A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Erdély területi változásai a török hódítás korában

1541-1711

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 646 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Magyar Tudományos Akadémia által a Bojári Vigyázó Sándor-díjjal jutalmazott pályamunka. Kiadva a Feridun Bey-alapítvány támogatásával. 5 kihajtható térképmelléklettel illusztrált. Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest. Felvágatlan példány.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Erdély az önálló nemzeti fejedelemség kialakulásáig inkább csak földrajzi fogalom volt s hazánk délkeleti, a természettől egységes részét jelölte. Politikai fogalommá a XVI. század második felében,... Tovább

Előszó

Erdély az önálló nemzeti fejedelemség kialakulásáig inkább csak földrajzi fogalom volt s hazánk délkeleti, a természettől egységes részét jelölte. Politikai fogalommá a XVI. század második felében, politikai tényezővé ellenben csak a XVII. században lett, midőn a szabad fejedelemválasztás alapján független állami élete fejlődésnek indult s belső életében, alkotmányában, külpolitikai vonatkozásaiban határozott czélok elnyerésére irányuló tudatos törekvés nyilvánult. Az önálló nemzeti fejedelemséggé, sőt politikai tényezővé vált Erdély területi változásainak története természetesen szorosan összefügg a fejedelemség belső és külső történetével, mert a változások nem elszigetelt jelenségek, hanem akár külpolitikai törekvések, akár Erdély kiépítését czélzó hatalmi politika előzményei, vagy következményei. A változásokat tehát az erdélyi történet gyakran vázlatos, esetenként épen csak érintett folyamatába kellett beállítanom, mindenütt azon rúgókat keresvén, melyek miatt, vagy a melyek következtében a változások előállottak, vagy a melyek azokat megokolták. Jelen művem czímének kérdése - felfogásom szerint - nem egyszerű földrajztörténeti kérdés, mely egyes korszakok befejezett területi elhelyezkedését van hivatva bemutatni, hanem a földrajzi szempontok előtérbe helyezése alapján Erdély nyugati határvonalának, vagy helyesebben kifejezve a Partiumnak politikai, földrajzi és belső története, ezen elnevezés alatt mindazon magyarországi részeket értve, melyek a középkori, a tulajdonképeni erdélyi határoktól nyugatra estek. Vissza

