Sebészeti propedeutika I.

Előszó

SEBÉSZETI PROPEDEUTIKA: bevezetést jelent a sebészetbe úgy elméleti, mint gyakorlati téren. Propedeutika: propaideyo görög szóból származik és előre tanítást, előkészítést, bevezetést jelent valamely tudomány szakba. Mint orvosegyetemi harmadéves tantárgy /collegium/ pedig egyszersmint az első lépések egyikét képezi az elméleti tantárgyakból a gyakorlati disciplinákba, a klinikumba vagyis azon tantárgyakba, amelyek az élő beteg ember bajának megismerésére és gyógykezelésére tanítanak. /A "klinikum" fogalmát szorosabb értelemben véve. A "klinika": egyetemi gyógyintézetet jelent. Szószármazásai görögül kliné= fekhely, betegágy, klino = hajlani igéből./
A SEBÉSZET magyar elnevezés találóan a "seb" fogalmát használja a szakma megjelölésére, minthogy a sebészetet a seb-kezeléssel és seb-ejtéssel történő gyógymód jellemzi leginkább.
CHIHÜRGIA: a sebészetnek görög eredetű neve pedig, ami világszerte használatos, a "kéz" szerepét emeli ki ezen orvosi mesterség jellegzetességeként. A "chirurgia" szó származása: "kheir" kezet jelent görögül, "ergon" munkátr "kheiro-urgika" kézművességet, kézzel végzett műveletet: ez alakult át később chirurgia szóvá, a német, francia stb. nyelvben Chirurgie-nek, angolban Surgery-nek írva. Celsus római sebészet-író meghatározása is a kéz szerepét hangsúlyozza, miszerint a sebészet az orvostudománynak az a része, amely kézzel gyógyít /"quae manu curat"/. A sebészet mai formájának megismeréséhez sok új szó, név és fogalom elemzése és összekapcsolása szükséges a hallgató már eddig alkotott orvosi fogalmainak felhasználásával. A sebészet tanrendje az általánosból indulva ki halad a részletesre, az elméletből a gyakorlatra. A hallgató tehát ne riadjon vissza előbb az egész erdő áttekintésétől, mert különben egy-egy fába akadva elveszítheti szeme elől az átvezető ösvényt.
Ezen kívül maga a sebészet sem önmagáért való, nem elkülönült szak az orvostudományban. Mint minden a világon: a sebészet is csak általános összefüggéseiben ismerhető meg igazán. A modern sebészet lényege csak akkor válik érthetővé, jövője is betekinthetővé, ha ismerjük mi volt a sebészet régen, milyen helyet foggal el a sebészet az orvostudományban, azzal együtt pedig az emberi kultúrában és a világképben: a Nap alatt. A sebészet megismeréséhez is világnézet kell tehát. Ehhez pedig bölcselet. Ezen általános összefüggésben, széles panorámában tekintve a sebészetet, a hallgató egyéniségének is meg kell találni a helyét: egyénileg is viszonyulni kell hozzá. Egy év alatt az általános sebészettel nem lehet az egész sebészetet elsajátítani: de legalább is kedvet lehet kapni a további tanuláshoz, ha nem is szándékozik sebész lenni, valamint alakot lehet szerezni - a holtig tanuláshoz, ha a sebész pálya iránt érez hivatást. Vissza