1.035.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kényszermunka, erőltetett menet, tömeghalál

Túlélő bori munkaszolgálatosok visszaemlékezései, 1943-44

Szerző

Kiadó: Minerva Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-89815-6-1
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A bori munkaszolgálat Magyarország tragikus második világháborús szerepvállalásának, az idegen földön végzett kényszermunkának olyan eseménysora, amelyről a legtöbb forrás csupán néhány sorban tesz említést. 1943-ban és 1944-ben 6000-6200 honfitársunkat deportálták fegyver nélküli munkaszolgálatra, a német hadsereg által megszállt Szerbiába, ahol a bori érckitermelésen, építkezéseken a legteljesebb kiszolgáltatottságban, embertelen élet- és munkakörülmények között kellett dolgozniuk. Az építő- és bányamunkát magyar katonai őrség, az úgynevezett keretlegénység kegyetlen bánásmódja tette hírhedtté.
A magyarok bori kényszermunkája másfél esztendeig tartott. Fináléja véres volt: az 1944 őszi gyors kiürítésnek, az erőltetett menetnek százak estek áldozatul. A túlélőket a Szálasi-kormány 1944 novemberének első napjaiban ismét német kézre adta. A hitleri birodalom leveréséig az SS koncentrációs táboraiban, munkaosztagokban sínylődtek.
Az elmúlt hat évtizedben a bori munkatáborok, a... Tovább

Fülszöveg

A bori munkaszolgálat Magyarország tragikus második világháborús szerepvállalásának, az idegen földön végzett kényszermunkának olyan eseménysora, amelyről a legtöbb forrás csupán néhány sorban tesz említést. 1943-ban és 1944-ben 6000-6200 honfitársunkat deportálták fegyver nélküli munkaszolgálatra, a német hadsereg által megszállt Szerbiába, ahol a bori érckitermelésen, építkezéseken a legteljesebb kiszolgáltatottságban, embertelen élet- és munkakörülmények között kellett dolgozniuk. Az építő- és bányamunkát magyar katonai őrség, az úgynevezett keretlegénység kegyetlen bánásmódja tette hírhedtté.
A magyarok bori kényszermunkája másfél esztendeig tartott. Fináléja véres volt: az 1944 őszi gyors kiürítésnek, az erőltetett menetnek százak estek áldozatul. A túlélőket a Szálasi-kormány 1944 novemberének első napjaiban ismét német kézre adta. A hitleri birodalom leveréséig az SS koncentrációs táboraiban, munkaosztagokban sínylődtek.
Az elmúlt hat évtizedben a bori munkatáborok, a kényszermunka nyers valósága elsősorban Radnóti Miklós költeményeiben, néhány irodalomtörténeti tanulmányban és több - általában sajnos alig ismert - visszaemlékezés-kötetben látott napvilágot. Könyvünket olyan túlélők írták, akik megszenvedték Bort, ahol nemcsak a munkaerejüket rabolták el tőlük, hanem férfikoruk legszebb éveit is. Vissza

Tartalom

Előszó (dr. Szita Szabolcs) 7
Sólyom Gábor: Az 1145-ös számú bori munkaszolgálatos visszaemlékezése 16
Szauer László: Emlékeim a munkaszolgálatról 39
Szinger Adám: Hogyan lettem Jehova tanúja? 48
Dr. Lindner László: Az életmentő sakk 56
Markovits Pál: Emlékeim a bori Berlin lágerről és szökésemről 67
Papp Bálint: Nazarénusként Borban 85
Perl Miklós: Bor a megszállással kezdődött 91
Kádár István: Bortól a Balti-tengerig 106
DEGOB-jegyzőkönyvek 137
Német nyelvű szerződés a láger létesítésére 149
Utószó (Sólyom Gábor) 152
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv