| AZ IZGATÁS BŰNTETTÉNEK KÉRDÉSEI | |
| Bevezetés: az izgatás helye és szerepe a különböző jogrendszerekben | 5 |
| Jogfejlődés, jogösszehasonlítás | 8 |
| Jogfejlődés és az osztálytársadalom kérdése | 8 |
| Egyes tőkés államok jogszabályai | 19 |
| Egyes európai tőkés államoknak az igazgatással kapcsolatos jogszabályai | 19 |
| A kommunista és más haladó politikai tevékenység büntetőjogi üldözésének hidegháborús változatai | 24 |
| Izgatás és más hasonló tényállások az európai szocialista és népi demokratikus államok jogszabályaiban | 34 |
| Történeti áttekintés az izgatással kapcsolatos magyar jogszabályok felett | 42 |
| Régi jogszabályok | 42 |
| Az 1921. évi III. tc. (Atv) mint a munkásmozgalommal való leszámolás meghirdetése | 46 |
| A felszabadulás után hozott 1946. évi VII. sz. tv. és az azt kiegészítő jogszabályok | 49 |
| A Btk. 127. §-ában meghatározott izgatás | 52 |
| Általános kérdések | 52 |
| Az izgatás elkövetésének objektív alapjai a népi demokrácia viszonya között | 52 |
| A bűntetté nyilvánítás indokoltsága | 55 |
| Az izgatás bűntettének köre és változásai | 58 |
| Az izgatás jogi tárgya | 63 |
| Az izgatás bűntettének tárgyi oldala | 69 |
| A Btk. 127. §-ában (I) bekezdésben felsorolt közvetlen jogi tárgyak | 69 |
| Az izgatás törvényi elkövetési tevékenysége | 77 |
| A veszélyeztető bűntettek kérdései | 79 |
| Az izgatás gyakorlati elkövetési módozatai | 97 |
| A befejezettség és az izgató tartalom megismerése vagy megismerésének a lehetősége | 98 |
| A veszélyeztető bűntettek kísérletének a kérdése általánosságban | 103 |
| Az izgatás mint veszélyeztető bűntett kísérletének a kérdése | 105 |
| Az izgatás kérdésének gyakorlati esetei | 110 |
| Az elkövetők | 120 |
| Az izgatás alanya | 120 |
| A tettesség és a társtettesség | 121 |
| A felbujtási tevékenység | 126 |
| A bűnsegély | 131 |
| Az izgatás bűntettének alanyi oldala | 132 |
| Az izgatás minősített esetei | 141 |
| A nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés | 141 |
| A nemzetközi kapcsolatok megzavarása | 155 |
| A büntetendő előkészületi cselekmény | 156 |
| A büntetendőség indokoltsága | 156 |
| Az előkészülettől való elállás | 157 |
| Elhatárolási kérdések, egység, többség, bűnhalmazat | 159 |
| Észrevételek a törvény meghatározási módjaival kapcsolatban | 161 |
| A büntetéskiszabás | 163 |
| A büntetéskiszabás egyes általános kérdéseiről | 163 |
| A bűnösségi körülmények alakulása az izgatásnál | 168 |
| A KÖZÖSSÉG MEGSÉRTÉSÉNEK BŰNTETTE (Btk. 217. §) | |
| A meghatározás összefüggése a magyar jogfejlődéssel | 17 |
| A védett jogtárgynak az izgatáshoz viszonyított megváltozása | 179 |
| Egyes korábbi jogszabályok tényállásának megfelelő magatartások viszonya a Btk. 217. §-ához | 181 |
| Az izgatás és a közösség megsértése bűntettének gyakorlati elhatárolása | 182 |
| Az alanyi oldal körülményeinek a vizsgálata | 182 |
| A tárgyi oldal körülményeinek a vizsgálata | 185 |
| Az alkövető személyi körülményeinek a vizsgálata | 187 |
| Az eset körülményeinek egységes értékelése | 188 |
| Elhatárolási kérdések, bűnhalmazat | 188 |
| Egyes szempontok a büntetés kiszabásával kapcsolatban | 189 |
| A SZOCIALISTA TEVÉKENYSÉG MIATTI BÁNTALMAZÁS (Btk. 128. §) | |
| A szocialista meggyőződés miatti bántalmazással kapcsolatos korábbi bírósági gyakorlat | 191 |
| A védett jogtárgy, és a bűntett helye a Btk. rendszerében | 193 |
| A védett jogtárgy | 193 |
| A bűntett helye a Btk. rendszerében, elhatárolási kérdések | 195 |
| A szocialista tevékenység miatti bántalmazás nem veszélyeztető jelleű, hanem tevékenységi bűntett | 197 |
| A bűntett tárgyi oldala | 199 |
| A bűntett passzív alanya | 199 |
| A szocializmus érdekében kifejtett tevékenység fogalmának a köre | 200 |
| A tettleges bántalmazásnak mint elkövetési tevékenységnek a fogalma | 201 |
| A befejezettség és a kísérlet | 207 |
| Az elkövetők | 209 |
| A bűntett alanyi oldala | 210 |
| A motívum | 210 |
| A szándék | 213 |
| Cselekmény-egység és -többség | 214 |
| IZGATÁS A TÖRVÉNY VAGY HATÓSÁGI RENDELKEZÉS ELLEN (bTK. 216.§) | |
| A védett jogtárgy problémája, különös tekintettel egyes jogösszehasonlító adatokra | 217 |
| A bűntett tárgyi oldala | 223 |
| Az elkövetési tevékenység | 223 |
| A bűntett veszélyeztető jellege | 227 |
| A mások előtt való elkövetés | 228 |
| Az engedetlenség fogalma a különböző jellegű jogszabályok viszonylatában | 229 |
| A hatóság fogalma | 235 |
| A hatóság és a hivatalos személy fogalmaknak kapcsolata az állammal; burzsoá tételes jog és irodalom | 235 |
| A tételes jogi helyzet a felszabadulás után, a Btk. hatályba lépése előtt | 241 |
| A hatóság és a hivatalos személy fogalma egyes szocialista törvényekben | 242 |
| A hatóság fogalmának kapcsolata a hivatalos személy fogalmával a Btk. rendszerében | 246 |
| Összefoglalás és fogalom meghatározás | 254 |
| A hatósági rendelkezés és a törvényes hatáskörben való eljárás kérdése | 257 |
| Befejezettség és kísérlet | 258 |
| A Btk. 216. §-ának egyéb kérdései | 259 |
| Az elkövetők | 259 |
| A bűntett alanyi oldala | 260 |
| A minősített alakzat | 261 |
| Elhatárolási és bűnhalmazati kérdések | 262 |
| A RÉMHÍRTERJESZTÉS (Btk. 218. §) | |
| Jogösszehasonlítás | 263 |
| A rémhírterjesztés bűntettének a jogi tárgya | 265 |
| A bűntetté nyilvánítás indokoltsága | 265 |
| A rémhírterjesztés komplex meghatározási módja | 266 |
| A rémhírterjesztés bűntettének tárgyi oldala | 268 |
| Az elkövetési tevékenység | 268 |
| A köznyugalom zavarására való alkalmasság és a bűntett veszélyeztető jellege | 268 |
| A valótlan vagy elferdített tény közjelentőségének a kérdése | 271 |
| A mások előtt való elkövetés | 272 |
| A BHÖ 3-6. és a 278. pontjaiba felvett jogszabályokban meghatározott cselekmények és a Btk. 218. § viszonya | 274 |
| A befejezettség és a kísérlet | 275 |
| Az elkövetők | 276 |
| A rémhírterjesztés bűntettének alanyi oldala | 277 |
| Célzat, szaándék, motívum | 278 |
| Az állított tény valótlanságáról való tudomás kérdése | 278 |
| A rémhírterjesztés bűntettének alanyi oldala | 278 |
| A rémhírterjesztés minősített esete | 281 |
| Izgatási és rémhírterjesztési cselekmények találkozása | 283 |
| Tárgymutató | 285 |