Tartalom

Előszó III
ELSŐ RÉSZ.
Az erdélyi fejedelemség politikai és földrajzi kialakulásának története
1541-1571.
Bevezetés 1
I. Gönczi tárgyalások 1540 januárius. V. Károly törekvései Buda megszerzésére és Scepper küldetése. A János király-párt bomlása és
ebben Serédi Gáspár szerepe. Területi változások az átpártolások
következtében. János kir. halála; a rákosi királyválasztó országgyűlés 1540 szeptemberében 11
II. Készületek Budavára visszafoglalására. Fels Lénárt hadivállalata.
Erdély belső állapota, Majlátli és Balassa. Szulejman beavatkozása János Zsigmond érdekében. A német haderő veresége, Buda
török kézre jutása. Új területi kialakulások 1541 26
III. Budavár bukásának hatása. Részgyűlések 1541-ben. A gyalui
egyezség 1541 deczember 29-én. Az erdélyi fejedelemség szervezése. A tiszántúli megyék politikai magatartása 1541 óta és csatlakozása Erdélyhez 36
IV. A nagyszombati országgyűlés 1545 febr. 2. és következményei.
Az erdélyi joghatóság térfoglalása a Tiszántúl. A területi egyesítés újabb kísérlete, a nyírbátori szerződés 1649. Erdély és a
magyar királyság egyesülése, a szászsebesi egyezmény 1551 júl. 19. 50
V. Erdély átadása és a porta. Fráter György szerepe az 1551-i török
támadás alkalmával. A törökök újabb hódításai, Lippa eleste és
visszavétele. Fráter György halála. Az 1552-i török hadjárat és
eredményei. A hódoltság terjedése és szervezete a Tiszántúl.
Mozgalmak Ferdinánd ellen. Erdély végleges különválása a magyar királyságtól 62
VI. A keletmagyarországi megyék viszonya Erdélyhez 1556 után.
I. Ferdinánd és Izabella tárgyalásai a magyarországi részek ügyében 1556. Várháborúk 1557-ben. Egyezkedési kísérletek 1559-ben.
Izabella halála 79
VII. Tárgyalások I. Ferdinánd és János Zsigmond közt 1560-ban.
Zay Ferencz kassai főkapitány támadása. Tárgyalások 1561-ben.
Balassa Menyhért elpártolása és Zay újabb támadása. János
Zsigmond területi veszteségei. A hadadi ütközet 1562 márczius
4-én. Békealkudozások 1562-ben. Báthory István és Blandrata
György követségei 1563. Albany küldetése Erdélybe. Kiegyezési
kísérletek 1564-ben. I. Ferdinánd halála 93
VIII. A nagyszőllősi értekezlet 1564 július. Eredménytelensége, ellenséges készülődések. Szatmár visszavétele 1564 szept. 3. és következményei. János Zsigmond sikerei. Schwendi Lázár támadása
1565. Szatmári egyezkedések. A porta beavatkozása a fejedelem
érdekében. Báthory István követsége. Szulejman 1566-i hadjárata
és annak következményei. A gyulai hódoltság. Várháborúk 1567.
Drinápolyi béke. 1568. Speyeri szerződés és előzményei 112
IX. A Partium területi viszonyai. Bihar-, Középszolnok-, Kraszna-,
Zarándmegyék, Kővárvidék, Lúgos és Karánsebes vidéke. Birtokviszonyok. A magyarországi részek gazdasági jelentősége 132
MÁSODIK RÉSZ.
Területi változások. 1571-1660.
I. 1571-1594. Báthory István fejedelemsége. Erdély és a magyar
királyság közjogi viszonya. A török hódoltság terjeszkedése a
Partiumban. Báthory Zsigmond és Rudolf szövetsége a török
ellen s Erdély beavatkozása a tizenötéves török háborúba 167
II. 1594-1601. A prágai szerződés 1595 januárius 28-án. A törökökkel
folytatott harczok a Maros-Temes-vidéken. Báthory Zsigmond
lemondása, Erdély és Magyarország egyesülése. Báthory Zsigmond és Endre fejedelemsége. Mihály vajda. Székely Mózes
felkelése 183
III. 1601-1606. Bocskay István szabadságharczának okai. Bocskay
erdélyi fejedelemsége, a bécsi béke és jelentősége. A zsitvatoroki
béke 199
IV. 1607-1613. Rákóczy Zsigmond fejedelemsége. Az új magyarországi részek visszacsatolása. Báthory Gábor fejedelemmé választatása ; politikai viszonya a magyar királysághoz. A kassai egyezség.
A hajdútelepítések. A második kassai egyezség. Báthory és a porta.
Forgách Zsigmond támadása. A tokaji egyezség. Báthory bukása 211
V. 1613-1615. Bethlen Gábor és a magyarországi részek. Alkudozások az udvarral. A galgóczi és nagyszombati tárgyalások, a nagyszombati egyezség 1615 május 6. Bethlen és a porta. Lippa és
Jenő ügye. Lippa és tartozékainak átadása 231
VI. 1615-1621. Bethlen és az udvar politikai viszonya Lippa átadása
után. Homonnay György támadása. A nagyszombati tárgyalások
és a második nagyszombati egyezség 1617 július 31. A nagykárolyi értekezlet 1619 márczius. Bethlen első támadásának
okai, támadása, alkudozások az udvarral. Hamburgi tárgyalások.
A nikolsburgi béke 251
