1.034.668
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve
| Kiadó: | Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi Intézete |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés |
| Oldalszám: | 911 oldal |
| Sorozatcím: | A Tudományos Földrajz kézikönyvei |
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 320 fekete-fehér szövegközti ábrával illusztrálva. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A szerző előszavaAzon érdeklődésnél fogva, melyet a geographiai tudományok csillagász és physikus körökben ébreszteni képesek voltak, oly hatalmas lépést tettek az exakt tudományok felé és... Tovább
Előszó
A szerző előszavaAzon érdeklődésnél fogva, melyet a geographiai tudományok csillagász és physikus körökben ébreszteni képesek voltak, oly hatalmas lépést tettek az exakt tudományok felé és gondolatmenetük úgy, mint nyelvezetük már annyira mathematikai és természettudományi modorú, hogy kettős csalódás éri az ifjút, a ki magát e pályára szánva odahagyja a középiskolát ama reményben, hogy szerzett mathematikai és physikai ismereteit ezentúl büntetlenül elfelejtenie szabadságában áll. Egyrészt az egyetem, másrészt még fokozottabb mértékben az újabb irodalom és az önálló buvárkodás ösztöne oly igényekkel van a geographiával foglalkozó iránt, melyeknek megfelelni csak úgy tud, ha legalább is a középiskolai exakt tananyagot lelkiismeretesen megismétli - és sok esetben tovább is fejleszti.
Ezen gondolatnak iparkodtam kifejezést adni, midőn a kiterjedt anyagot teljesen mathematikai alapon tárgyalom, melyet azonban csak kivételes esetekben kellett a középiskolai niveau fölé emelnem. Az anyag kiválasztásában a bevezetésben adott - inkább szűkkörűnek látszó - definitióból indultam ki, a mely a könyv terjedelmét tárgyunkhoz nem tartozó csillagászati és kosmographiai részletekkel csökkenteni engedte. Terjedelme e megszorítás mellett is annyira megnövekedett, hogy függelékéül szánt táblagyűjteménye közléséről egyelőre le kellett mondanunk. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | 1 |
| A csillagászati földrajz | |
| Alapvető tanai | |
| A csillagászati földrajz tárgyának felosztása és a sorrend megállapítása | |
| Mathematikai előkészítő | 4 |
| Mathematikai repertorium geographusok számára | |
| A mathematika és mechanika mint segédtudomány | |
| Goniometria és trigonometria | 5 |
| Goniometriai függvények | |
| Derékszögű síkháromszög megoldása | |
| Complementáris szög goniometriai függvényei | |
| Goniometriai függvények előjelei és ábrázolása | |
| Szögösszeg goniometriai függvényei | |
| Goniometriai függvények szorzatképletei | |
| Goniometriai összegképletek | |
| A kétszeres szög függvényei | |
| Néhány speciális érték | |
| A síkháromszög megoldása | |
| Gömbi háromszögtan | 14 |
| A gömbi háromszög megoldása | |
| Derékszögű gömbháromszög megoldása | |
| Logarithmusos transformatio | |
| Oldalösszeg tétele, Gauss egyenletei és Napier analogiái | |
| Gömbi két- és háromszög területe | |
| Logarithmusos számolás | 23 |
| A logarithmusos számolás előnyei | |
| Logarithmustábla berendezése | |
| Additio s subtractio logarithmus | |
| Logarithmusos számítás berendezése | |
| Természetes (Napier) logarithmusok | |
| Logarithmusos képletek | |
| Végtelen sorok | 29 |
| A végtelen sorok fontossága | |
| A convergentia kriteriumai | |
| A sorok főbb alakjai | |
| Newton binom sora | |
| Exponenses és logarithmusos sorok | |
| Goniometriai sorok | |
| Interpolatio | 35 |
| Használata | |
| Graphikus ábrázolása | |
| Egyenletek megoldása | 37 |
| Magasabb fokú és transcendes egyenletek numerikus megoldása és graphikus ábrázolása | |
| Regula falsi | |
| Empirikus képletek | 38 |
| Hatványsorok | |
| Periodicus sorok; Fourier-féle sor | |
| Fourier-féle sinus-sor | |
| Fourier-féle cosinus-sor | |
| Fourier-féle teljes sor | |
| Infinitesimális számítás | 51 |
| Az infinitesimális számítás mibenléte | |
| Részei | |
| Használata | |
| Függvények és ábrázolásuk | 52 |
| A függvény fogalmának meghatározása | |
| A független és a függőváltozó | |
| Ábrázolásai | |
| Differentiatio | 53 |
| "Natura non facit saltum" | |
| A differentiatio | |
| A differentiálquotiens jelentősége | |
| Taylor és Mac-Laurin-féle sor | |
| Integratio | 57 |
| Az integratio mibenléte | |
| Az integratio geometriai ábrázolása | |
| Az integrál geometriai ábrázolása | |
| Használata | |
| Mechanikai integratio | 59 |
| Integratiós formulák | |
| Simpson-féle formula | |
| Használatuk | |
| Curveometer és planimeter | 62 |
| Integrograph műszerek | |
| Curveometer | |
| Planimeter | |
| E műszerek leírása és használatuk módja | |
| Közelítő rectificatio és quadratura | 81 |
| A közelítő rectificatio (kiegyenesítés) és a közelítő (quadratura (területmeghatározás) mibenléte | |
| Geometriai helymeghatározás | 84 |
| Helymeghatározás a vonalon | |
| Helymeghatározás a lapon | |
| Coordinátarendszerek | |
| Helymeghatározás a térképen | |
| Helymeghatározás a glóbusokon és a Föld felületén | |
| Helymeghatározás a térben | |
| Térbeli coordinátarendszerek | |
| Coordinátarendszerek transformatiója | |
| A napi mozgás | |
| Az éggömb | 98 |
| A csillagos ég szerepe a csillagászati geographiában | |
| Az éggömb és az égboltozat | |
| Az álló csillagok napi mozgása | 100 |
| A csillagos ég látszólagos mozgása | |
| A horizont coordinátarendszere | |
| Az aequator coordinátarendszere | |
| Iv és idő átváltozása | |
| A két rendszer egyesítése | |
| Geographiai szélesség | |
| Geographiai hosszúság | |
| A geographiai hosszkülönbségek jelentése | |
| A csillagok nappali és éjjeli íve | |
| A holdpálya fekvése | 277 |
| A holdpálya fekvésének meghatározása | |
| A holdpálya csomóinak hátrálása | |
| Változások | |
| A holdpálya alakja. Anomalistikus hónap | 283 |
| A holdpálya alakjának meghatározása | |
| Az anomalistikus hónap tartama | |
| A különböző holdperiodusok összehasonlítása | 284 |
| A Hold keringési ideje más-más kezdőpontra vonatkoztatva | |
| Összehasonlító táblázatok | |
| A Hold relativ mozgása | |
| A Hold mozgásának egyenlőtlenségei | 285 |
| A középponti egyenlítés | |
| Az evectio | |
| A variatio | |
| Az évi egyenlítés | |
| Egyéb egyenlőtlenségek | |
| A Hold valódi helyének kiszámítása egy példán bemutatva | |
| Fogyatkozások | 293 |
| A fogyatkozások oka és nemei | |
| Teljes árnyék és félárnyék | |
| A Föld vagy Hold árnyékkúpja | |
| Napfogyatkozások | 295 |
| A napfogyatkozás létrejöttének körülményei | |
| A napfogyatkozás nemei | |
| A fogyatkozás tartama | |
| A Hold árnyékának metszése a Földdel | |
| Fogyatkozási határok | 299 |
| A fogyatkozás határai | |
| Részleges napfogyatkozás határa | |
| Teljes napfogyatkozás határa | |
