A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve

Előszó

Vas megye Tanácsa nevében köszöntöm a 200 éves Nagy Lajos Gimnáziumot. Megyénk és városunk e nagymúltú iskolája olyan korban kezdte el működését, amely a város életében különösen nagy jelentőségű volt. A XVIII. század utolsó évtizedei a város történetében korszak-váltást jelentettek. Intézményekben, épületekben, városképben máig őrizzük ennek az időszaknak a hatását. A kezdeményezést a városi közgyűlés 1770-ben hozott határozata jelentette. Alig két evvel később az iskola megkezdte működését, és 1773-ban már új épület állt rendelkezésére, a Hollán E. u. 2. sz. alatt, amely ma a Smidt-múzeumnak ad otthont. Ez volt a kezdet. A város akkori lélekszámához képest (a 2500-at sem érre el a város lakossága), nagy intézmény volt az új gimnázium. Az első évek 200-300 fő tanulólétszáma azt mutatja, hogy az érdeklődés igen számottevő volt. Az igény kifejezte, magában hordozta azt a változást, fejlődést, amit a következő évtizedek hoztak a város számára. Akkor különösen igaz lehetett - ma is az -, hogy egy jó iskola egy város életére maradandóan rányomja bélyegét. Az első évtizedek néhány kiemelkedő tanár-egyéniségének munkássága az iskola életén, működésén messze túlmutatott. Kresznerics Ferenc, a nagyműveltségű tanár, a tudós, a nyelvész, kiemelkedő képességű személyiség volt. Olvasom előszavát, amit egy kevésbé ismert művéhez írt, - Julianus: Császárok c. munkáját fordította magyarra. Az előszóból is arra lehet következtetni, hogy a maga korában Kresznerics Ferenc rendkívül haladó gondolkodású volt. A rövid ideig itt működő Kulcsár István, a neves szerkesztő 1794-ben Szombathelyen jelentette meg Mikes Kelemen törökországi leveleit. Az irodalompártoló, bátorító, szervező Kulcsár István beírta nevét a város kultúrtörténetébe. Ezek olyan "jelzései" a gimnázium létezésének, a tanárok működésének, amelyek meggyőzően mutatják, hogy mit is jelentett az iskola működése. Vissza