 47
2.5 A népgazdasági számlakeret 48
II. Az állóeszközgazdálkodás számviteli információs rendszere 55
1. Az állóeszközgazdálkodás információs rendszerének alapfogalmai 57
1.1 Az állóeszközök fogalma 57
1.2 Az állóeszközök csoportosítása 58
1.3 Az állóeszközgazdálkodás alapvető értékfogalmai 60
1.3.1 Az állóeszközök értékelési változatai 60
1.3.1.1 Az állóeszközök bruttó és nettó értéke 60
1.3.2 Az állóeszközök értékcsökkenése és értékcsökkenési leírása 61
1.3.2.1 Az értékcsökkenésről és értékcsökkenési leírásról általában 61
1.3.2.2 Az értékcsökkenés (amortizáció) kiszámításának központi szabályozása 64
1.3.2.3 Az állóeszközök 100 Ft eszmei bruttó értéke 66
1.4 Az állóeszközgazdálkodás információi 66
1.5 Az állóeszközök nyilvántartási számrendszere 68
2. Az állóeszközgazdálkodás analitikus nyilvántartási és bizonylati rendszere 69
2.1 Az állóeszközök analitikus nyilvántartása 69
2.2 Az állóeszközök nyilvántartásának (elszámolásának)
bizonylati rendszere 71
3. Az állóeszközök szintetikus könyvelésének szabályozása és alapvető összefüggései 72
3.1 Az állóeszközök szintetikus könyvvitelének alapvető vonásai 72
3.2 Az állóeszközelszámolás szabályozása a Népgazdasági Számlakeretbe 72
4. Az állóeszközgazdálkodás költségelszámolási folyamathoz kapcsolódó információk elszámolása 74
4.1 Az értékcsökkenési leirás és értékcsökkenés elszámolása 74
4.2 Az állóeszközök 100 Ft eszmei bruttó értéken való nyilvántartásba vétele 78
5. Az állóeszközgazdálkodás információinak az újratermelés előkészitési szakaszával kapcsolatos elszámolása
5.1 Az állománynövekedések és elszámolásuk 79
5.1.1 A beruházások és elszámolásuk 79
5.1.1.1 A beruházások fogalma, csoportosítása, megvalósításának forrásai 79
5.1.1.2 A beruházások könyvviteli elszámolása
A beruházások analitikus nyilvántartása 32
5.1.1.3 A beruházások szintetikus könyvelésének
számlaösszefüggései 33
5.1.2 Az állóeszközök térités nélküli átvételének elszámolása 85
5.1.3 A jóléti állóeszközökkel kapcsolatos beruházások
könyvelése
5.2 Az állománycsökkenések és elszámolások 86
5.2.1 A felesleges állóeszközök hasznosításának könyvviteli elszámolása 87
5.2.1.1 Az állóeszközök selejtezésének könyvviteli elszámolása 87
5.2.1.2 Az állóeszközök értékesítésének könyvviteli elszámolása 90
5.2.1.3 Az állóeszközök térités nélküli átadásának elszámolása 90
III A készletgazdálkodás (vásárolt készletek) számviteli információs rendszere 91
1. A készletgazdálkodás helye a vállalati gazdálkodásban 93
2. A készletgazdálkodás információs rendszere 94
2.1 A készletgazdálkodásról általában 94
2.2 A készletek fogalma és csoportosítása 95
2.3 A készletgazdálkodás információi 95
2.3.1 A készletgazdálkodás információinak alapvető vonásai 95
3. Az anyaggazdálkodás számviteli információs rendszere 97
3.1 Az anyagkészlet fogalma és fajtái 97
3.2 A vállalati anyaggazdálkodás fogalma, feladata 98
4. Az anyaggazdálkodás analitikus nyilvántartása 99
4.1 Az analitikus anyagnyilvántartás fogalma, rendeltetése 99
4.2 Az analitikus anyagnyilvántartás feladatai 100
4.3 Az anyagkészlet-mozgások bizonylatai 101
4.4 A vállalati anyagszámrend 105
4.5 A raktári anyagnyilvántartás 107
4.5.1 A raktári anyagnyilvántartás általános kérdései 107
4.5.2 A raktári anyagnyilvántartás rendszerei 108
4.6 A készletek értékinformációi 109
4.7 A kézi analitikus anyagkönyvelési módszerek 110
4.8 Az analitikus anyagnyilvántartás és a szintetikus könyvelés
kapcsolatai 112
5. Az anyaggazdálkodás szintetikus könyvviteli elszámolása 114
5.1 Az anyagkészletek szintetikus könyvvitel elszámolásának
általános kérdései 114
5.2 Az anyagbeszerzés szintetikus könyvelése 115
5.3 Az anyagfelhasználás szintetikus könyvelése 120
5.4 Az anyageladás szintetikus könyvelése 130
5.5 Az anyagok leltározási különbözeteinek szintetikus könyvelése 131
6. A fogyóeszközgazdálkodás számviteli információs rendszere 134
6.1 A fogyóeszközök fogalma, fajtái és csoportosítása 134
6.2 A fogyóeszközök analitikus nyilvántartása 135
6.3 A fogyóeszközök szintetikus könyvelése 137
7. A gyártóeszközgazdálkodás számviteli információs rendszere 143
7.1 A gyártóeszközök fogalma, csoportosításuk 143
7.2 A gyártóeszközök analitikus nyilvántartása 143
7.3 A gyártóeszközök szintetikus könyvelése 144
8. A göngyölegek számviteli információs rendszere 147
8.1 A göngyölegek fogalma és analitikus nyilvántartása 147
8.2 A göngyölegek szintetikus könyvelése 148
9. Az áruk könyvviteli elszámolása 151
IV. A munkabérek számviteli információs rendszere 153
1. A munkabérek számviteléről általában 155
1.1 A munkabérelszámolás fogalma, feladatai 155
1.2 A béralap fogalma és összetevői 155
1.3 A munkabér járulékos tételei 156
2. A munkabérek analitikus nyilvántartása 159
2.1 A munkabérek analitikus nyilvántartásának feladatai 159
2.2 A munkabérelszámolás bizonylatai 161
2.2.1 A bérszámfejtés bizonylatai 161
2.2.2 A bérfolyósitás bizonylatai 164
2.2.3 A bérfelosztás bizonylatai 165
2.3 A munkabérek analitikus elszámolása 165
3. A munkabérek szintetikus könyvelése 168
3.1 A munkabérekkel kapcsolatos főbb szintetikus számlák tartalma 168
3.1.1 A 358. Munkabérelszámolási számla 168
3.1.2 A 351. Előleg számla 169
3.1.3 A 352. Előirt tartozások számla 169
3.2 A bérfolyósitás és a bérfelosztás könyvelése 170
3.2.1 A részfizetés és a levonások könyvelése 171
3.2.2 A munkabérköltség és a közterhek könyvelése 172
3.2.3 A százalékos levonások könyvelése 174
3.2.4 A végelszámolás könyvelése 176
3.2.5 A fel nem vett járandóságok könyvelése 177
4. A szociális juttatások szintetikus könyvelése 179
5. A munkabérelszámoláshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének könyvelése 180
V. A gazdálkodó egységeknél végbemenő újratermelési folyamat számviteli információs rendszere 181
1. A gazdálkodó egységek helye és szerepe a bővített újratermelési folyamatban 183
2. A termelési folyamat számviteli információs rendszerének 185
3. A termelési folyamat könyvviteli információs rendszerébenhasználatos bizonylatok és analitikus nyilvántartások alapfogalmai 185