| Gyűrűs napfogyatkozás határa | |
| Átnézetes táblázat | |
| Holdfogyatkozások | 304 |
| A holdfogyatkozás létrejöttének körülményei | |
| Az árnyékkör | |
| A láthatóság kriteriumai | |
| Fogyatkozási határok | 306 |
| A fogyatkozási határok kiszámítása | |
| Részleges holdfogyatkozás határa | |
| Teljes holdfogyatkozás határa | |
| Átnézetes táblázat | |
| A centrális holdfogyatkozás közepes tartama | |
| A hold- és napfogyatkozások kiszámítása | 307 |
| A hold- és napfogyatkozás idejének közelebbi meghatározása ephemerida-gyűjtemény segítségével | |
| Az eljárás történeti fogyatkozásoknál | |
| Pingré: Art de verifier les dates és Oppolzer: Canon der Finsternisse czímű munkája | |
| A napfogyatkozások ikonographiája | |
| Egy hold- és egy napfogyatkozás teljes kiszámítása graphikai módon | |
| A hold- és napfogyatkozás láthatósági viszonyainak meghatározása földglóbus segítségével | |
| Nap- és holdfogyatkozások összehasonlítása | 318 |
| A nap- és holdfogyatkozások számának és láthatóságának összehasonlítása | |
| A fogyatkozások visszatérése. Fogyatkozási cyclusok | 319 |
| A cyclikus számítás értéke | |
| A napfogyatkozások visszatérése | |
| A holdfogyatkozások visszatérése | |
| Ugyanazon év nap- és holdfogyatkozásainak összehasonlítása | |
| Egymásra következő évek nap- és holdfogyatkozásainak összehasonlítása | |
| Fogyatkozási periodusok; Saros | 328 |
| Fogyatkozási periodusok meghatározása | |
| Saros | |
| A fogyatkozások belépése és kimaradása | |
| A Hold libratiója | 331 |
| A Hold tengelyforgása és keringése | |
| A libratio | |
| Hosszúsági libratio | |
| Szélességi librátio | |
| Parallaktikus vagy napi libratio | |
| Physikai libratio | |
| A föld mozgása a térben | 336 |
| A régiek felfogása | |
| A primum mobile | |
| Coppernicus magyarázata | |
| Geographiai fogalmak változása | |
| A Föld forgásának bizonyítékai | |
| A mozgás eltéritése a forgó Földön | |
| Az eltérítés nagysága | |
| A Föld lapultsága | |
| Foucault-féle ingakisérlet | |
| Egyéb bizonyítékok | |
| A Föld forgási tengelyének magatartása és a tengelyforgás tartama | |
| A bolygók látszó mozgása | 350 |
| A régiek megfigyeléseinek és elmélkedéseinek fontossága | |
| A Nap, Hold és a többi bolygók látszó mozgása | |
| A bolygókeringés második egyenlőtlensége | |
| Az aequatori és ekliptikalis conjunctio | |
| Felső vagy külső, belső vagy alsó együttállás | |
| A Mercur és a Vénus phasisai | |
| A bolygók távolsági viszonyai | |
| A Mercur és Mars látszó pályájának alakja ábrákon bemutatva | |
| Legnagyobb elongatio kiszámítása | |
| A bolygómozgás magyarázata | 359 |
| Endoxus-féle rendszer | |
| A Hipparchos-Ptolomaeus-féle epicyclikus mozgás | |
| Ptolomaeus-féle rendszer | |
| Herakleides Pontikos-féle vagy aegyptusi rendszer | |
| Coppernicus-féle rendszer | |
| A belső és külső bolygók direct és retograd mozgásának magyarázata | |
| A Ptolomeus és a Coppernicus-féle rendszer összehasonlitása és relativ értéke | |
| A heliocentrumos rendszer következményei | 368 |
| Az állócsillagok évi parallaxisa | |
| Az aberratio | 372 |
| Az állócsillagok aberratiója | |
| Az aberratio magyarázata | |
| Az aberratio állandója | |
| A fény véges terjedési sebessége | |
| A hullócsillagok napi gyakorisága | |
| A Coppernicus-féle rendszer egyéb bizonyítékai | |
| Az évszakok és övök keletkezése Coppernicus szerint | 378 |
| A Föld állása és megvilágítása a négy évszakban | |
| Az égitestek távolságai. Parallaxis | 381 |
| Az égi testek távolságának meghatározása a parallaxis segítségével | |
| Közeli égi testek parallaxisának meghatározása | |
| A Hold aequatori horizontális parallaxisának kiszámítása | |
| Aristarchos eljárása a Nap parallaxisának meghatározására | |
| A Nap parallaxisának meghatározása a Mars bolygó segítségével | |
| A Vénus-átvonulás | |
| A Nap parallaxisának meghatározása a Vénus-átvonulás segítségével | |
| Delisle módszere a Nap parallaxisának meghatározására | |
| A napparallaxis értéke | |
| A Vénus-átvonulások feltételei | 397 |
| A Vénus-átvonulás létrejöttének feltételei | |
| A Vénus-átvonulás visszatérésének periodusai | |
| Közvetett módszerek a napparallaxis meghatározására | 400 |
| A napparallaxis meghatározása a Hold mozgásának tekintetbe vételével | |
| A Nap parallaxisának levezetése a földfelületi nehézségi gyorsulásból | |
| Egyéb módszerek | |
| A napparallaxis legvalószinűbb értéke | |
| A Nap távolsága a Földtől | |
| A Nap pályasebességére, pályájára, nagyságára stb. vonatkozó adatok | |
| A naptár. Időszámítás | 404 |
| Az időszámítás gyakorlati egységei | |
| A különböző időszámítások kúszált voltának magyarázata | |
| A régiek chronologiája | |
| A csillag heliákus és akronyktikus kelte | |
| A csillag heliákus és kosmikus lenyugvása | |
| A tropikus év és a synodikus hó viszonya | |
| Az aranyszám | |
| Az epakta | |
| Az aranyszám és epakta közötti összefüggés | |
| A vasárnapi betű | |
| A napkör | |
| Mohammedán időszámítás | |
| Időszámítás a görögöknél és a rómaiknál | |
| Júliusi naptár | |
| Gregori naptár | |
| Aegyptusi naptár | |
| A babyloniak és a chaldaeusok időszámítása | |
| A zsidók időszámítása | |
| A khinai időszámítás | |
| A Föld | |
| A Föld ideális alakja és méretei | 423 |
| A Föld gömbalakja | |
| Bizonyítékok a Föld gömbvolta mellett | |
| Eratosthenes-féle fokmérés | |
| Almamun kalifa fokmérése | |
| Fernel-féle fokmérés | |
| A gömbalakú Föld coordinátarendszerének néhány sajátossága | |
| A Föld sugarának meghatározása a szemhatár depressiója segítségével | |
| A Föld sugarának meghatározása Dufour szerint | |
| Ghetaldi módszere a gömbi Föld sugarának meghatározására | |
| Klose földmérése | |
| Egyéb módszerek | |
| A gömbi Föld sugarának értéke | |
| A triangulatiós módszer | |
| Snellius, Riccioli, Grimaldi és Picard fokmérése | |
| A Föld sphaeroidos felfogásban | 436 |
| A sphaeroid alakú Föld | |
| A lapultság | |
| Az ív és a sugár viszonya | |
| Az angolok és a francziák nézete a földsphaeroidra vonatkozólag | |
| A peru-lapplandi fokmérés | |
| Egyéb fokmérések | |
| A nagy franczia fokmérés | 439 |
| Talleyrand indítványa | |
| A munkaprogramm | |
| A munka végrehajtói | |
| Méchaine és Delambre viszontagságai | |
| A provisorikus méter | |
| A fokmérés eredménye | |
| Étalon prototype du métre | |
| A mérésnél használt műszerek | |
| A bázis mérése | |
| A triangulatio | |
| Az ellipsis egynéhány analytikai tulajdonsága | 461 |
| Az egyenes egyenlete | |
| Két egyenes metszése | |
| Az ellipsis egyenlete derékszögű coordinátákban | |
| Az ellipsis egyenlete polár-coordinátákban | |
| Az ellipsis érintője | |
| Az ellipsis görbületi sugara | |
| Sarkmagasság és geographiai szélesség a sphaeroidos Földön | |
