Az Ozmán Birodalom fénykora és hanyatlása/Castriota György (Iszkenderbég) és az albán szabadságharcz története

Előszó

Az Ozmán Birodalom fénykora és hanyatlása

A törökök az utolsók voltak az ázsiai hóditó népek sorában, kik Európát fölkeresték, hogy abban maguknak ép oly maradandó, mint sok tekintetben érdekes államépületet alapitsanak.
A török nemzet őstörténelme felettén homályos és bizonytalan, kiváltképen azért, mert az izlam felvétele alkalmával maga pusztitotta el mindazon emlékeket és hagyományokat, melyek múltjára vonatkoztak, s melyek mint nem a Koránból eredők hamisaknak nyilvánittattak. Igy cselekvének mindazon népek, melyek Mohamed hitét felvették; mi természetesen a történelmi kutatásokat nem csekély mértékben megnehezitette...

Castriota György (Iszkenderbég) és az albán szabadságharcz története

A tizenötödik század az európai népek történelmében több mint egy tekintetben felettén nevezetes szerepet játszik. Mert míg egyrészről a nyugat az egyházszakadás következtében mindig határozottabban a vallási és társadalmi reformok felé tereltetett, addig keleten a kereszt és félhold egymással vívtak elkeseredett harczot - az emberiség fölött gyakorlandó uralom birtokáért, mely azonban korántsem volt egyjelentményű az emberiség boldogításának eszméjével.
A byzanczi császárság napjai azon pillanattól kezdve, midőn a törökök a thrákiai partokon meghonosodtak, meg valának olvasva; s hogy mégis majdnem száz év telt el, míg a fényes császári város a Bosporus partjain a barbár, de vitéz ázsiai harcosok birtokába került, annak oka nem a véletlenben keresendő... Vissza