A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A digitális áramkörök fejlődése

Szerző
Lektor

Kiadó: Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 156 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal. Tankönyvi szám: KF-GAMFK-H-359. Megjelent 400 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tantárgyleírás szerint A digitális áramkörök fejlődése egy szabadon választható tantárgy, melynek célja a digitális áramkörök első változatainak, majd a fejlődés útjának a bemutatása, az eszközök... Tovább

Előszó

A tantárgyleírás szerint A digitális áramkörök fejlődése egy szabadon választható tantárgy, melynek célja a digitális áramkörök első változatainak, majd a fejlődés útjának a bemutatása, az eszközök és a technológia fejlődésének követése a mai megoldásokig.
A digitális áramkörök fejlődése jegyzet azoknak készült, akik a digitális technika, a mikroelektronika, a mikrovezérlők megismerése során eltűnődtek azon, hogyan alakulhattak ki ezek a csodálatos képességű áramkörök, milyen közbenső megoldásokon átjöttek létre a mai eszközök, s milyen további fejlődés várható ezen a területen.
A digitális áramkörök fogalmát igen szélesen fogjuk értelmezni, minden olyan technikai megvalósítást ide értünk, melynek az a célja, hogy digitális jeleket kezeljen. Ez azt jelenti, hogy az elektromos megvalósítások elődjeit, az elektromechanikus készülékeket, de még a mechanikus megoldásokat is át fogjuk tekinteni. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy nem lehet ennek a fejlődési útnak minden állomását teljes részletességgel feldolgozni, arra a terjedelmi korlátok nem adnak lehetőséget. Hiszen egy-egy témakör önmagában is megérdemelne egy teljes kötetet!
A digitális áramkörök fejlődése jegyzet arra vállalkozik, hogy mozaikokat mutasson be ebből a fejlődésből, olyan jól kiválasztott mozaikokat, melyek lehetővé teszik a folyamat megértését, a fejlődési irányok, trendek felfedezését. Néhol még azt is megengedem magamnak, hogy analóg megoldásokat is bemutassak, elsősorban olyan esetekben, ha azok a digitális eszközök előfutárainak tekinthetők. Ugyanakkor nincs lehetőségem a gondolkodás szabályrendszerével, a formális logikával foglalkozni, bár ez a tudományterület (mellyel már az ókori görög tudósok is foglalkoztak) nyilvánvalóan előfutára a logikai műveleteknek. Nem részletezem pl. a villamos áramkörök elemi ismereteit sem. A jegyzet írásakor a középfokú általános műveltséget tételeztem fel az olvasókról, erre az alapra építettem fel a tananyagot. A digitális áramkörök tervezési ismereteire nem lesz szükség a jegyzet tartalmának megértéséhez, de ha az olvasó ismeri ezeket a tervezési tudnivalókat, az megkönnyíti a továbbiak megértését.
A jegyzet írása közben számos különféle cél lebegett a szemem előtt. Elsősorban a fejlődés állomásait kívántam bemutatni, de nem titkolt célom a digitális áramkörök alapfogalmainak folyamatos ismétlése, az újabb és újabb megoldások segítségével az alapismeretek mélyebb megértésének elérése. Megkísérlem bemutatni a fejlődés különféle mozgatórugóit, a sürgető igények és a technikai lehetőségek jelentőségét, az emberi ambíció szerepét, az anyagi háttér fontosságát.
A fejlődéstörténet során nemcsak technikai eszközök jelennek majd meg, hanem néhány zseniális elme is, kutatók, feltalálók, mérnökök, akik az ötletektől a megoldásokig sokszor igen keservesen tudtak csak eljutni. Több esetben a szereplők rövid életrajzát is tartalmazza a jegyzet, különösen akkor, ha az életút maga is tanulságokkal szolgálhat az olvasók számára. Azt is megfigyelhetjük majd, hogy a feltalálói cím és a szabadalmaztatás mennyire összekapcsolódnak, a polgári táradalom eme jogi intézménye képes a feltalálói címtől utólag megfosztani valakit, vagy akár évtizednyi távolságból utólag elismerni valakit feltalálóként.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy egyes tényezők a fejlődési folyamat során miért maradnak sokáig változatlanok (pl. ötven éven át a digitális elektronika alapanyaga, a Si), mások miért változnak esetleg néha csak a változás kedvéért is (az eszközök mérete, működési sebessége pl.).
