Szegedi Tanárképző Főiskola 1873-1998

Előszó

Ha minőségi jegyeivel jellemeznek egy főiskolát bárhol a világon, akkor előbb a hagyományait, majd a teljességét veszik szemügyre. E kívánalmaknak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola messzemenően eleget tesz: Magyarország legrégibb tanárképző intézménye, s a benne folyó képzés a lehető legteljesebb. A mai intézmény - és elődeinek történetét 1998-ban jelentettük meg a Szegedi Tanárképző Főiskola Történet Almanach című kiadványban (JGYF Kiadó, Szeged): a jelen kötetben az intézmény társadalomtudományi, természettudományi és készségtudományi tanszékein folyó képzés történetét s jelenét mutatjuk be.
A két kötetbe foglalt áttekintés létrehozásának három indítéka volt. Elsőként az a kötelezettség, amelyet a hazai tanárképzés intézményeinek több mint egy évszázados múltja rótt a mai jogutódra, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. Az eltelt 125 év az általános és ingyenes közoktatás kifejlesztésével a modern Európában törekvő Magyarország civilizáció-történetének szerves része. A másik indíték nem annyira ok, mint inkább formai késztetés. Egy ezredfordulón átlépő generáció nemigen tudja kivonni magát - ha nem is a számvetés, de legalábbis - az állapot rögzítésének kötelezettsége alól; melyek azok a tények, formák, törekvések, amelyeket az elköszönő évezred a magyar tanárképzés területéről örökít át a jövőbe. A harmadik késztetés az aktuális idő és hely. Az ezredvég Magyarországán gyengülhetnek a költségvetés aktuális lehetőségei, átmenetileg romolhatnak az ország demográfiai mutatói, ezekből és más egyéb negatív okokból csökkenhet a pedagógusképzés iránti mennyiségi igény, de a minőség meghatározó követelményeit semmilyen körülmények között sem szabad kockára tennünk. Nem a minőségért önmagáért, természetesen, hanem a jól működő iskolákért, hiszen nélkülük nincs európai színvonalú ország. Vissza