| Elöljáró | 3 |
| Az élet föltétele | 6 |
| Az élet föltétele a szükségletek kielégítése | 6 |
| A javak helyes megosztásától függ a társadalom fejlődése | 6 |
| A mai jogrend sem nem igazságos, sem nem erkölcsös | 7 |
| A mai jogrend megsemmisíti az erkölcs föltételét | 8 |
| A kommunizmus az erkölcsös életnek kedvez | 8 |
| Az ember mai állapota sem nem jó, sem nem erkölcsös | 9 |
| Ha a szükségletek kielégítése akadályokba ütközik, erőszakhoz nyúl az ember | 9 |
| A szükségletek kielégítése társadalmi feladat | 10 |
| Spencer szerint az arányos részesedés lehetetlen | 10 |
| Spencer szerint a részesedés mértéke a kínálat és a kelet | 10 |
| A részesedés mértéke soha sem volt a kínálat és a kelet | 11 |
| A részesedés mértéke a teljesített munka | 11 |
| A munkás díja a munka gyümölcse | 12 |
| Az embernek piaci ára van | 12 |
| Az ember a tőke rabszolgája | 12 |
| A társadalmi élet krónikus betegségben szenved | 13 |
| A krónikus betegség tünetei | 13 |
| Az országok eladósodása | 14 |
| Az eladósodás forrása | 14 |
| Ruskin: A gazdag irtózik a jövedelmi adótól | 14 |
| A szükséglet fogalma | 15 |
| Az élet célja a szükségletek könnyű kielégítése | 15 |
| Az ember fölösleges fáradsággal keresi meg kenyerét | 16 |
| A gazdaságtan nem tárgyalja a szükségletek kérdését | 17 |
| A szükséglet érzés | 18 |
| A szükségletek ismert mennyiségek | 23 |
| A szükségletek osztályozása | 25 |
| A proletárság köre | 26 |
| A részesedés nem a szükségletekhez van mérve | 27 |
| A társadalom a természet alkotása | 29 |
| A fejlődés pályája | 31 |
| A társadalom szükségletei | 32 |
| A mai társadalmi rend megnehezíti a szaporodást | 33 |
| A mai népvándorlásnak gazdasági oka van | 34 |
| A munkanélküliek arányszáma | 36 |
| A szükségletek keletkezése | 40 |
| A szükségletek élettani úton keletkeznek | 40 |
| A lakás eredete | 41 |
| A ruha csak a hideg ellen véd | 41 |
| A szükségletek fejlődésre alkalmasak | 43 |
| A mai jogrend a szükségletek kellő fejlődését megakasztja | 44 |
| A munka ma még nem tisztelet tárgya | 44 |
| A tőkepénzes és az uzsorás | 44 |
| A föld legyen azé, aki műveli | 45 |
| A szükségletek sorrendje | 45 |
| Természetes és mesterséges sorrend | 47 |
| A munka föltétele nem a szegénység | 48 |
| Ma a munka föltétele a szegénység | 49 |
| A javak megoszlása a személyes érdemtől függ | 49 |
| A fogyasztás | 49 |
| A termelés és fogyasztás természettani tényező | 50 |
| A gazdaságtan a fogyasztás tudománya | 50 |
| A fogyasztás élettani jelentősége | 51 |
| A fogyasztás politikai jelentősége | 51 |
| A fogyasztás gazdasági jelentősége | 52 |
| A fogyasztás a haladás fokmérője | 52 |
| Előmozdító és korlátozó tényezők | 52 |
| Ma a fogyasztás nem alkalmazkodik a szükségletekhez | 53 |
| Ma a termelés nem alkalmazkodik a szükségletekhez | 53 |
| A fogyasztás felső és alsó határa | 54 |
| A szükségletek kielégítése | 55 |
| A föld még nagyon néptelen | 55 |
| Az ínség a természet nagylelkűségének a korlátozása | 55 |
| Nincsen béralap | 56 |
| A bér nem a tőkéből telik | 56 |
| A nagy vagyon a munka megdézsmálásából ered | 57 |
| A sztrájk a méltányosabb részesedés egyetlen fegyvere | 57 |
| Az ínségen csak törvényes döntéssel lehet segíteni | 58 |
| A munka gyümölcse magántulajdon | 59 |
| A javak forgalmi ára zavarja a termelést | 61 |
| A termelés szocializálásával a munkaalkalmak száma megnövekszik | 61 |
| A köztulajdon rendjében a javak használati értéke kibővíti a termelést | 61 |
| Minden újítás az elavultnak fölforgatása | 62 |
| A fejlődés nem büntetőjogi, hanem hatalmi kérdés | 62 |
| Az élet színvonala a szükségletek mértéke | 62 |
| A társadalmi munkamegosztás | 62 |
| A különböző mesterségek száma | 63 |
| A társadalom csak egy osztályból áll, a termelőkből | 63 |
| A vagyont mindig újra meg újra kell termelni | 63 |
| Minden érték munkánál nem egyéb | 63 |
| Az ember felesleges fáradsággal keresi meg kenyerét | 64 |
| A munkamegosztás elvénél fogva a termelt javak köztulajdon | 67 |
| A gazdasági munka idegrontó | 68 |
| Csak a szabadfoglalkozás kellemes | 68 |
| A szegény és gazdag a társadalomnak csak átmeneti és alkalmi eleme | 69 |
| A munkanap mértéke a közszükséglet | 70 |
| Az erkölcs | 70 |
| Az erkölcsi érzék társadalmi feladatok szolgálatában áll | 71 |
| Az erkölcsi érzet székhelye az agyvelő | 73 |
| Az erkölcsi érzet értelmi érzet | 73 |
| Az erkölcs föltétele az ösztönök kielégítése | 73 |
| Az erkölcs a társadalom hatalmi viszonyától függ | 77 |
| A szocializmus magasabb erkölcsi és gazdasági kategória | 77 |
| A leszámolás | 78 |
| A proletárok fajsúlya folyton emelkedik | 79 |
| A munkajáradék a földjáradékot kiküszöböli | 79 |
| Az individualizmus alkalmatlan szociális politika űzésére | 80 |
| Az osztályhatalom csak osztályos politikai üzlet | 80 |
| Az individualizmus a kapitalizmus korszaka | 83 |
| A szocializmus a munka korszaka | 83 |
Folytatás Microsoft-tal