VII. 1621-1636. A nikolsburgi béke jelentősége. Bethlen második és
harmadik támadása. Bethlen halála. Pártküzdelmek Erdélyben.
I. Rákóczy György fejedelemsége. Az eperjesi értekezlet és béke
1632 szept. 28. Rákóczy és a porta 273
VIII. 1636-1648. I. Rákóczy György részvétele a harminczéves
háborúban; támadása; a linczi békét megelőző tárgyalások;
a linczi béke. Rákóczy külpolitikája 296
IX. 1648-1660. II. Rákóczy György és a részek. Politikai viszonya
a bécsi udvarhoz s a lengyel királysághoz; lengyel hadjárata.
Erdély és a porta. Rhédey Ferencz, Barcsay Ákos fejedelemsége.
Rákóczy bukása, Várad elfoglalása 314
X. A magyarországi részek területi és birtokviszonyai. Csanád-, Külsőszolnok-, Békés-, Csongrád-, Bihar-, Középszolnok-, Kraszna-,
Máramaros-, Zaránd-, Aradmegyék, Kővár, Lúgos és Karánsebes
vidéke. Hódoltsági és lakossági viszonyok 335
XI. A hét vármegye: Ugocsa-, Szatmár-, Bereg-, Szabolcs-, Zemplén-,
Abaúj-, Borsodmegyék. Területi, birtok- és hódoltsági viszonyok.
A részek gazdasági jelentősége 368
HARMADIK RÉSZ.
Erdély hanyatlásának és önállósága megszűnésének története. 1660-1711.
I. 1660-1664. Nagyvárad bukásának jelentősége és hatása. Kemény
János fejedelemsége és szövetsége I. Lipóttal. I. Apaffi Mihály.
Parasztmozgalmak a Partiumban 1660-1661. A törökök hódoltatásai és az azok ellen felmerült panaszok. A magyarországi
török hadjárat és Erdély. Székelyhíd lerombolása 407
II. 1665-1671. Kísérletek az I. Lipóttal való szövetkezésre. Rottal
János küldetése. Bánffy Dénes bécsi követsége 1665. Védelmi
intézkedések a hódoltatásokkal szemben. Erdély és az interressatusok. Sebesvár ügye. Zarándmegye behódolásának kérdése.
Portai követségek. A Halmágyvidék behódolásának végrehajtása 425
III. 1671-1686. A hódoltatások folytatása, Nemes János és Szilvási
Bálint követségei. A törökök erőszakoskodásai. Bánffy Dénes
ellenállása; a kolozsvári egyezség (1674 okt. 19.) és végrehajtása.
Tárgyalások a váradi pasával, azok eredménytelensége. Védelmi
intézkedések. Ellentétek a váradi törökök és az erdélyiek közt,
kísérletek azok elsimítására 445
IV. Területi elhelyezkedés 1658-1660 óta. Lakossági viszonyok.
Védelmi intézkedések. Kolozsvár átszervezése. A kolozsvári,
somlyai főkapitányság. Adózás. Kraszna-, Középszolnok-, Dobokamegyék adózása. Fiscalitások, bányajövedelmek, harminczadok
megszűnése, ennek következményei 467
V. 1680-1685. Thököly Imre fővezérsége, viszonya Erdélyhez. Apaffi
és az 1683-i török hadjárat. Erdély és a magyar királyság közjogi viszonya. Tárgyalások I. Lipót kormányával. Dunod megbízatása. Teleki Mihály és a kercsesorai szerződés 1685 ápr. 14.
A részek katonai megszállása. Dunod újabb küldetése ; az ebesfalvi
egyezség 1685 nov. 27. Haller János és Somlai Ferencz követségei 486
VI. 1685-1686. A Partium megszállása és ennek következményei.
Gyulai Ferencz újabb követsége Caraffához 1686 januárban.
Haller János ünnepélyes követségének bécsi tárgyalásai. Apaffi
és Sobieski. Erdély megszállása és gr. Scherfenberg. Tárgyalások
a delegatio és gr. Scherfenberg közt 506
VII. 1686 június-1687. Haller János követi tárgyalásainak befejezése. A Haller-féle egyezség 1686 június 28. Scherfenberg kivonulása Erdélyből. Budavár visszafoglalásának következményei.
Újabb elszállásolások a részekben; a Caraffával és a bécsi udvarral folytatott tárgyalások. Erdély és a porta. Károly loth. herczeg küldetése és Erdélybe nyomulása. Küküllővári tárgyalások 1687 okt 526
VIII. 1687-1692. Balázsfalvi szerződés 1687 okt. 27.; jelentősége és
végrehajtása. Erdély elszakadása a portától, visszakapcsolása
Magyarországhoz. Az 1688 május 10-i fogarasi országgyűlés.
Nagy Pál, Vay Mihály követsége. Apaffi halála, Thököly fejedelemsége. Bethlen Miklós követsége. A Diploma Leopoldianum
és hatása 548
IX. 1692-1732. Kelet-Magyarország megszerzése. A részek közjogi
helyzete. Erdély és a részek. Alvinczy követsége. Biharmegye
különválása. A nádor álláspontja. Kassai katonai bizottság. Határrendezések és Marsigli. A részek visszakapcsolásának kérdése az
erdélyi és magyar országgyűléseken. Az 1712 szept. 16-i és az
1732 decz. 31-i királyi végzések 570
Név- és tárgymutató 587
Függelék 647

Dr. Lukinich Imre

Dr. Lukinich Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Lukinich Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem