Ranolder-Intézet évi Értesitője az 1909-1910. iskolai évben

Előszó

Részlet a könyvből:
SZENT PAULA ÉLETE.

Szent Chantal életirója, mikor a szent bárónőnek halálát elbeszéli, fölemlíti, hogy az utolsó éjszaka nem jött álom a betegnek szemére s hogy ekkor fölolvasták neki szent Jeromos tollából szent Paula halálának történetét, melyet az feszült figyelemmel hallgatott s többször ismételte: «Mik vagyunk mi, mi többiek ? Csak elenyésző parányok vagyunk a nagy szerzetesek mellett!»
Ha e szavakban elsősorban szent Chantal mély alázatossága nyilatkozik is meg, az nem szenved kétséget, hogy szent Paula élettörténetében nem egy épületes és megragadó vonásra találnak mindazok, kikből nem hiányzik a bensőséges élet érzéke. Fokozza érdeklődésünket az a körülmény is, hogy szent Paula élete még az ősi kereszténységhez vezet vissza bennünket, abba az egyházba, melyet a «Fabiola» irója a «katakombák» egyháza után találóan a «bazilikák» egyházának nevez. Ez első idők intézményei és szereplő személyei pedig, kikben olyan erős a hit, annyi a hősies elhatározás és izzó istenszeretet, soha nem szűnnek meg vonzó erőt kifejteni s olyasféle hatással vannak a hivő lélekre, mint a hazatérés a szülőföldre, ahol minden helyhez, tárgyhoz és porszemhez ezer kedves emlék fűződik. Végül érdekelhet bennünket a szentnek élettörténete azért is, mert beleszövődik abba több más ifjú leánynak sorsa is, kik az ő környezetében éltek, példáján lelkesültek s ezeket megismerve, bepillantást nyerünk a haldokló római birodalom végső napjaiba s hogy minő eszmények, vágyak hevítettek ez időben sokakat, akik talán hozzánk hasonlóan egy még félig-meddig pogány világfölfogás előítéleteivel voltak kénytelenek megküzdeni. Vissza