| I. kötet: | |
| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 9 |
| A 80386-os mikroprocesszor | 10 |
| A processzor működése | 10 |
| A processzor felépítése | 12 |
| A 80386-os processzor regiszterei | 12 |
| A 80386-os processzor | 17 |
| Az adatok méretei és típusai | 20 |
| Operandushosszmező és operandushosszprefix | 22 |
| A 80386-os regiszterei | 24 |
| Adatszervezés | 30 |
| Adaszervezés a szegmensregiszterben | 31 |
| Adatszervezés a rendszerregiszterekben | 32 |
| Adatszervezés a memóriában | 33 |
| Memóriacímzés | 35 |
| Memóriaterületek címzése | 35 |
| Címszámítás | 36 |
| Címzési módok | 38 |
| Utasításkészlet | 41 |
| Utasítások összefoglalása | 41 |
| Adatmozgató utasítások | 42 |
| Az egész számos aritmetika utasításai | 44 |
| Logikai (Boole) utasítások | 46 |
| Ciklikus léptető, léptető és dupla léptető utasítások | 46 |
| Bitkezelő utasítások | 47 |
| Füzérfeldolgozó utasítások | 48 |
| Binárisan kódolt decimális aritmetikai utasítások | 51 |
| Programvezérlő utasítások | 51 |
| Rendszervezérlő utasítások | 54 |
| Koprocesszor, adatszinkronizáló utasítás | 55 |
| Utasítás prefixek | 56 |
| Utasításformátumok | 59 |
| 16 bites programozás a 80386-os processzor valósüzemmódjában | 60 |
| Memóriacímzés 16 bites üzemmódban | 60 |
| Lapozás | 61 |
| Közvetlen címzés | 63 |
| Regiszterek közvetlen címzése | 63 |
| Általános regiszter közvetlen címzése | 63 |
| Szegmensregiszter közvetlen címzése | 64 |
| Közvetett (indirekt) címzés regiszterekkel | 65 |
| Közvetett címzés bázisregiszterrel | 65 |
| Közvetett címzés bázisregiszterrel, relatív címzéssel | 65 |
| Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel | 66 |
| Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel, relatív címzéssel | 67 |
| Közvetett címzés SP regiszterrel, elődekrementálással | 69 |
| Közvetett címzés SP regiszterrel, utóinkrementálással | 70 |
| Közvetett címzés memóriatartalommal | 71 |
| 16 bites címzési módok kódolása | 73 |
| A 80386-os processzor 16 bites utasításai | 75 |
| Utasításelérhetőség | 75 |
| Prefix elérhetőség | 77 |
| Valós üzemmódú szegmenshosszhatár | 78 |
| Értelmező szótár | 80 |
| Irodalomjegyzék | 79 |
| II. kötet | |
| Előszó | 17 |
| Bevezetés a 80386-os és a 80486-os processzor összehasonlítása | 21 |
| Sebesség | 21 |
| Architektúra | 22 |
| A 80386-os mikroprocesszor architektúrája | 22 |
| Busz interfész egység | 23 |
| Utasításlehívó egység | 23 |
| Utasításdekódoló egység | 23 |
| Utasításvégrehajtó egység | 24 |
| Szegmentáló egység | 24 |
| Lapozóegység | 24 |
| A 80486-os mikroprocesszor architektúrája | 24 |
| Cache - gyorsítótár | 25 |
| Numerikus adatfeldolgozó, NDP | 26 |
| Az utasításkészlet architektúrája | 26 |
| Bitek és bitfüzérek | 26 |
| Byte-ok | 26 |
| Szavak | 27 |
| Dupla szavak | 27 |
| Négyszeres szavak | 28 |
| ASCII és BCD kódok | 28 |
| Regiszterkészlet | 28 |
| Állapotregiszter; FLAG, EFLAG | 29 |
| Az EFLAG regiszter bitjei | 29 |
| Szegmensregiszter - deszkriptor-cache | 36 |
| A védelmi rendszer regiszterei | 37 |
| A vezérlőregiszterek | 38 |
| CRO - O vezérlőregiszter | 38 |
| CR1 - 1 vezérlőregiszter | 40 |
| CR2 - 2. vezérlőregiszter | 40 |
| CR3 - 3. vezérlőregiszter | 41 |
| Nyomkövető- és tesztregiszterek | 41 |
| Lebegőpontos műveletvégzés | 41 |
| Numerikus adatfeldolgozó | 41 |
| Számábrázolások | 42 |
| Lebegőpontos számok | 42 |
| A binárisan kódolt egész számok, BCD egész számok | 47 |
| Állapotregiszter | 48 |
| CW vezérlőszóregiszter | 49 |
| Toldalékszó regiszter | 52 |
| EP hibára mutató regiszterek | 52 |
| Memóriaszervezés | 55 |
| Lineáris és szegmentált memória | 55 |
| Lineáris memória | 55 |
| Szegmentálás | 56 |
| Virtuális címzés | 57 |
| A virtuális címek lefordítása lineáris címmé | 58 |
| Szegmensdeszkriptorok | 59 |
| Báziscím | 60 |
| Határ | 60 |
| Hozzáférési (elérési) jogok | 60 |
| Típusmező | 62 |
| További mezők | 63 |
| Deszkriptortáblázatok | 63 |
| A szelektorok | 64 |
| A szegmensek lehetőségei | 64 |
| Teljesítménybeli megfontolások | 67 |
| A szegmentálás hátrányai | 69 |
| Összefoglalás | 70 |
| Lapozás és a cache-memória | 70 |
| Lapozás | 71 |
| Előnyök és hátrányok | 72 |
| Lapozásmechanizmus | 73 |
| Laptáblázatok és lapcímtárak | 74 |
| Fordítás gyorsító puffer (TLB) | 76 |
| Laphibák | 76 |
| Lapvédelem | 77 |
| A lapozás és a szegmentálás kombinálása | 78 |
| Multitaszking memóriaszervezés | 78 |
| A 80486-os processzorba beépített cache | 80 |
| A cache célja | 80 |
| Intelligens RAM | 80 |
| Cache vezetékek és asszociativitás | 81 |
| Cache-vezérlés | 82 |
| Utasítások, operandusok, címzési módok a 80386/80486-os mikroprocesszorokra épülő rendszerekben | 83 |
| Utasításformátum | 83 |
| Utasításoperandusok | 84 |
| Implicit operandusok | 84 |
| Regiszteroprerandusok | 84 |
| Közvetlen operandusok | 85 |
| I/0 (Input/Output) operandusok | 85 |
| Memóriahivatkozás operandusok | 86 |
| Közvetlen címzés | 86 |
| Báziscímzés | 86 |
| Bázis plusz relatív címzés | 87 |
| Index plusz relatív címzés | 87 |
| Bázis plusz relatív cím plusz indexelt címzés | 88 |
| Verembázisú címzések | 88 |
| Védelem | 91 |
| Szelektorok | 91 |
| Deszkriptorok | 91 |
| Privilegizálási szintek | 92 |
| Szintek közti kommunikáció | 93 |
| Kapuk | 94 |
| Taszk-állapotszegmensek | 96 |
| Deszkriptortáblázatok | 96 |
| Általános deszkriptor formátumok | 100 |
| Megszakítások és kivételek | 101 |
| Megszakítások | 102 |
| Kivételek, kivételtípusok | 103 |
| Trapok | 103 |
| Hibák | 103 |
| Abortok | 103 |
| Megszakítás-, trap- és taszkkapuk | 104 |
| Megszakításmaszkolás és prioritás | 106 |
| Hibajelzés: a hibajelző képesség beépítése, hibakeresés | 107 |
| Nyomkövető-töréspont-regiszterek | 107 |
| Adattöréspont-kezelés nyomkövető regiszterekkel | 111 |
| RF újraindításjelző bit | 111 |
| Egylépéses trap | 111 |
| Töréspont-utasítás, szoftver töréspontok | 112 |
| Taszkkapcsolt trap | 112 |
| Megszakítások és kivételek a 80386/80486 processzor valós üzemmódjában | 113 |
| Megszakítások valós üzemmódban | 113 |
| Hardvermegszakítások | 113 |
| Megszakításvektorok | 114 |
| Megszakításvektor-táblázat | 114 |
| Megszakításvégrehajtó rutinok | 115 |
| A megszakításkiszolgálás folyamata | 116 |
| Kivételes valós üzemmódban | 117 |
| Üzemmódok a 80386-os mikroprocesszor családban | 121 |
| Valós üzemmód | 121 |
| Memóriacímzés | 122 |
| A 16-bites utasításkészlet | 123 |
| Megszakítás-feldolgozás | 124 |
| A valós üzemmód korlátai | 125 |
| Védett üzemmód | 125 |
| 80286-os kompatibilitás | 127 |
| Visszatérés valós üzemmódba | 127 |
| 8086-os virtuális üzemmód | 128 |
| Megszakításkezelés a 8086-os virtuális üzemmódban | 129 |
| Kompatibilitás a 8086-os valós és virtuális üzemmódok között | 131 |
| I/0 a 8086os virtuális üzemmódban | 132 |
| Programozás 8086-os virtuális üzemmódban | 133 |
| Indítás 8086-os virtuális üzemmódban | 133 |
| Működés 8086-os virtuális üzemmódban | 135 |
| Kilépés a 8086-os virtuális üzemmódból | 138 |
| Az I/0 engedélyező bittérkép 8086-os virtuális üzemmódban | 139 |
| 32 bites programozás egyszerű védett üzemmódban | 141 |
| Memóriacímzés 32 bites címzési módban | 141 |
| Címkiszámítás | 141 |
| Lapozás | 142 |
| 32 bites címzési módok | 143 |
| A regiszterek közvetlen címzése | 144 |
| Általános regiszter közvetlen címzése | 144 |
| Szegmensregiszter közvetlen címzése, címzési módok | 144 |
| Közvetlen címzési módok | 145 |
| Közvetett regisztercímzési módok | 145 |
| Közvetett címzés bázisregiszterrel | 146 |
| Közvetett címzés bázisregiszterrel, relatív címzéssel | 147 |
| Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel | 148 |
| Közvetett címzés bázis- és indexregiszterrel, relatív cím felhasználásával | 149 |
| Relatív címzés | 150 |
| Relatív címzés ESP regiszterrel, elődekrementálással | 151 |
| Relatív címzés ESP regiszterrel utóinkrementálással | 152 |
| Relatív címzés memóriatartalommal | 153 |
| Kódolás 32 bites címzési módokban | 155 |
| MOD R/M byte | 155 |
| S-I-B byte | 156 |
| 32 bites MOD R/M és S-I-B kódtázlázat | 156 |
| Privilegizálási szintek és megszakítás-kiszolgálás | 159 |
| Memóriaalapozás a 80386/80486-os rendszereben | 159 |
| 32 bites memóriaszegmensek használata egyszerű védett rendszerekben | 159 |
| Szegmensdeszkriptorok egyszerű védett rendszerekben | 161 |
| Szegmensdeszkriptorok formátuma | 161 |
| A deszkriptormezők definíciói | 163 |
| GDT - Globális deszkriptortáblázat | 165 |
| Szelektroformátum védett üzemmódban | 166 |
| Szoftvermegszakítások | 168 |
| Megszakításstruktúra védett üzemmódban | 168 |
| Megszakításkapuk | 168 |
| A megszakításkapu-mezők definíciói | 169 |
| Vezérlésátadás megszakításkapun keresztül | 170 |
| Trapkapuk | 170 |
| Vezérlésátadás megszakításkapun keresztül | 171 |
| Megszakítási deszkriptortáblázata | 171 |
| A privilegizálási szintek használata | 171 |
| Szintek közötti vezérlésátadás mechanizmusa | 173 |
| Szintek közötti vezérlésátadás INT n utasításokkal, egyszerű, védett rendszerben | 173 |
| Kapuzott utak a magasabb privilegizálási szintekhez | 174 |
| Átlátszóság a felhasználó szempontjából | 175 |
| 32 bites taszk-állapotszegmens U(TSS) | 175 |
| TSS deszkriptor | 175 |
| Taszkregiszter inicializálása | 177 |
| A memóriaalapozó rendszer egyszerű védett üzemmódban 32 bites programozáshoz | 178 |
| Lapstruktúra | 179 |
| Memóriaalapozás engedélyezése és tiltása | 180 |
| A laphatárok illeszkedése a szegmenshatárokkal | 181 |
| A lapprivilegizálási szintek összehasonlítása a szegmensprivilegizálási szintekkel | 182 |
| Lapfordítási táblázatok | 182 |
| Fordítási táblázatok | 182 |
| Lapcímtár-bemenetek | 183 |
| Laptáblázat-bemenetek | 184 |
| Lapvédelem | 185 |
| A fordítási eljárás részletezése | 187 |
| Memórialapozás, virtuális memória | 188 |
| Jelenléti követelmények egy virtuális memóriarendszerben | 188 |
| Fordítást gyorsító buffer, TLB | 190 |
| A TLB szervezése | 191 |
| 80386/80486-os 32 bites mikroprocesszoros rendszerek indulóhelyzetbe hozása (innnicializálása) egszerű védett üzemmódban | 192 |
| Inicializáló rutin és adatok | 192 |
| 32 bites felügyelő szinten inicializált rutinok és adatok | 194 |
| 32 bites felhasználói szintű kódok és adatok | 200 |
| Egy felhasználói szintű program indításának inicalizálása | 201 |
| A felhasználói adatszegmens kialakítása | 202 |
| Deszkriptortáblázatok és tartalmuk | 204 |
| A szegmensdeszkriptorok célja | 204 |
| A kapuk célja | 205 |
| Szegmensdeszkriptor-típusok és formátumok | 205 |
| A deszkriptormezők definíciói | 207 |
| Kaputípusok és formátunok | 210 |
| CALL-, trap- és megszakításkapu-mezők definíciói | 212 |
| A taszkkapumezők definíciói | 213 |
| Deszkriptortáblázatok | 214 |
| A deszkriptortáblázatok lokalizálásához szükségese rendszerregiszterek | 215 |
| A GDTR és IDDTR inicializálása | 215 |
| LDTR inicializálása | 218 |
| Vezérlésátadás kapukkal | 218 |
| Vezérlésátadás automatikus paramétermásolással a CALL kapukon keresztül | 220 |
| Vektorizálás trap- és megszakításkapukkal | 221 |
| Vezérlésátadás vagy vektorizálás taszkkapukkal | 222 |
| Multitaszking | 223 |
| Taszkkapcsolás | 225 |
| I/O engedélyező bittérkép | 227 |
| Taszk virtuális címterülete | 228 |
| A taszkok állapota | 228 |
| TSS deszkriptor | 229 |
| Taszkok közötti átvitel | 232 |
| Vezérlésátadás a TSS-en keresztül | 232 |
| Vezérlésátadás a taszkkapukon keresztül | 232 |
| Taszkok egymásba ágyazása | 232 |
| Megszakítások és kivételek védett és 8086-os virtuális üzemmódban a 80386/80486-os mikroprocesszorokra épülő rendszerekben | 235 |
| Megszakítások | 235 |
| Hardvermegszakítás | 236 |
| Megszakításdeszkriptor-táblázat | 236 |
| Kivételek | 238 |
| A hibakivételek és a trapkivételek közötti különbség | 239 |
| A kivételek felismerése | 243 |
| Folytatás kivétel után | 243 |
| A kivételek hibakódjai | 246 |
| Szimultán megszakítások és kivételek | 246 |
| Kivételek részletes ismertetése | 249 |
| Utasításkészlet, 80386/80486-os rendszerekben, az egyes utasítások részletes ismertetése | |
| Utasításkategóriák ( I.kötet 41-60 oldal) | 281 |
| Lebegőpontos utasítások részletes ismertetése | 431 |
| Rövidítések és az utasítások betűszavainak kifejtése | 431 |
| Regisztertérkép | 531 |
| Irodalomjegyzék | 532 |