2.1 A termelési folyamat kettős jellege 187
2.2 A termelési folyamat, mint fogyasztási folyamat 193
2.3 A termelési folyamat, mint értékképző folyamat 194
2.4 A költségelszámolás alapjai 194
3.1 A termelési folyamat bizonylatai 199
3.2 A termelési folyamat analitikus nyilvántartása 200
4. A termelési folyamat szintetikus könyvelésének szabályozása és főbb összefüggései 202
4.1 A termelési folyamat fogyasztási folyamatként történő elszámolása
A termelési költségek szintetikus könyvelésének
szabályozása és főbb összefüggései 202
4.1.1 A termelési költségek elsődleges költségviselő
költséghely elszámolása 202
4.1.2 A termelési költségek elsődleges költségnem elszámolása 221
4.2 A termelési folyamat értékképző folyamatként történő elszámolása 239
4.2.1 A sajáttermelésü készletek bizonylatai 239
4.2.2 A sajáttérmelésü készletek analitikus nyilvántartása 240
4.2.3 A sajáttermelésü készletek szintetikus könyvelése 240
4.2.4 A teljesitmények elszámolásának szabályozása 247
4.2.4.1 A teljesitmények elszámolásának alapjai 247
4.2.4.2 A teljesitmények elszámolásának szintetikus könyvelése 248
5. Önköltségszámitási elvek és alapfogalmak 258
5.1 Önköltségszámitási elvek 258
5.2 Az önköltségszámitás alapfogalmai 259
6. Forgalmi folyamatok számviteli információs rendszere 261
6.1 A forgalmi folyamatok számviteli információs rendszerének alapjai 261
6.2 Alaptevékenység-, és alaptevékenységen kivüli egyéb tevékenységek eredménye 267
6.3 Különféle egyéb bevételek (nyereségek) és ráfordítások (veszteségek) 274
6.4 A vállalati eredmény megállapítása 276
6.4.1 Az eredmény kimutatás fogalma, tartalma 276
6.4.2 Az eredményszámlák zárása 277
VI. Az alapok képzésének és felhasználásának számviteli információs rendszere 281
1. Az eredmény feldolgozása a könyvviteli információk alapján 283
1.1 Az eredmény különböző fokozatai és tartalmuk 283
1.2 Az eredmény megállapítása a könyvviteli információkból.
Az eredmény kimutatás 284
1.3 Az eredmény-elszámolás könyvviteli információs rendszere 287
1.3.1 Az eredményelszámolás tartalma 287
1.3.2 Az érdekeltségi alapok képzésének és felhasználásának könyvviteli információs feladatai 289
1.3.2.1 A tartalék alap elszámolása 289
1.3.2.2 A fejlesztési alap elszámolása 291
1.3.2.3 A részesedési alap elszámolása 293
1.3.3 A jóléti és kulturális alap képzésének és felhasználásának könyvviteli információs rendszere 297
2. Az eredményelszámolás könyvviteli rendje 300
2.1 Az eredmény elszámolásának évközi műveletei 300
2.2 Az év végi mérlegkészítés és annak jóváhagyása utáni gazdasági müveletek 302
VII. A könyvviteli zárlat 307
1. A számviteli információk hasznosításának rendszere 309
2. A könyvviteli zárlat fogalma, célja és ügyviteli munkafolyamatai 310
2.1 A könyvviteli zárás rendező müveletei 310
2.2 A könyvviteli zárás egyeztető (ellenőrző) kimutatásai 311
2.3 A könyvviteli zárlat fajai 313
VIII. Ügyvitelszervezési és gépesítési ismeretek 327
1. Az ügyvitelszervezés célja és feladatai 329
2. Az adatfeldolgozás jellegét meghatározó tényezők 332
2.1 A vállalat jellege és nagysága 332
2.2 A feldolgozásra kerülő adatok tömege és összetétele 333
2.3 Az adatáramlás egyenletessége 333
2.4 Az eddig alkalmazott adatfeldolgozás módja 333
2.5 A rendelkezésre álló gépek volumene és fajtái 334
3. A gépi adatfeldolgozás szervezés-technikai követelményei 335
3.1 Előkészítési folyamat 335
3.2 Kódszámrendszer 336
3.2.1 A kódjelek főbb csoportjai 337
3.2.2 A kódszámrendszer kialakításának folyamata 338
3.2.3 A kódok fajtái 339
3.3 Vállalati számrendszer kialakításának szempontjai 343
4. Uj adatfeldolgozás bevezetésének módszerei 345
5. A gépi adatfeldolgozás szervezeti és személyi kihatásai 347
5.1 A rendszerszervező feladatai 348
5.2 A felső szintü vezetés jellemzői 350
5.3 A középszintü vezetés jellemzői 351
5.4 Az alsó szintü vezetés jellemzői 351
5.5 Általános következtetések 352
IX. Az ügyvitelfeldolgozás technikai eszközei 353
A) Könyvelőautomaták és azok kiegészítő berendezései 355
Automatikus (mágneses) egyenlegelővezető berendezés 362
Szorzószerkezet 362
Lyukkártyalyukasztó egység 363
Lyukszalaglyukasztó egység 363
E) Kisszámitógépek 369
Az ügyviteli- és adatfeldolgozó kisszámitógép konfigurációja 371
LOGABAX (Francia gyártmányú kisszámitógép) 372
DARO 1840 (NDK gyártmányú kisszámitógép) 374
VIDEOTON gyártmányú kisszámitógépek 377
C) Nagyszámitógépek 388
Ügyvitelgépesitési megoldások 389
Analitikus készletnyilvántartás könyvelőgéppel 389
Munkabérelszámolás kisszámitógéppel 409
Törzsadatállomány kezelése 415
Változók algoritmusa 419
Táblázatok (Outputok) 440
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv