Fülszöveg
A könyv három indíttatásból született. Első a Millecentenárium, majd Sarkad és a Leel-Őssyek csaknem évezredes kapcsolatának megörökítése következik. Végül az ország egyik legnagyobb vármegyéjének, Biharnak egy rövid requimje is lehet. A Partium legnyugatibb része volt Bihar, aminek hányattatása többszöröse volt az országot ért csapásoknak. Nagyvárad, Szent László és több királyunk, majd Ady városa, valamint Arany Nagyszalontája, több évszázados hősi korszak után elvesztették vezető szerepüket és magyar jellegüket, aminek az oka a megye szétvágása, majd megszűnése volt. Sarkad már az Árpádok idejében létezett. Előbb határvédő vára Gyulánál is nagyobb volt, majd annak előbástyájaként szolgált. Többszázados szenvedés után, többször megújulva jelentős községgé fejlődött és a megcsonkított Bihar megye egyik járásának, Cséffa-Nagyszalontainak a székhelye lett. Amikor Békés megyéhez csatolták nemsokára ismét városi rangot kapott, miután a középkorban is mezőváros volt és csak később vált...
Tovább
Fülszöveg
A könyv három indíttatásból született. Első a Millecentenárium, majd Sarkad és a Leel-Őssyek csaknem évezredes kapcsolatának megörökítése következik. Végül az ország egyik legnagyobb vármegyéjének, Biharnak egy rövid requimje is lehet. A Partium legnyugatibb része volt Bihar, aminek hányattatása többszöröse volt az országot ért csapásoknak. Nagyvárad, Szent László és több királyunk, majd Ady városa, valamint Arany Nagyszalontája, több évszázados hősi korszak után elvesztették vezető szerepüket és magyar jellegüket, aminek az oka a megye szétvágása, majd megszűnése volt. Sarkad már az Árpádok idejében létezett. Előbb határvédő vára Gyulánál is nagyobb volt, majd annak előbástyájaként szolgált. Többszázados szenvedés után, többször megújulva jelentős községgé fejlődött és a megcsonkított Bihar megye egyik járásának, Cséffa-Nagyszalontainak a székhelye lett. Amikor Békés megyéhez csatolták nemsokára ismét városi rangot kapott, miután a középkorban is mezőváros volt és csak később vált községgé. Sarkadi, Rhédey családok mellett a legősibb birtokosai között találhatók a Leel-Őssy-ek. Ez a család az írásos emlékek szerint 1200-as évektől itt található és a honfoglaló Lél nemzetség egyik ágával kapcsolódott össze. Végig szerepet játszottak Sarkad és környékének, de Biharnak az életében is, mint királyi birtokosok, Bocskay, Rákóczi György hajdú katonái, majd városi polgárok, tisztségviselők. A család története évszázadokon át összefonódott, Sarkaddal, de később egyes ágai szinte az egész országba szétszóródtak. Egy-egy család története egyben a város, a megye története is, amelynek felelevenítése, megőrzése a magyar történelmet szolgálja.
A múlt század "objektív" könyvei után a modernkori elnyomás korszakának az írásai rendkívül irányítottak és sokszor nem feleltek meg az igazságnak. A könyv ezeket igyekszik kritika alá venni és miközben "elfelejtett", méltatlanul mellőzött egyéneket is felidéz itt-ott elmélkedik - a múlt hibáival együtt - az erkölcsös emberi magatartás szabályairól is.
Az előforduló hibákra, tévedésekre mentség lehet a szerző amatőrsége. Enyhítő körülmény az, hogy a cél a magyarság ezer-egyszázéves fennmaradásának, fejlődésének megörökítése volt egy vidék, egy ősi család rövid történetén keresztül.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal