| Bevezetés | 3 |
| ÁLTALÁNOS RÉSZ | 7 |
| A szőlőfélék származása és törzsfejlődése | 7 |
| A szőlőnemzetségek megjelenése a Földön | 7 |
| A Vitis nemzetség alnemzetségeinek és földrajzi fajcsoportjainak kialakulása | 8 |
| A kertiszőlő kialakulása | 9 |
| A szőlőtermesztés kialakulása és elterjedése a Földön | 12 |
| Az ókori szőlőtermesztés | 12 |
| A szőlőtermesztés a középkorban | 15 |
| A szőlőtermesztés terjedése az újkorban | 16 |
| A lisztharmat, a filoxéra és a peronoszpóra hatása a szőlőtermesztésre | 18 |
| Nemzetközi együttműködés a szőlőtermesztés területén | 21 |
| A világ szőlőtermesztésének és borgazdaságának jelenlegi helyzete | 22 |
| A magyar szőlőtermesztés kialakulása és jelenlegi helyzete | 29 |
| A szőlőtermesztés hazánk területén a honfoglalás előtt | 29 |
| Szőlőtermesztésünk a honfoglalástól a mohácsi vészig | 29 |
| Szőlőtermesztésünk a török hódoltság idején | 31 |
| A kuruc szabadságharcok hatása szőlőtermesztésünkre | 32 |
| Szőlőtermesztésünk Mária Terézia és II. József uralkodása idején | 33 |
| A reformkor hatása szőlőtermesztésünkre | 34 |
| Szőlőtermesztésünk a szabadságharc bukásától a filoxéravészig | 35 |
| A filoxéravész és a borvidékek rekonstrukciója | 36 |
| A peronoszpóra megjelenése hazánkban | 39 |
| A csemegeszőlő-termesztés kialakulása | 39 |
| Szőlőtermesztésünk a két világháború között | 40 |
| Szőlőtermesztésünk a második világháborútól napjainkig | 43 |
| 1945-től 1960-ig - a korszerű felújítás kezdetéig | 43 |
| Az új rekonstrukció előkészítése, beindulása és eddigi eredményei | 44 |
| Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete | 50 |
| A szőlőfélék botanikai rendszerezése | 61 |
| A szőlőfélék családja, nemzetségei és azok jellemzése | 61 |
| A Vitoideae alcsalád nemzetségei | 63 |
| A Vitis (Tournef.) L. nemzetség | 63 |
| A szőlő alaktani és szövettani leírása | 75 |
| A magról kelt növény | 75 |
| A vegetatív úton szaporított szőlő | 77 |
| A gyökérzet | 77 |
| A szár | 86 |
| A szár oldalszervei | 98 |
| A szőlő anyagcseréje | 137 |
| A szőlő vízforgalma | 137 |
| A transzspiráció | 137 |
| A fiziológiai nedvesség mennyiségének változása | 141 |
| A szőlő szervetlen táplálkozása | 142 |
| A levelek CO2 asszimilációja | 155 |
| A szénhidrát-anyagcsere | 157 |
| Szénhidrátok a szőlőben | 157 |
| A szőlőlevél szénhidrát-anyagcseréje | 158 |
| A szőlőhajtás és a szőlővessző szénhidrát-anyagcseréje | 160 |
| A vesszőérettség és a szénhidráttartalom közötti összefüggések | 165 |
| A szénhidrátok változása a több éves karokban | 165 |
| A gyökerek szénhidrát-anyagcseréje | 166 |
| A szőlőtőke metamer szénhidrát változásai | 166 |
| A szőlőbogyó anyagcseréje | 167 |
| A szőlő életszakaszai, évi biológiai ciklusai és vegetációs fázisai | 174 |
| Az életszakaszok és az évi biológiai ciklusok | 174 |
| A vegetációs fázisok | 177 |
| A könnyezés | 177 |
| A rügyfakadás | 181 |
| A hajtásnövekedés | 184 |
| A virágzás | 187 |
| A zöld bogyók növekedése | 201 |
| A termés érése | 203 |
| A hajtások beérése | 206 |
| A szőlő nyugalmi szakasza | 209 |
| A szőlőtermesztés ökológiai tényezői | 214 |
| Klimatikus tényezők | 215 |
| Fényviszonyok | 216 |
| Hőviszonyok | 220 |
| A nedvességviszonyok | 232 |
| A fény, hő és nedvesség együttes értékelése | 238 |
| A levegő, mint ökológiai tényező | 242 |
| A klimatikus tényezőkre ható környezeti adottságok | 244 |
| A szőlőültetvény állományklímája | 248 |
| A talaj | 258 |
| A szőlőtermesztésre használt talajok | 259 |
| A szőlőtalajok vázalkatrészek szerinti összetétele | 264 |
| A talaj rétegezettsége | 264 |
| A talaj kötöttsége | 265 |
| A talaj mésztartalma | 266 |
| A talaj sótartalma | 267 |
| A talaj vízkapacitása | 268 |
| A talaj hőviszonyai | 269 |
| A különböző származású talajok hatása a bor jellegére és minőségére | 272 |
| A szőlő élő környezete | 275 |
| Az ország szőlőtermő területének tájegységei | 276 |
| A borvidékek, jó bortermő helyek és csemegeszőlő-termesztő körzetek fogalma | 276 |
| Borvidékek | 278 |
| Borvidékbe nem sorolt jó bortermő helyek | 296 |
| Csemegeszőlő-termelő körzetek | 297 |
| Egyéb szőlőtermő helyek | 298 |
| A SZŐLŐ SZAPORÍTÁSA | |
| A szaporítási eljárások áttekintése | 299 |
| A szaporító alapanyagok előállítása | 299 |
| A szaporító alapanyagok származási fokozatai | 299 |
| A szaporító alapanyagok megszedése, feldolgozása és tárolása | 301 |
| Az alany- és termőfajták vesszőinek megszedése | 301 |
| A szaporító alapanyagok feldolgozása, kötegelése és szállítása | 306 |
| A szaporítóanyag tárolása | 308 |
| Gyökeres dugványok készítése | 313 |
| A dugvány- vagy gyökereztető iskola területének megválasztása és iskolázásra előkészítése | 313 |
| A dugványok előkészítése iskolázásra | 316 |
| A vesszők átválogatása és talpalása | 316 |
| A vesszők áztatása | 316 |
| Gyökeresedésserkentő anyagok alkalmazása | 319 |
| Az iskolázás | 319 |
| Bakhátas iskolázás | 321 |
| Bakhát nélküli iskolázás | 323 |
| Gépesített dugványozás | 324 |
| A dugványiskola művelése | 325 |
| A gyökeres dugványok felszedése | 330 |
| A gyökeres dugványok válogatása, minősítése, kötegelése | 331 |
| A gyökeres vesszők tárolása | 334 |
| A gyökeres vesszők csomagolása, szállítása, átvétele | 334 |
| A kétéves iskola művelése | 335 |
| Gyökeres rövid- és rügydugványok készítése | 336 |
| A szőlő oltása | 337 |
| Az oltványkészítés biológiai alapjai | 337 |
| A kompatibilitás és az affinitás | 337 |
| Az alany- és a nemesrész közötti biológiai kapcsolatok | 338 |
| Az oltási módok csoportosítása | 342 |
| A kézben oltás | 344 |
| A különleges oltványkészítési eljárások | 377 |
| Helybenoltás | 389 |
| A bujtással szaporítás | 405 |
| Ajánlott irodalom | 407 |
Folytatás Microsoft-tal