A bemutatásra kerülő digitális megoldások különféle jelhordozókat alkalmaznak, találkozunk majd mechanikus jelekkel, pneumatikus és fényjelekkel is, de a történet nagyobb része a villamos jelhordozókra vonatkozik.
A digitális áramkörök fejlődése más technikatörténeti eseménysoroktól természetesen nem független. Szóba kerül majd az adatfeldolgozás, a hírközlés története is, és igen sok eseményre fogok hivatkozni a számítógépek történetéből is. A számítógépek esetében természetesen témánk szempontjából a ma kissé elhanyagoltabb oldal, a hardver az izgalmas.
Bár a számítógépek és a digitális áramkörök fejlődése szorosan kapcsolódik egymáshoz, azért ez két külön történet! Igaz, hogy az első digitális eszközöket a korai számológépekként fogjuk tettenérni, de az elektromechanikus áramkörökkel már nemcsak számítógépeket, hanem telefonközpontokat, ipari vezérlőegységeket, kibernetikai eszközöket is építettek. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Amit a digitális áramkörök kezelnek: a digitális jelek 5
1.1. A beszéd, a számolás, az írás és a számírás megjelenése 5
1.2. Az analóg és a digitális jel 6
2. A digitális áramkörök nyelve, a Boole-algebra 13
2.1. George Boole (1815 -1864) 13
2.2. A Boole-algebra alapjai 14
3. Dewdney beszámolója az apraphuli leletről 19
3.1. Az apraphuli lelet 19
3.2. Leleplezés 21
4. A kezdetektől a mechanikus számológépekig 23
4.1. A gelosia-módszertől Schickard számológépéig 24
4.2. Az első valódi számológépek 27
4.3. Az analóg számológépek megjelenése 30
4.4. Az első logikai gépek 31
4.5. Kalmár László (1905 - 1976) 34
4.6. Az automaták megjelenése 36
5. A pneumatikus logikák 37
5.1. Az áramló levegőre épülő logikák 37
5.2. A légnyomásértékekre épülő logikák 38
5.3. A mozgó elem nélküli logikai egységek 40
6. Babbage, Hollerith munkássága - a lyukkártya, lyukszalag története 43
6.1. Joseph-Marie Jacquard (1752 - 1834) 44
6.2. Charles Babbage (1791 - 1871) számítógépei 45
6.3. Hermán Hollerith (1860-1929) 48
6.4. A modern lyukkártya 50
6.5. A lyukszalag 50
6.6. Különleges lyukkártyák 51
7. Az elektromechanikus digitális rendszerek, a jelfogós számítógépek 53
7.1. Az elektromechanikus érintkező és a jelfogó 53
7.2. Konrád Zuse (1910-1985) 59
7.3. A jelfogós számítógépek világméretű elterjedése 62
7.4. Kozma László (1902 - 1983) 65
8. Az elektroncsöves digitális számítógépek 67
8.1. Az elektroncső megjelenése 67
8.2. Az elektroncső működése 71
8.3. Digitális áramkörök elektroncsövekkel 73
8.4. Az ABC, az első elektroncsöves számítógép 76
8.5. A Colossus 77
8.6. Az ENIAC 79
8.7. Út a csöves számítógépek iparszerű előállításához 81
8.8. Neumann János (1903 - 1957) 85
8.9. A hazai csöves számítógépek 86
9. A jelkésésre épülő memóriák 89
10, A mágneses logikai elemek és memóriák 91
11. A diszkrét félvezetők kifejlesztése 95
11.1. A félvezetőtechnika alapfogalmai 95
11.2. A félvezető alkatrészek, a dióda és a tranzisztor felfedezése 95
11.3. A félvezetődióda felépítése, működése 99
11.4. A tranzisztor fontosabb változatai 101
12. Diszkrét félvezetőkből épített logikai áramkörök 105
12.1. Logikai áramkörök diódákból és bipoláris tranzisztorokból 105
12.2. FET logikai áramkörök 109
12.3. Tranzisztoros-diódás számítógépek 110
12.4. A hazai tranzisztoros fejlesztések 111
13. A logikai modulok kialakulása 113
14. A digitális integrált áramkörök megjelenése 117
15. Az IC gyártástechnológiája 121
15.1. Az alaplépések 121
15.2. A bipoláris integrált áramkör gyártási lépései 124
15.3. A CMOS IC gyártása 126
15.4. A hazai IC gyártás 127
16. Új megoldások, új anyagok a mikroelektronikában 129
16.1. Tranzisztorok többszörös gate elektródával 131
16.2. Az SOI technológia 132
16.3. Az Intel csodafegyvere, a TeraHertz 134
16.4. Az alapanyag új változatai 135
16.5. A fémezés és a tokozás újdonságai 139
17. A mikro-elektromechanika és a nanotechnológia 141
17.1. A mikro-elektromechanika eredményei 141
17.2. A nanotechnológia alapjai 144
17.3. A szén nanocsövek 145
17.4. A nanovilág számítógépei 146
18. A legkisebb digitális integrált áramkörök 147
Irodalomjegyzék 151

Dr. Madarász László

Dr. Madarász László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Madarász László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv