| Előszó | 7 |
| A tervszerű irányítás, az anyagi érdekeltség és az anyagi ösztönzés alapvető összefüggései | 9 |
| Az anyagi érdekeltség és az anyagi ösztönzés szerepe a szocializmusban | 9 |
| A direkt típusú irányítási rendszer és az anyagi érdekeltségi ellentmondásai | 18 |
| Az arányos fejlesztés és az anyagi érdekeltség | 26 |
| Az anyagi érdekeltség és az anyagi ösztönzés alapvonásai hazánkban a tervgazdálkodás bevezetését követő években | 28 |
| Az anyagi érdekeltség és az irányítási rendszer ellentmondásainak megoldására irányuló törekvések | 34 |
| Az 1957-ben kialakított agrárpolitika és irányítási rendszer főbb vonásai hazánkban | 44 |
| A szövetkezeti anyagi érdekeltség és a termelési döntések megalapozása | 54 |
| A szövetkezeti anyagi érdekeltség és a költség- és jövedelemszámítás | 54 |
| A jövedelem termelőszövetkezeti megítélése | 57 |
| A tulajdon és az anyagi érdekeltség | 63 |
| A szükséges és a többlettermék a szövetkezeti szektorban | 67 |
| A munkadíj és a tiszta jövedelem ágazati viszonya | 71 |
| A tiszta jövedelem és a termelési struktúra | 75 |
| A szövetkezeti anyagi érdekeltség fő mutatói és a termelési szerkezet | 85 |
| A mezőgazdasági termelés főbb sajátosságai és a jövedelmi érdekeltség | 85 |
| Az egy főre számított évi bruttó jövedelem és a termékenkénti bruttó jövedelmi mutatók kapcsolata | 94 |
| A termelési adottságok, a termelési szerkezet és a termékenkénti bruttó jövedelmek | 98 |
| Az egységnyi területre és az egységnyi munkára jutó termékenkénti jövedelmek összhangja | 105 |
| Az egy főre jutó bruttó jövedelem és a termelési szerkezet | 113 |
| Az egységnyi területre és az egységnyi munkára átlagosan elérhető jövedelmek ellentmondása | 121 |
| A termelőszövetkezetek eltérő tagsűrűsége és a termelési szerkezet | 132 |
| Az egy főre jutó számított évi bruttó jövedelem és a tagsűrűség | 132 |
| Az egységnyi területre és az egységnyi munkára számított bruttó jövedelem megítélése az eltérő tagsűrűségű termelőszövetkezetekben | 137 |
| A népgazdasági célkitűzések és a termelőszövetkezeti gazdaságok érdekeinek összeegyeztetése | 146 |
| A termékenkénti jövedelmezőség és a termelési szerkezet alakulása | 146 |
| A termékenkénti jövedelmek meghatározásának népgazdasági követelményei | 158 |
| A népgazdasági igényeknek megfelelő termelési szerkezet és a termékenkénti jövedelem kapcsolata | 165 |
| A termékenkénti jövedelemarányok valamint a költség- és jövedelemszámítás | 175 |
| A termelőszövetkezetek termelésének állami irányítása és az irányítás hatékonyságát befolyásoló főbb tényezők | 186 |
| A termelőszövetkezetek állami irányításának főbb gazdasági eszközei | 186 |
| A természeti-gazdasági adottságok és a gazdasági ösztönzők | 191 |
| A termékenkénti jövedelmezőség és a termelőszövetkezeti jövedelemrészesedés összefüggése | 200 |
| A termelőszövetkezetek termékértékesítési rendszere és az árpolitika | 207 |
| A termékenkénti bruttó jövedelmek minőség szerinti differenciálása | 215 |
| A mezőgazdasági árak terület szerinti és időszakonkénti differenciálása | 222 |
| A gazdasági mechanizmus reformjának főbb vonásai és a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladataink | 230 |
| A gazdasági önállóság, a tervszerűség és a mechanizmus reformja | 230 |
| A mezőgazdasági ár- és pénzügyi rendszer ellentmondásai és az ellentmondások kiéleződése a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeződését követő években | 235 |
| Az árszínvonal és a termelési struktúra | 243 |
| A termelőszövetkezeti gazdaságok anyagi érdekeltségének főbb követelményei és az árszínvonal | 250 |
| A kívánt termelési szerkezet kialakításához szükséges árarány-változtatások | 260 |
| A hitelezési és a támogatási rendszer továbbfejlesztése | 265 |
| A termelőszövetkezetek gazdasági kapcsolatainak és tevékenységi körének bővítése | 276 |
| A részesedési és a felhalmozási alap arányának szabályozása, a jövedelem adóztatása | 280 |
| A termelőszövetkezetek vezetése, szervezetei és állami igazgatása az új irányítási rendszerben | 285 |
| A reformintézkedések főbb eredményei és ellentmondásai | 294 |
| A mezőgazdasági termelés távlati fejlesztésének néhány kérdése | 300 |
| Irodalom | 315 |