| A Föld alakjának fokmérésből való meghatározása | |
| A legkisebb négyzetek elmélete | 477 |
| A Gauss-féle legkisebb négyzetek elmélete | |
| Újabb fokmérések | 485 |
| A keletindiai, orosz, dán, hannoveri, keletporosz és a nagy angol fokmérés | |
| Ezen fokmérések táblázatos összeállítása | |
| Az ezek alapján és a legkisebb négyzetek elméletével kiszámított lapultság | |
| A fokmérések combinatiója | |
| A lapultság értékei | |
| Bessel. Clarke és Listing adatai a földsphaeorid méreteire és alakjára vonatkozólag | |
| A Föld háromtengelyű-ellipsoidos felfogásban | |
| Összefoglalás | |
| A méterrendszer jelentősége | |
| Sphaerikus és sphaeroidikus problémák | 496 |
| A meridiánellipsis egy fokának és a quadrans hossza | |
| A Föld közepes sugara | |
| A sphaeroidikus Föld köbtartalma | |
| A sphaeroidikus föld felülete | |
| A geographiai és a geocentrumos szélesség viszonya | |
| A szemhatár sugarának meghatározása | |
| Gömbi távolságok | |
| Gömbi távolságok kijelölése | |
| Loxodromikus távolság | |
| Parallelfokmérés | 510 |
| A parallelfokmérés jelentősége | |
| A Bordeauxtól fiuméig terjedő parallelfokmérés | |
| Európai fokmérés | 512 |
| Az európai fokmérés programmja és elért eredményei | |
| A Föld sphaeroidikus alakjára vonatkozó ellenvélemények | |
| Mechanikai elvek bevitele a mathematikai geographiába | |
| Tömegvonzási jelenségek | 515 |
| A Kepler-féle törvények | |
| A tehetetlnség axiomája | |
| Az egyenletes körmozgás törvényei | |
| Newton-féle axiomák | |
| Newton-féle törvény | |
| A newton-féle törvény fontossága és kapcsolata a Huygens- és a Kepler-féle törvényekkel | |
| A bolygó napkörüli keringésének levezetése | |
| Az elemi vonzások összetétele véges tömegek számára | |
| Homogén gömb vonzása | |
| A Föld vonzása | |
| A Newton-féle törvény általánossága | |
| A gömbi Föld tengelyforgásának hatása | |
| A nehézség | |
| A sphaeroidikus Föld tengelyforgásának hatása | |
| A potentiál | 536 |
| A munka fogalma és mértéke | |
| A tömegvonzás munkája végtelen kis elmozdulás mellett | |
| A potentiál fogalma | |
| A tömegvonzási potentiál | |
| Az erő munkája véges elmozdulás esetén | |
| A gömbi Föld potentiálja. Homogén gömbhéj potentiálja | |
| Homogén gömbhéj vonzása egy belső pontjára | |
| Gömb vonzása egy belső pontjára | |
| A centrifugalis erő potentiálja | |
| Az erő megkeresése a potentiál segítségével | |
| Szintfelületek | 546 |
| A szintfelület | |
| A szintfelületek tulajdonságai | |
| A szintvonalak | |
| A szintvonalak tulajdonságai | |
| Két vonzó pont szintvonalrendszere | |
| Két vonzó pont hatása egy harmadikra | |
| A Green-féle tétel | |
| Az erő és változásainak levezetése a potentiálból | 551 |
| Az erő és változásainak levezetése a potentiálból | |
| A Laplace-féle tétel | |
| A centrifugális és a nehézségi erő erőösszetevőinek kiszámítása | |
| Az erő lemérése | 555 |
| Az állandó intenzitású erőmezők | |
| A nehézségi gyorsulás meghatározása a szabad esés megfigyelésével | |
| Az inga és mozgása | |
| Az ingára ható gyorsulás kiszámítása | |
| Az inga lengési idejének kiszámítása | |
| A mathematikai, vagy eszményi inga | |
| A másodperczinga | |
| Az ingalengések és a nehézségi gyorsulás viszonya | |
| Az inga lengési idejét adó képlet correctiói | |
| Kater-féle reversiós inga | |
| Finger-féle commutatiós inga | |
| A coincidentiák módszere | |
| Az ingamérések eredményei | 566 |
| Richer csillagász tapasztalata | |
| A régibb és újabb ingamérések | |
| Az isogramok jellemvonásai | |
| Az ingamérések eredményei | |
| A nehézségi mérésekből levezetett empirikus egyenlet | |
| A Clairaut-féle egyenletek. A geoid | 569 |
| A szabálytalan Föld nehézségi potentiáljának kiszámítása | |
| Clairaut-féle egyenletek | |
| Szabálytalan hegy vonzási potentiálja. | |
| A potentiálkifejtés coefficienseinek kiszámítása | |
| A Föld tömege és sűrűsége | 589 |
| A Föld sürűségének meghatározása többféle módon | |
| A Föld tömege | |
| A Föld felszini és középponti sűrűsége | |
| A la Roche és a Legendre-Laplace-féle törvény | |
| A Nap, a Hold és a többi bolygók tömege | |
| A Föld alakja | 599 |
| A Föld alakjának kérdése | |
| A geoid | |
| A geoid tulajdonságai | |
| A niveausphaeroid | |
| A referenzellipsoid | |
| Egyenlő munkák felülete | |
| Az erővonalak | |
| A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | |
| A geoidos eltérések becslése | |
| A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | 609 |
| A mathematikai geographia alapfogalmai a geoidon | |
| A geoid kijelölése a sphaeroiddal szemben | |
| A modern fokmérések feladata | |
| A Föld alakjának változása | |
| A nehézségi változások | 613 |
| Sterneck ingájának és coincidentia-műszerének leírása | |
| Sterneck relativ ingamérései | |
| A Sterneck-féle ingamérésekből vonható következtetések | |
| A Magyarországon eszközölt mérések rövid értelmezése | |
| A nehézség relativ megmérésére szolgáló egyéb módszerek | |
| A libellás módszer | |
| Jolly-féle rugós mérleg | |
| Mascart módszere | |
| A Siemens-féle bathometer | |
| A barometer és aneroid módszere | |
| Egyéb módszerek. Zöllner-féle horizontális inga | |
| Báró Eötvös Loránd módszere | |
| A Coulomb-féle csavarási mérlegek mozgása | |
| Báró Eötvös Loránd görbületei és horizontális variometere | |
| A földfelület morphometriája | 639 |
| A Sonklar-féle orometriai elemek és meghatározásuk módja | |
| Valamely alak jellemző morphologiai értékének kiszámítása | |
| Egyenes lejtő közepes magasságának kiszámítása | |
| Egész hegység közepes magassága | |
| A hypsographikus görbe | |
| A hegyoldal közepes lejtésének kiszámítása | |
| A klinographikus görbe | |
| Felületek területe és fejlettsége | |
| Határfejlődés és területi tagozottság | |
| Térfogatszámítás | |
| Ujabb morphometriai módszer. Az oroid | 657 |
| A szintfelület fogalmának bevitele a morphometriába | |
| Az oroid | |
| az oroid tulajdonságai | |
| Az oroid mathematikai kifejezése | |
| Az oroid állandóinak meghatározása és az oroid geometriája | |
| Perturbatiók | 666 |
| A perturbatiók vagy háborgások | |
| A három test problémája | |
| A perturbatiós számítások | |
| A superpositiók elve | |
| A mechanika általános elvei | |
| A háborgások előállítása végtelen sorok alakjában | |
| A háborgások értékei egy példán bemutatva | |
| A geographiát érdeklő egyéb háborgások | |
| A bolygórendszer stabilitása | 671 |
| A bolygórendszer stabilitásának kérdése | |
| Laplace-féle stabilitási tételek | |
| A bolygók keringési ideinek incommensurabilitása | |
| Az üstökösök szerepe az állandósági problémában | |
| A Clausius-féle hő-mechanikai tételek | |
| A pracessio és nutatio | 677 |
| A praecessio magyarázata | |
| A nutatio magyarázata | |
| E mozgások mechanikai utánzása | |
| A Föld belsejének tanulmányozása a praecessio és a nutatio alapján | |
| A tengerjárás | 681 |
| Az árapály vagy tengerjárás jelensége | |
| A tengerjárás statikai elmélete | |
| A Hold és Nap árhullámának összetétele | |
| A tengerjárás dynamikai elmélete | |
| Thomson módszere a tengerjárás elemzésére és előre való kiszámítására | |
| A Föld szilárd kérgének deformatiója | 690 |
| A Föld szilárd kérgének hullámzása | |
| A Föld szilárd kérgének deformatiójára vonatkozó számítások | |
| Összefüggés a földrengés terjedési sebessége és a földkéreg vastagsága közt | |
| A tengerjárás mint általános érdekű kosmikus jelenség | 695 |
| A holdhegyek keletkezésénke oka | |
| A csillagok fényváltozásai | |
| A Kant-Laplace-féle kosmogonikus elmélet | |
| A légkör árhullama | |
| A Hold egyéb hatása | |
| Egyéb földfelületi erőnyilvánulások | |
| A földmágnesség. Előismeretek. A mágneses elemek | 698 |
| A földmágnesség tana | |
| A földmágnesség tanának fejlődése | |
| A mágnes és a mágneses testek tulajdonságai | |
| A mágnesség hypothezise | |
| A mágneses erő mérése és nagysága | |
| A földmágneses erő és összetevői | |
| A mágnestű mechanikája | 704 |
| A mágnestű | |
| A mágnestű szerepe a földmágnességgel szemben | |
| A mágneses inga lengési idejének meghatározása | |
| Különböző testek tehetetlenségi momentuma | |
| Segédtétel a tehetetlenségi momentumra | |
| Mágneses absolut megfigyelések | 711 |
| A Gauss-féle magnetometer és a vele való mérés | |
| A magnetometer lengési idejének correctiói | |
| Mágneses elemek absolut meghatározása | |
| Gauss-féle első és második főhelyzet | |
| A mágnestű eltérése a Gauss-féle helyzetekben | |
| A Dover-féle inclinatorium és a vele való bánás | |
| A Weber-féle földinductor elve és használata | |
| Mágneses variacziós megfigyelések | 729 |
| A mágneses elemek relativ meghatározása | |
| A declinatiovariometer | |
| Intenzitási variometer | |
| Deflectoros intenzitás-variometer | |
| Az inclinatio relativ meghatározásának módszerei | |
| A mágneses elemek meghatározása a mágneses úti theodolittal | |
| Az inclinatorium és alkalmazása | |
| Az intenzitás meghatározására szolgáló módszerek | |
| A Kohlrausch-féle helyi variometer | |
| A mágneses erő változása és translatorikus nagysága | |
| A mágneses elemek időbeli változásai. Földi áramok és a sarki fény | 738 |
| A mágneses variatiók | |
| A saecularis variatio | |
| A tizenegyévi variatio és ennek oka | |
| A napi variatio | |
| A variatiók évi periodusa | |
| Az aperiodikus változások | |
| A hazai mágneses megfigyelések | |
| A földi áramok | |
| A földi áramok megfigyelése | |
| A földi áramok okai és észlelése mágneses távolbahatásaikból | |
| A sarki fény leírása | |
| A sarki fény magasságának meghatározása | |
| A sarki fény gyakorisága és láthatósági határai | |
| A sarki fény összefüggése a meteorologiai factorokkal és a mágneses háborgásokkal | |
| A mágneses elemek térbeli változásai | 756 |
| A declinatio térbeli változása és az isogonok | |
| Az inclinatio térbeli változása és az izoklinok | |
| A horizontalis és összes intenzitás térbeli változása és az isodynámok | |
| Isogon, isoklin és isodynam vonalak | |
| A földmágnesség elmélete | 762 |
| A mágneses elemek közelítő kiszámítása Euler szerint | |
| Gauss módszere a földmágnességi potentiál kiszámítására | |
| A mágneses potentiál egyenlete és analogiája a geoid kifejezésével | |
| A mágneses egyensúlyi és meridián-görbék | |
| A mágneses elemek kiszámítása a mágneses potentiálból | |
| Az isogonok, isoklinok és isodynamok egyenletei | |
| Összefüggés a földmágneses helyi változások és a földkéreg geologiai és tektonikai szerkezete közt | |
| Magyarország földmágnességi elemei | |
| A Föld nevezetesebb mágneses variatiói | |
| A kőzetmágnesség | |
| A földmágnesség magyarázata | 779 |
| A földmágnesség nevezetesebb oki magyarázatai | |
| Az északi fény főbb oki magyarázatai | |
| A mesterséges északi fény előállítása | |
| A Föld és éggömb ábrázolása | |
| A vetületek általános tulajdonságai | 786 |
| A térképrajzolás fontossága | |
| A leképzésre alkalmas coordinátahálózat | |
| A Föld alakja a térképrajzolásnál | |
| Gömb leképzése gömbre | |
| A három főtulajdonság | |
| A térképek mértéke | |
| Gömb leképzése síkra | |
| A beaumont-féle vetület | |
| Perspektivikus sikvetületek | 796 |
| A perspektivitás elve | |
| A gnomónos vagy centrális perspektivikus vetület szerkesztése és torzitási viszonyai | |
| Mérték a gnomónos vetülethez | |
| Az orthographikus vagy parallelvetület szerkesztése és torzitása | |
| A stereographikus vetület szerkesztése és szögtartósága | |
| A legrövidebb távolság berajzolása a stereographikus térképbe | |
| A stereographikus térkép torzítása | |
| Az extern és intern vetületek | |
| Azimuthalis síkvetületek | 820 |
| Az azimuthalitás elve | |
| A Postel-féle aequidistáns azimuthalis vetület szerkesztése és torzulási viszonyai | |
| A területtartóság elve | |
| Lambert aequivalens azimuthalis vetületének szerkesztése és torzitási viszonyai | |
| Önkényes sikvetületek | |
| Vetületek lefejthető felületekre | 829 |
| A hengervetületek | |
| Perspektivikus hengervetület szerkesztése | |
| Aequidistáns hengervetület | |
| Az aequivalens hengervetület és torzulási viszonyai | |
| A Mercator-féle vetület szerkesztése | |
| Távolságok lemérése a Mercator-vetületen | |
| Mérték a Mercator-féle térképhez | |
| Cassini-Soldner vetülete | |
| Önkényes hengervetületek | |
| Flamsteed-Sanson vetülete | |
| A Moliweide-féle vagy Babinet-féle homalographikus vetület | |
| A kúpvetületek | |
| Perspektivikus kúpvetület | |
| Aequidistáns kúpvetület | |
| De l'Isle kúpvetülete | |
| Lambert aequidistáns kúpvetülete | |
| Lambert-Gauss szögtartó kúpvetülete | |
| Önkényes kúpvetületek | |
| Bonne vetülete | |
| A polykonos vetület angol módosítása | |
| Polyaederes térképek | |
| A sphaeroid leképzése | 862 |
| A sphaeroidikus Föld leképzése | |
| A szögtartó, területtartó és távolságtartó leképzés szabályai a sphaeroidos Földnél | |
| A térképek torzítási viszonyai | 877 |
| A tárgyalt térképek torzulási viszonyai és használhatósága | |
| Kompenzativ vetületek | |
| Tissot kompenzativ kúpvetülete | |
| A térképek anyagának beszerzése | 884 |
| A térképek anyagának beszerzése | |
| A topographiai felvételek tana | |
| A glóbus alkalmazása | 884 |
| A glóbus | |
| A glóbus beállítása | |
| Feladatok megoldása a glóbussal |
Témakörök
Dr. Kövesligethy Radó
Dr. Kövesligethy Radó műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kövesligethy Radó könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.