Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája

Előszó

Kötetünket némi átdolgozással és bővítéssel, de az eredeti célkitűzések részbeni megtartásával adjuk ki. Eredetileg a pedagógusok azon rétegeinek szántuk a "Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiáját", akik egyetemi vagy főiskolai tanulányaik során nem tanultak pszichológiát. Ma már a pszichológia kötelező tantárgy a pedagógusképző felsőoktatási intézményekben. Így a kötet elsősorban azon olvasók érdeklődésére tarthat számot, akit szervezett oktatás keretében nem ismerkedhettek meg a pszichológia alapfogalmaival. Ugyanakkor a kötet továbbra sem pótolhatja a tankönyveket, szótárakat vagy lexikonokat. Ebből következik, hogy alapvetően a tudományos ismeretterjesztés feladatát vállalja és nem a kézikönyv szerepét. A szakemberek, pszichológusok, pedagógusok, orvosok, stb. igényeit és az azok munkája által támasztott követelményeket kötetünk továbbra sem tudja és természetesen nem is kívánja kielégíteni. A pszichológia mint tudomány és mint gyakorlat mindig magára vonta az emberek figyelmét. Annál inkább így volt ez, mert a pszichológiai ismeretek szoros kapcsolatban álltak a filozófiai eszmékkel, politikai-világnézeti állásfoglalásokkal. Természetesen így van ez napjainkban is.
Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a szocializmus építésének időszakában - amikor a tudományos-technikai forradalom gyökeres változásokat idéz elő a termelőtevékenység rendszerében - a pszichológia főleg azt a hatást vizsgálja, amelyet ez a tudományos-technikai forradalom és annak következményei az emberre gyakorolnak. Ezzel a pszichológia történetében is új szakasz kezdődött. Az egészségre káros vagy nagy fizikai igénybevételt jelentő munkák gépesítése mellett olyan funkciók gépesítésének is tanúi lehetünk, amelyek korábban csak az emberi agy adottságai voltak. Ilyenek az információfelvétel és -feldolgozás, az irányítás és ellenőrzés funkciói. A termelés, az irányítás, az információ szervezése a társadalom életének rendkívül fontos feltételét képezik. Az egyén és a közösség kapcsolata minőségileg változik, hiszen a szocialista társadalomban az egyén és a közösség érdekei nem ellentétesek. Az egyes emberek életét azonban társadalmi erők határozzák meg, amelyek között és hatására (család, iskola, termelés) alakul személyiségük, kibontakoznak képességeik, s megvalósítják belső, alkotó lehetőségeiket. Teljes mértékben érthető az embereknek az a törekvése, hogy megismerjék és megértsék létezésük értelmét, lényegét. Az anyai és szellemi termelés forradalmi fejlődése növeli az emberi tényező szerepét. Az ember meg akarja ismerni ezzel kapcsolatban önmagát, s ezt a törekvést kívánjuk a "Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiájának" bővített kiadásával elősegíteni. /A szerkesztő/ Vissza