Dzsengisz-khán és a tatár uralom megalapitása/Jeanne d'Arc

Előszó

Dzsengisz-khán és a tatár uralom megalapitása

Az ázsiai nagy szárazföld egyike a legérdekesebb és egyszersmind legtarkább képeknek. A rideg éjszaki vidékek jeges partjaitól, hol a zuzmó és törpe cserjék a növényvilág egyedüli képviselői, le egészen a malbári és malakkai kinyúlásokig: lépcsőzetesen mindig gazdagabb és tarkább lesz az állat- és a növényország. A háromszáz mértföldnyi hosszú, égbe nyúló óriási hegylánczon túl mintha a mese világa kezdődnék pazar gazdagságával.
Ezt a felhőkig nyúló hegyláncz-óriást a tudós világ elnevezte Himalayanak; a benszülöttek hópalotá-nak hívják...

Jeanne d'Arc

Mióta Hóditó Vilmos Normandia herczege 1066-ban norman-franczia vitézeivel angol földre tette lábát s a Hastings mellett vívott véres ütközetben Anglia utolsó nemzeti királya életét és koronáját elvesztette, azóta kezdetét vette azon makacs és véres küzdelem, mely Anglia és Francziaország között majdnem négyszáz évig változó szerencsével és különböző eredménynyel folyott. A La Manche csatorna, - ezen természetes határ szikláival és hullámaival nem bizonyult az egész hosszu idő alatt olyan akadálynak, mely akár az egyik, akár a másik fél terveire vagy hadmiveleteire érezhető befolyást tudott volna gyakorolni.
De Anglia meghóditása a norman-franczia vitézektől szükségképen nagy politikai változást idézett elő - mindkét nemezt életében. S minthogy Normandia herczege a legrégibb idők óta a franczia királyok hűbérese vala, ebből azon sajátságos viszony következett: hogy Hóditó Vilmos mint Normandia herczege franczia hűbéres volt, habár genieje és fegyvereinek szerencséje által - az angol királyi trón birtokába tette magát. Az angol király a franczia király hűbérese; ezen mondhatni természetellenes viszony szükségképen elébb vagy utóbb a legnehezebb bonyodalmakat kellett hogy felidézze... Vissza